TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)
Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)
Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 653 Ft
Benzin ára: 643 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 393,4
USD: 369,7
CHF: 406,26
GBP: 461,09
Hirdetés
Drágul az élelmiszer, de legalább van – A három fenyegető ellenség neve infláció, hiány és válság

Drágul az élelmiszer, de legalább van – A három fenyegető ellenség neve infláció, hiány és válság

Agrárgazdaság - 2022.06.26

Bővülő hazai agrárhitelpiac, a baromfiszektor helyzete, ukrajnai napraforgómag-export, a világ élelmiszer-ellátásának kérdései – az Erste Agrár szakértőinek magyarázatai segítenek megérteni a hónapról hónapra zajló folyamatokat.

Zömmel kedvezményes hitelek

Jelentősen bővült az agrárhitelpiac 2021-ben is, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya egyaránt 9,8-9,8 százalékkal ugrott meg. Ez ugyan lassulás az előző kétévi szintekhez képest, de figyelemre méltó. Az AKI friss pénzügyi hírleveléből az is kiderült, hogy közel 813 milliárd forintot fizettek ki agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra – számol be a tényekről a Statisztika rovat. „A közel 10 százalékos növekedés a hitelállományban csak kis részben köszönhető a hitelmoratóriumnak. Sokkal inkább a kedvezményes hitelkonstrukcióknak, a sok nyertes vidékfejlesztési pályázatnak és a szakadatlan beruházási kedvnek volt benne szerepe. A mezőgazdaság hitelállományának 86 százalékát kedvezményes hitelek adták 2021-ben!”

2021-ben a mezőgazdaság beruházásai 11 százalékkal 542 milliárd forintra, az élelmiszeriparé 46 százalékkal 406 milliárd forintra emelkedtek. Mindkét szektorban gyorsul a beruházások növekedési üteme. A kibocsátás sem maradt le, 2021-ben 13,2 százalékkal 3378 milliárd forintra bővült. Így érthető, hogy mind a mezőgazdasági, mind az élelmiszeripari társas vállalkozásoknál a beruházási hitelek növekedtek a leginkább tavaly. Az AKI elemzése szerint a mezőgazdaságban az emelkedő jövedelmek nagyobb részben az egyéni gazdaságoknak köszönhetőek, miközben az élelmiszeriparban a költségemelkedések 2021-ben nem tettek lehetővé jövedelememelkedést.

Kérdés, hogy 2022-ben folytatódik-e ez a tendencia. Nyertes pályázatból továbbra is sok van, de a költségek emelkedése sokakat elbizonytalanít. Itt jönnek a képbe a bankok, ugyanis a finanszírozás az esetek túlnyomó többségében banki hitelekkel történik. A bankok hitelbírálata nagyon fontos életképességi vizsgálat, amely nemcsak az adott projektre, hanem a vállalkozás, illetve csoport egészére kiterjed. Most úgy látjuk – véli a kommentátor –, hogy a gazdálkodási körülmények változásai vissza fogják vetni a hitelpiac bővülését ebben az évben. Nemcsak a nyertes pályázóknak, hanem az őket finanszírozóknak is nehéz döntéseket kell hozniuk.

2021-ben a mezőgazdaság beruházásai 11 százalékkal 542 milliárd forintra, az élelmiszeriparé 46 százalékkal 406 milliárd forintra emelkedtek.

A baromfipiac helyzete

A gyorsan emelkedő takarmányárak mellett már hiányok is súlyosbítják a lengyel baromfitermelők helyzetét, ezért a kormány segítségét kérik. Európa legnagyobb és leghatékonyabb csirkehús-előállítói éppen csak kilábaltak a baromfi-influenzából, máris újabb korlátokba ütköznek. Úgy tűnik, búcsút inthetnek idei exportnövelési terveiknek, pedig már tavaly is 3,9 százalékkal esett vissza a termelésük. Az Agrárpiacok rovat kommentárja szerint az EU is stagnálásra számít ebben az évben a baromfihús-előállításban, a tavalyi közel 2 százalékos csökkenés után. Eközben a fogyasztás – a vendéglátás újraindulásának köszönhetően – 1 százalékkal nőtt az EU-ban 2021-ben. Mivel a fagyasztott készletekről kevés információval rendelkezik Brüsszel, arra számít, hogy az az idei növekedést elrejti.

„A magunk részéről nem számítunk az EU szintjén visszaeső keresletre a baromfihús iránt, még a magas árak ellenére sem. Helyettesítő hatása fenntartja a hosszú távú növekedési trendet a fogyasztásban. A hazai baromfiszektor versenyképességének megőrzése, emelése komoly stratégiai kérdés az agrárium számára. A mostanihoz hasonló válsághelyzetek lehetőségek lehetnek az exportpozíciók javítására. Ha meg tudjuk őrizni kibocsátásunk emelkedő tendenciáját, akkor tartósan teret nyerhetünk.”

A hazai baromfiágazatnak érdemes kitartania, hiszen az uniós árak magasak, az exportban továbbra is sok a lehetőség.

Ukrán napraforgómag-export

Ukrajna jellemzően csak napraforgóolajat és darát exportált korábban. A tavalyi termést tudatosan tartották raktárakban a magasabb árak reményében, de a háború keresztbe húzta a számításokat. Most mindent megtesznek azért, hogy minél több vagont tudjanak nyugatra indítani, mielőtt a napraforgómagok minősége nagyon leromlik. Az egekben lévő olajárak és fizikai hiány minden feldolgozót a termelés fokozására ösztönöz, még az emelkedő termelési és szállítási költségek mellett is. Így most nemcsak olajat és darát, hanem napraforgómagot is annyit adnak el exportra, amennyit csak tudnak. Ebből a piaci hiány gyors ledolgozása következik, ami gátat szab a fogyasztói árak emelkedésének. A kereskedői üzletpolitikák azért ebben nagyon fontos szerephez jutnak, hiszen rajtuk múlik, hogyan hűtik le a hiánypszichózist.

A kommentár szerint „az mindenesetre látszik, hogy az árralinak vége. Kérdőjeles viszont, hogyan sikerülnek a most zajló vetések a háborús övezetekben. Keleti szomszédunk napraforgó-területei ugyanis az ország keleti részében vannak. Napraforgó vetéséből – véleményünk szerint – jelentősen el fognak maradni a szokásos szinttől, ami a következő szezon áremeléseit készíti elő.”

Átrendeződő élelmiszerpiacok

Nem csak fegyverrel lehet ölni! Az élelmiszer és a víz hiánya is emberéleteket olthat ki, de a szavak is lehetnek gyilkos eszközök. E három „fegyvernem” mindegyike bevetésre került az ukrán–orosz–fehérorosz háborúban, aminek globális hatásait még sokáig nyögni fogjuk. Át kell gondolnunk élelmiszer-termelésünk fenntarthatóságát, ellátási láncaink rugalmasságát, élelmiszer-önrendelkezésünk kérdéseit – vezeti fel a témát az Agrár elemzés, ami a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv mentén próbál kapaszkodókat adni a szép új világban való eligazodáshoz.

A háborús helyzet rátesz egy nagy lapáttal a szélsőséges időjárás hatásaira, napjainkban leginkább az aszály csapásait erősíti fel. Nem szabad tehát azt gondolnunk, hogy az e két tényező által kieső élelmiszert majd előállítják máshol, és a globális mérleg egyensúlyban marad, hiszen az elosztás egyenetlenségei feloldhatatlanok maradnak. Ezért nem tud mit kezdeni az emberiség az éhínséggel. Az ENSZ adatai szerint napjainkban 811 millió ember fekszik le esténként éhesen, és 2019 óta 135-ről 276 millióra nőtt az élelmiszerhiányban szenvedők száma is.

A mennyiségi éhezést, amit ezek a számok mutatnak, négy tényező együttes hatása okozza. Első helyen a fegyveres konfliktusok, a második helyen az időjárási okok állnak. Harmadik a Covid hatása, a negyedik tényező pedig a drágulás. Ennek következménye a világban az importőr térségekben a soha nem látott drágaság, sőt, az élelmiszerhiány. Ez tüntetésekhez és akár fegyveres konfliktusokhoz, népvándorlásokhoz is vezethet. Az éhséglázadások mellett a világ élelmiszerpiacai is átrendeződnek.

Amikor azt jelezzük előre, hogy a válság tartósan az élelmiszerpiacok jellemzője marad, és ezáltal az árak is trendszerűen emelkednek, összetett hatásmechanizmusra utalunk a háttérben. Ennek a geopolitikai konfliktusok és a nagyhatalmi játszmák mellett része az energiaválság, amely minimum középtávon dráguló energiaforrásokat és nyersanyagokat jelent. A következő áremelő tényező a felhalmozás, ami magasabb készletszintet jelent, a maga keresleti hatásával együtt.

A stagfláció, amely a gazdasági növekedés lassulásának és az infláció emelkedésének együttes réme, itt kopogtat a kapun. Úgy kell növelnünk termelésünk hatékonyságát, hogy közben elkezdjük visszaépíteni talajaink termőképességét. Az elemző szerint „az élelmiszerháború idegessé, hullámzóvá teszi a piaci árakat, de a trend emelkedő marad. Erre építsük stratégiánkat. Lesznek, akár hamarosan, olyan időszakok, amikor lefelé tartanak majd az árak. Ha értjük a piacmozgató erőket, profitálhatunk a hullámverésben is.”

A mennyiségi éhezést négy tényező együttes hatása okozza: a fegyveres konfliktusok, az időjárási tényezők. a Covid hatása és a drágulás.

                                                                  




Forrás: Erste Agrár Szemle 2022. 4. száma, Fotó: Pixabay

Címkék: élelmiszer, drágulás, infláció
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Becőritkító kártevők repcében – Védekezés a fénybogarak, ...

A repce a kártevők közismerten kedvelt célpontja, ezért termesztését a rovarkártétellel szembeni védekezések sora ...