TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.226,90 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.307,36 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.149,46 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 58.062,74 Ft (tonna)
Repcemag: 152.374,56 Ft (tonna)
Full-fat szója: 214.278,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 605 Ft
Benzin ára: 607 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 387,87
USD: 357,68
CHF: 393,49
GBP: 452,43
Hirdetés
Kilőttek az élelmiszerárak a világpiacon – Hiánypótló elemzések a mezőgazdaság folyton változó világából

Kilőttek az élelmiszerárak a világpiacon – Hiánypótló elemzések a mezőgazdaság folyton változó világából

Agrárgazdaság - 2022.05.27

Az Ukrajnát sújtó háború – előtte pedig a világjárvány – az élelmiszerek piacán is világszerte hatalmas árrobbanásokkal jár. Éhínség fenyegeti Észak-Afrikát; teljes a zűrzavar az agrárpiacokon; több globális agrárnagyhatalom szembesül nehézségekkel a magas műtrágyaárak miatt. Mit tehet a gazda a mostani helyzetben? Az Erste Agrár Kompetencia Központ segít megérteni a hónapról hónapra zajló folyamatokat.

Felértékelődnek az alapanyagok

Az orosz és ukrán búzától függő Algéria, Marokkó és Tunézia hiánytól tart, a lakosság pedig máris felhalmozásba kezdett. „A magas terményárak feszítik az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő importőrök kasszáit Észak-Afrikában. Tunéziában például a turizmus visszaesése után különösen súlyos a helyzet. Az orosz–ukrán–fehérorosz háború tovagyűrűző hatásai új fejezetet nyitottak a világ élelmezésében. Az erős függés a konfliktussal érintett területek gabonáitól egyfajta fegyver – fogalmaz az Agrárpiacok rovatban az Erste kommentár. – Itt a két nagy exportőrhöz kell sorolni Kazahsztánt is, amely ráadásul csak az orosz kikötőkön keresztül jut el a világpiacra. Ha ezt Ukrajnával szemben is el tudják érni, akkor a búzavilágpiac harmadát irányíthatják. A »gabona-OPEC« ötletével már 2020 elején előjött Oroszország.”

A helyzet mindennél jobban példázza a koncentrálódás hatásait globális méretekben. Mindennek következtében felértékelődik az élelmiszer, közelebb kerül valós értékéhez. Ez sajnos nem annak köszönhető, hogy az előállítás valós költségei árazódnak be, hanem a félelemnek, ami két év után is uralja az élelmiszerpiacokat. Az élelmezésbiztonság az EU vezetői számára is visszanyer valamit régi értékéből. Ez pedig a reformtervek átdátumozódását hozza.

Zöldítési szabályok – átmeneti lazítás

Az Európai Bizottság a tagállamok, köztük Magyarország sürgetésére 2022. március 23-án kiadta azt a határozatát, amely az élelmezésbiztonság és a takarmányellátás biztosítása érdekében a zöldítési követelmények bizonyos előírásai alól felmentést ad a 2022-es közvetlen támogatások igénylésekor.

„A környezet és a klíma védelme kiemelten fontos, de az élelmezésbiztonság mégis nagyobb prioritást tud kapni – olvasható az Erste kommentárban. – Igaz, ehhez európai háborúra van szükség, de hátha mégsem olyan fontos leépíteni az állattartást és beszorítani az európai gazdák mozgásterét. A többletfigyelem – ami nemcsak az élelmiszert, hanem annak előállítóját is felértékeli – jó alkalom arra, hogy azt az ellenségképet, amit nyugaton a gazdákra aggattak, letépjük. Mi kell ehhez? Megint csak példátlan mértékű összefogás, hatalmas hangerő.”

Világélelmezés – Ukrajna szerepe

A háborúnak már az előszele is súlyos árhatásokkal járt, a kitörése óta pedig teljes a zűrzavar az agrárpiacokon. Mit tegyen a gazda ilyen esetben? Egyáltalán mekkora Ukrajna szerepe hazánk és a világ élelmezésében? Ezt taglalja a Statisztika rovat cikkírója.

Agrár-külkereskedelmünk 0,7-1,7 százaléka bonyolódott Ukrajnával mindkét irányban. Ebben nincs olyan tétel, amely jelentős ellátási gondokat okozhatna Magyarországon. Az egyenleg erős pozitívumot mutat számukra. Főleg élelmiszer-készítményeket és növényi termékeket szállítunk, illetve hozunk be Ukrajnából.

Ukrajna területének 70 százaléka, 42,2 millió hektár mezőgazdasági terület. Rendkívül jó földrajzi adottságokkal rendelkezik: könnyedén eléri az EU-t, a Közel-Keletet, a volt szovjet tagköztársaságokat, Észak-Afrikát. Meghatározó gabona- és olajosmag-exportőr, de a szója-, méz-, almapiacon is egyre jelentősebb szereplő a világpiacon. 2000 óta gabonatermelése 170, olajosmag-termelése 360 százalékkal növekedett. (Forrás: FAO) Aránya a világpiaci exportban: napraforgódara 60%, napraforgóolaj 50%, rozs 40%, repce 20%, árpa 18%, kukorica 17%, búza 12%.

