Agrárgazdaság - 2022.07.06
A zalai Iklódbördőcén, 800 hektáron gazdálkodik édesapjával Sabján Krisztián, aki immár 15 éve a település polgármestere, valamint nem régóta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. Ebbéli minőségében és gazdálkodóként is a precíziós gazdálkodás híve, mint mondja, a technológia megállíthatatlanul terjed, és így vagy úgy, de előbb-utóbb minden termelő kapcsolatba kerül vele.
Krisztián először jogásznak készült, ám a jogi egyetemen úgy érezte, hogy az a világ neki túl statikus és egyhangú. Valami másra vágyott, olyasmire, ahol alkothat, értéket hozhat létre a munkájával. Édesapja abban az időben indította el mezőgazdasági vállalkozását egy nagyon komoly tejelőtehén-állománnyal, melyet azonban sajnos 2004-ben, hazánk uniós csatlakozásával fel kellett számolniuk, mert a bürokratikus előírásokat nem tudták teljesíteni. Ráadásul már akkor egyre kevesebb hadra fogható munkaerőt találtak, aki vállalta volna az állattenyésztéssel, különösen a mezőgazdaság nehéziparának tartott tejelő tehenészettel járó hétvégi teendők elvégzését. Ennek okán is hozta meg döntését és jelentkezett a keszthelyi Georgikon gazdasági agrármérnök szakára. Természetesen nem volt semmiféle kötelezettség arra, hogy a diploma megszerzése után is ezzel kell foglalkoznia, de Krisztián úgy érezte: ha már a szülei sok pénzt és energiát fektettek abba, hogy elvégezhesse az egyetemet, akkor tartozik nekik annyival, hogy a megszerzett tudásával segíti a munkájukat. Immáron 16. éve, hogy gazdálkodik.
„Az elmúlt időszakban teljesen átalakult a gazdaságunk, áttértünk a szántóföldi növénytermesztésre, kukoricát, búzát és a kanizsai sörgyártás megszűnéséig sörárpát termeltünk – idézte fel Sabján Krisztián. – A kukoricán és a búzán kívül még szója és repce díszlik a földeken, összesen 620 hektáron. Nagy területet, csaknem 180 hektárt tesznek ki a rétek és a legelők, melyeket mindenképpen hasznosítani akartunk, ezért szinte az összes állatot megvásároltuk a szomszédos településen, Szécsiszigeten működő bivalyrezervátumból. A bivalyok mellé később szürke marhákat és rackákat is vettünk. Ma átlagosan mindegyik állatfajból 60-60 darabos állományt tartunk fenn. Optimális lenne, ha ezeket mi dolgoznánk is fel, de a jelenlegi leterheltség mellett ez nem megvalósítható, így élő állatként értékesítjük őket.”
Sabján Krisztián, Iklódbördőce polgármestere és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei elnöke
A szakember kérdésünkre jelezte: egyelőre nem kívánnak visszatérni a tejelő állományhoz annak beruházásigénye miatt. Amikor pedig volt még reális esélye egy ilyen döntés meghozatalának, a ma ismert precíziós eljárások – melyek költséghatékonyabbá tehették volna a tartást – nem álltak rendelkezésre. Azóta nagyot fordult a világ. A precíziós eljárások egyre inkább teret nyernek az agráriumban, különösen a növénytermesztésben. A vele elérhető terméseredmények és a jelentős megtakarítások felkeltették Sabján Krisztián érdeklődését is.
„Úgy érzékelem, hogy főleg az állattenyésztés oldaláról kevésbé nyitottak a gazdák a precíziós technológiára, annak ellenére, hogy ahogy mondtam, kézi munkaerőt egyre kevésbé találni, bizonyos munkafolyamatok azonban, mint a fejés, az etetés, a trágyakihordás, teljesen automatizálhatók és robotizálhatók – mondta. – Pedig már 10-15 éve lehetett tudni, hogy Nyugat-Európában ez a helyzet, és csak idő kérdése, hogy a jelenség hozzánk is elérjen – most már mintha kezdenének érdeklődőbbek lenni az állattartók, valószínűleg azért, mert a kényszer ráviszi őket. Nagy segítséget jelenthet számukra az elmúlt időszakban többször is kiírt állattartótelep-korszerűsítési pályázat, amely 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást biztosított a technológiai korszerűsítéshez. Hála Istennek, Zalában sokan éltek a lehetőséggel.”
S ha már szóba került a precíziós gazdálkodás: Krisztián gazdaságában az a növénytermesztés input oldaláról realizálódik.
„Még mi is a folyamat elején járunk, de sajnos sok gazdaságban még itt sem tartanak – fogalmazott az agrárkamara zalai elnöke. – Pedig jó lenne, ha minél többen és minél hamarabb elindulnának ezen az úton, mert jelentős mértékben csökkenthetők a költségek. Hiszen például nem szórunk ki a világba feleslegesen 250 kilogramm műtrágyát, miközben mondjuk 180 is elég lenne. Ehhez azonban széles körben szemléletváltásnak kell bekövetkeznie, mert az igaz, hogy a precíziós megoldások nem olcsók, de hamar megtérülnek, nyilván minél nagyobb a gazdaság, annál hamarabb. Az első lépést mi a növényvédelemben tettük meg, a permetezőgépet szakaszvezérlővel szereltük fel, tehát a GPS-lefedettségi adatok alapján, ahol már járt a gép, ott az adott szórófejeket az automatika lekapcsolja, így nincs szerpazarlás. Ugyanezt a metódust alkalmazzuk a műtrágyaszóró esetében is. A sort még lehet bővíteni, például a vetés vagy a talajelmunkálás vonatkozásában. Szeretnénk is, hiszen úgy vélem, hogy a precíziós technológia használata ma már nem pusztán lehetőség, hanem kötelesség. Hatványozottan igaz ez egy olyan világban, ahol az egekbe szöknek az input anyagok – üzemanyag, vetőmag, műtrágya, növényvédő szer – árai, és amelyben a klímaváltozás hihetetlenül nagy kihívás elé állít mindnyájunkat. Nemcsak a növénytermesztés körülményeinek megváltozása miatt, hanem azért is, hogy a klímaváltozás folyamatát megállítsuk, hiszen a precíziós gazdálkodás nemcsak pénztárca-, hanem környezetkímélő is. Félreértés ne essék, nem kevesebbet adunk a növénynek, hanem csak okszerűen annyit, amennyit kell. Ehhez persze évről évre el kell végezni a talajminta-vételezést, illetve a kombájn által összegyűjtött hozamtérkép alapján is meghatározható egyfajta talajerő-visszapótlás.
A precíziós megoldások nem olcsók, de hamar megtérülnek, mert jelentős mértékben csökkenthetők velük a költségek.
A szakember azt is hozzátette: a precíziós gazdálkodás elterjedését az is segíti, hogy a mezőgazdaság például a GPS-technológia alkalmazásában messze élen jár. Ezzel pedig ma már minden gazda így vagy úgy (akár a területalapú támogatási kérelmek benyújtása kapcsán) kapcsolatba kerül, tehát a precíziós gazdálkodás gyakorlatilag észrevétlenül is a mindennapok részévé vált.
„A precíziós technológia alkalmazása 100 hektáros gazdaságméretnél már mindenképpen indokolt, és viszonylag gyorsan meg is térül az ezzel kapcsolatos befektetés – fogalmazott Sabján Krisztián. – De alatta is megéri, csak lassabb a megtérülés. Azért érdemes rajta elgondolkodniuk a kicsiknek is, mert az alkalmazásával gyorsabbá válik a munka, s ma már tisztán látszik, hogy az idő pénz, hiszen olyannyira hektikussá vált az időjárásunk, hogy gyakran csak pár óra áll rendelkezésre egy-egy munkafolyamat elvégzéséhez. Megesik, hogy napokig nem lehet rámenni a földre a sok csapadék miatt, és két eső között csak kis ideig járható a talaj. Úgy szoktuk mondani: ma már pillanatföldek vannak.”
Végül azt is elmondta: a jövő az úgynevezett okosfarmoké, ugyanis a gazda évről évre több információval, adattal rendelkezik a birtokairól, az állatállományáról, az időjárási viszonyokról, a betárolt terményeiről. Ez a növekvő adathalmaz akkora fegyver lehet a termelők kezében, amivel hiba lenne nem élni.
A jövő az úgynevezett okosfarmoké, ugyanis az évről évre növekvő adathalmaz akkora fegyver lehet a termelők kezében, amivel hiba lenne nem élni.
A precíziós gazdálkodás olyan műszaki, informatikai, információs és termesztéstechnológiai alkalmazások összessége, melyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztést, a gépüzemeltetést és az üzemszervezést. Szigorúan a mért adatokon és tényeken alapuló agrotechnikai beavatkozások összessége, amely sok esetben automatikus módon történik úgy, hogy közben a fenntarthatóság és a környezetvédelem elvárásait is teljesíti. A precíziós gazdálkodás növeli a hozamokat, költségeket takarít meg, védi a környezetet és végső soron növeli a szántóföldi gazdálkodás nyereségét. Számos technológiát ötvöz. Az egyik szegmenst a fedélzeti számítógépek és a műholdas helymeghatározó rendszerek (Global Positioning System, GPS) alkotják, amelyek segítenek elkerülni az átfedéseket és kihagyásokat a vetés közben és a műtrágyák, növényvédő szerek kijuttatásakor. Ezen technológiák további elemei a különböző adatbázisok alapján létrehozott digitális tereptérképek és alkalmazások, amelyek kiszámítják az egyes zónák műtrágyaadagjait. Drónok és a műholdak segítenek távolról figyelni a zónák állapotát, míg a vezeték nélküli időjárás-érzékelők a hőmérséklet, a nedvesség, a nyomás és a tucatnyi egyéb terepmutató meghatározásában működnek közre. Az ezekből gyűjtött adatok elemezhetők más precíziós gazdálkodási technológiákkal, például számítógépekkel, okostelefonokkal és mobilalkalmazásokkal is.
Szerző: AgrárUnió
LEGOLVASOTTABB HÍREK
