TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 79.190,73 Ft (tonna)
Napraforgómag: 187.214,50 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 75.516,18 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 69.091,97 Ft (tonna)
Repcemag: 198.832,38 Ft (tonna)
Full-fat szója: 196.538,17 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 622 Ft
Benzin ára: 607 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 409,87
USD: 385,69
CHF: 436,99
GBP: 494,65
Hirdetés
Kilőttek az élelmiszerárak a világpiacon – Hiánypótló elemzések a mezőgazdaság folyton változó világából

Kilőttek az élelmiszerárak a világpiacon – Hiánypótló elemzések a mezőgazdaság folyton változó világából

Agrárgazdaság - 2022.05.27

Az Ukrajnát sújtó háború – előtte pedig a világjárvány – az élelmiszerek piacán is világszerte hatalmas árrobbanásokkal jár. Éhínség fenyegeti Észak-Afrikát; teljes a zűrzavar az agrárpiacokon; több globális agrárnagyhatalom szembesül nehézségekkel a magas műtrágyaárak miatt. Mit tehet a gazda a mostani helyzetben? Az Erste Agrár Kompetencia Központ segít megérteni a hónapról hónapra zajló folyamatokat.

Felértékelődnek az alapanyagok

Az orosz és ukrán búzától függő Algéria, Marokkó és Tunézia hiánytól tart, a lakosság pedig máris felhalmozásba kezdett. „A magas terményárak feszítik az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő importőrök kasszáit Észak-Afrikában. Tunéziában például a turizmus visszaesése után különösen súlyos a helyzet. Az orosz–ukrán–fehérorosz háború tovagyűrűző hatásai új fejezetet nyitottak a világ élelmezésében. Az erős függés a konfliktussal érintett területek gabonáitól egyfajta fegyver – fogalmaz az Agrárpiacok rovatban az Erste kommentár. – Itt a két nagy exportőrhöz kell sorolni Kazahsztánt is, amely ráadásul csak az orosz kikötőkön keresztül jut el a világpiacra. Ha ezt Ukrajnával szemben is el tudják érni, akkor a búzavilágpiac harmadát irányíthatják. A »gabona-OPEC« ötletével már 2020 elején előjött Oroszország.”

A helyzet mindennél jobban példázza a koncentrálódás hatásait globális méretekben. Mindennek következtében felértékelődik az élelmiszer, közelebb kerül valós értékéhez. Ez sajnos nem annak köszönhető, hogy az előállítás valós költségei árazódnak be, hanem a félelemnek, ami két év után is uralja az élelmiszerpiacokat. Az élelmezésbiztonság az EU vezetői számára is visszanyer valamit régi értékéből. Ez pedig a reformtervek átdátumozódását hozza.

Zöldítési szabályok – átmeneti lazítás

Az Európai Bizottság a tagállamok, köztük Magyarország sürgetésére 2022. március 23-án kiadta azt a határozatát, amely az élelmezésbiztonság és a takarmányellátás biztosítása érdekében a zöldítési követelmények bizonyos előírásai alól felmentést ad a 2022-es közvetlen támogatások igénylésekor.

„A környezet és a klíma védelme kiemelten fontos, de az élelmezésbiztonság mégis nagyobb prioritást tud kapni – olvasható az Erste kommentárban. – Igaz, ehhez európai háborúra van szükség, de hátha mégsem olyan fontos leépíteni az állattartást és beszorítani az európai gazdák mozgásterét. A többletfigyelem – ami nemcsak az élelmiszert, hanem annak előállítóját is felértékeli – jó alkalom arra, hogy azt az ellenségképet, amit nyugaton a gazdákra aggattak, letépjük. Mi kell ehhez? Megint csak példátlan mértékű összefogás, hatalmas hangerő.”

Világélelmezés – Ukrajna szerepe

A háborúnak már az előszele is súlyos árhatásokkal járt, a kitörése óta pedig teljes a zűrzavar az agrárpiacokon. Mit tegyen a gazda ilyen esetben? Egyáltalán mekkora Ukrajna szerepe hazánk és a világ élelmezésében? Ezt taglalja a Statisztika rovat cikkírója.

Agrár-külkereskedelmünk 0,7-1,7 százaléka bonyolódott Ukrajnával mindkét irányban. Ebben nincs olyan tétel, amely jelentős ellátási gondokat okozhatna Magyarországon. Az egyenleg erős pozitívumot mutat számukra. Főleg élelmiszer-készítményeket és növényi termékeket szállítunk, illetve hozunk be Ukrajnából.

Ukrajna területének 70 százaléka, 42,2 millió hektár mezőgazdasági terület. Rendkívül jó földrajzi adottságokkal rendelkezik: könnyedén eléri az EU-t, a Közel-Keletet, a volt szovjet tagköztársaságokat, Észak-Afrikát. Meghatározó gabona- és olajosmag-exportőr, de a szója-, méz-, almapiacon is egyre jelentősebb szereplő a világpiacon. 2000 óta gabonatermelése 170, olajosmag-termelése 360 százalékkal növekedett. (Forrás: FAO) Aránya a világpiaci exportban: napraforgódara 60%, napraforgóolaj 50%, rozs 40%, repce 20%, árpa 18%, kukorica 17%, búza 12%.

Az ukrán GDP 10 százalékát az agrárium biztosítja (3. az ipar – 23% – és a kereskedelem– 15% – után). Az export 44, a foglalkoztatottak 18 százaléka köthető az agráriumhoz. Ukrajna az EU negyedik legnagyobb élelmiszer-beszállítója, de egy időszakos kiesés nem okozna komoly ellátási gondokat, legfeljebb néhány termék esetében: az európai napraforgóolaj 88 százaléka, a repce 41 százaléka és a méz 26 százaléka Ukrajnából származik.

A háború hatásai között több potenciális és már valóra vált tényezővel kell számolni – fejti ki az Erste-szakcikk. – A műtrágyák árai már éppen kezdtek korrigálni, amikor beütött az újabb krach, és ismét beláthatatlan szárnyalásba kezdtek. Oroszország a nitrogén-, hamuzsír- és foszforműtrágyák jelentős exportőre. Ugyanakkor ennek hatásai még csak körvonalazódnak. Több globális agrárnagyhatalom szembesül műtrágyaellátási nehézségekkel és a költségelőnyök elolvadásával a magas műtrágyaárak miatt. A következmények még nehezen beláthatók, de a termelés csökkenését és a terményárak magasan maradását mindenképpen előre kell vetíteni.

A készletek felértékelődnek, ehhez kapcsolódóan a tárolási képesség, a raktározással kapcsolatos szaktudás is. Még nagyobb érték az egészséges talaj, egyre nagyobb szerep jut a tápanyag-utánpótlás hagyományos és alternatív lehetőségeinek – sorolja a szerző, aki arra inti a gazdákat: „Ne kapkodjunk! Ne a csúcsokat és mélypontokat keressük, hanem a számunkra optimális árszinteket! A hatékonyság növelése, az innovációs képesség fejlesztése egyre fontosabb életképességi tényezővé válik.”

Ukrajna területének 70 százaléka, 42,2 millió hektár mezőgazdasági terület.

Áruk és árak – „ez tartós hullám”

Az élelmiszerpiaci helyzettel foglalkozik az Erste Agrár elemzője is, arra keresve a választ, milyen következményei lesznek annak, hogy a világ minden sarkában új szintre kerül az élelmiszer-előállítás költsége és az élelmiszerárak.

Már azzal is, hogy olyan sokat beszélünk a témáról, gerjesztjük az áremelkedést. A korszakváltás, aminek tanúi vagyunk, felértékeli az élelmiszert, az élelmezésbiztonságot és magát az élelmiszer-termelőt is. Az élelmiszerek ára pedig közelebb kerül valódi értékükhöz. Több dolgot kell leszögeznünk:

  • Ez a hullám tartós. Az árak nem nőnek az égig, fognak korrigálni, de a tartós trend az emelkedés marad. Ennek hátterét azok a költségemelkedések és piaci változások adják, amelyek immár állandó részei az élelmiszerpiacoknak.
  • A mezőgazdasági termelés többé nem lesz olyan, mint eddig volt. Az „így szoktuk” hozzáállás zsákutcába vezet. A fenntarthatóság ernyője alatt kell a szemléletet továbbfejleszteni. Ennek alapja a talaj egészsége, a pazarlás visszaszorítása, a precízebb gazdálkodás az erőforrásokkal, és az adatalapú döntéshozatal.
  • Az egymást erősítő folyamatok – pandémia, háború – katalizálják az élelmiszer-értékláncban zajló folyamatokat, mint például a koncentrálódás, a rövid ellátási láncok és az internetes csatorna megerősödése, a fogyasztók tudatosodása vagy a generációváltás gyorsulása, a hitelek szélesebb körű használata, a személyes és üzemi higiénia felértékelődése, a piaci, partneri kapcsolatok erősödése, egyszóval a szemlélet fejlődése.

Ezek kedvező folyamatok, de nem általánosak. Aki helyesen ismeri fel a jelenlegi, egyedülálló gazdálkodási környezetben rejlő lehetőségeket, nagyobb sebességre kapcsolhat. A kapcsolódó jogszabályi változások (például gazdaságátadás, az őstermelőket érintő és az osztatlan közös területek rendezésére irányuló törvények) erre még több lehetőséget adnak.

„Az élelmiszerek termelésére és feldolgozására legnagyobb hatással a költségek és az eladási árak emelkedése közötti időbeni csúszás van és lesz. Az egyes piaci szereplők pozícióiknak megfelelően fogják ezt elszenvedni, illetve kihasználni” – summázza a témát az elemző.

Aki helyesen ismeri fel a jelenlegi, egyedülálló gazdálkodási környezetben rejlő lehetőségeket, nagyobb sebességre kapcsolhat.

 




Forrás: Erste Agrár Szemle 2022. 3. száma

Címkék: élelmiszerár
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A spanyolországi árvíz hatással az uniós mezőgazdaságra

A Spanyolországban lassan több mint egy hete tartó szélsőséges időjárás újabb figyelmeztető jel a döntéshozók felé: ...