Az ukrán GDP 10 százalékát az agrárium biztosítja (3. az ipar – 23% – és a kereskedelem– 15% – után). Az export 44, a foglalkoztatottak 18 százaléka köthető az agráriumhoz. Ukrajna az EU negyedik legnagyobb élelmiszer-beszállítója, de egy időszakos kiesés nem okozna komoly ellátási gondokat, legfeljebb néhány termék esetében: az európai napraforgóolaj 88 százaléka, a repce 41 százaléka és a méz 26 százaléka Ukrajnából származik.

A háború hatásai között több potenciális és már valóra vált tényezővel kell számolni – fejti ki az Erste-szakcikk. – A műtrágyák árai már éppen kezdtek korrigálni, amikor beütött az újabb krach, és ismét beláthatatlan szárnyalásba kezdtek. Oroszország a nitrogén-, hamuzsír- és foszforműtrágyák jelentős exportőre. Ugyanakkor ennek hatásai még csak körvonalazódnak. Több globális agrárnagyhatalom szembesül műtrágyaellátási nehézségekkel és a költségelőnyök elolvadásával a magas műtrágyaárak miatt. A következmények még nehezen beláthatók, de a termelés csökkenését és a terményárak magasan maradását mindenképpen előre kell vetíteni.

A készletek felértékelődnek, ehhez kapcsolódóan a tárolási képesség, a raktározással kapcsolatos szaktudás is. Még nagyobb érték az egészséges talaj, egyre nagyobb szerep jut a tápanyag-utánpótlás hagyományos és alternatív lehetőségeinek – sorolja a szerző, aki arra inti a gazdákat: „Ne kapkodjunk! Ne a csúcsokat és mélypontokat keressük, hanem a számunkra optimális árszinteket! A hatékonyság növelése, az innovációs képesség fejlesztése egyre fontosabb életképességi tényezővé válik.”

Ukrajna területének 70 százaléka, 42,2 millió hektár mezőgazdasági terület.

Áruk és árak – „ez tartós hullám”

Az élelmiszerpiaci helyzettel foglalkozik az Erste Agrár elemzője is, arra keresve a választ, milyen következményei lesznek annak, hogy a világ minden sarkában új szintre kerül az élelmiszer-előállítás költsége és az élelmiszerárak.

Már azzal is, hogy olyan sokat beszélünk a témáról, gerjesztjük az áremelkedést. A korszakváltás, aminek tanúi vagyunk, felértékeli az élelmiszert, az élelmezésbiztonságot és magát az élelmiszer-termelőt is. Az élelmiszerek ára pedig közelebb kerül valódi értékükhöz. Több dolgot kell leszögeznünk:

  • Ez a hullám tartós. Az árak nem nőnek az égig, fognak korrigálni, de a tartós trend az emelkedés marad. Ennek hátterét azok a költségemelkedések és piaci változások adják, amelyek immár állandó részei az élelmiszerpiacoknak.
  • A mezőgazdasági termelés többé nem lesz olyan, mint eddig volt. Az „így szoktuk” hozzáállás zsákutcába vezet. A fenntarthatóság ernyője alatt kell a szemléletet továbbfejleszteni. Ennek alapja a talaj egészsége, a pazarlás visszaszorítása, a precízebb gazdálkodás az erőforrásokkal, és az adatalapú döntéshozatal.
  • Az egymást erősítő folyamatok – pandémia, háború – katalizálják az élelmiszer-értékláncban zajló folyamatokat, mint például a koncentrálódás, a rövid ellátási láncok és az internetes csatorna megerősödése, a fogyasztók tudatosodása vagy a generációváltás gyorsulása, a hitelek szélesebb körű használata, a személyes és üzemi higiénia felértékelődése, a piaci, partneri kapcsolatok erősödése, egyszóval a szemlélet fejlődése.

Ezek kedvező folyamatok, de nem általánosak. Aki helyesen ismeri fel a jelenlegi, egyedülálló gazdálkodási környezetben rejlő lehetőségeket, nagyobb sebességre kapcsolhat. A kapcsolódó jogszabályi változások (például gazdaságátadás, az őstermelőket érintő és az osztatlan közös területek rendezésére irányuló törvények) erre még több lehetőséget adnak.

„Az élelmiszerek termelésére és feldolgozására legnagyobb hatással a költségek és az eladási árak emelkedése közötti időbeni csúszás van és lesz. Az egyes piaci szereplők pozícióiknak megfelelően fogják ezt elszenvedni, illetve kihasználni” – summázza a témát az elemző.

Aki helyesen ismeri fel a jelenlegi, egyedülálló gazdálkodási környezetben rejlő lehetőségeket, nagyobb sebességre kapcsolhat.

 




Forrás: Erste Agrár Szemle 2022. 3. száma

Címkék: élelmiszerár
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének ...

Megjelent az állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység ...