őstermelői szabályok

Új őstermelői szabályok (2. rész) – Ismerkedjünk meg a családi gazdaságok működésével!

Az előző cikkben a családi gazdaságokról szóló 2020. CXXIII. törvény mezőgazdasági termelői tevékenységre vonatkozó új rendelkezései közül a „klasszikus” őstermelői tevékenység szabályozását tekintettük át. Ennek folytatásaként most az „őstermelők családi gazdaságáról” írunk.

Az „őstermelők családi gazdasága” olyan jogintézmény, amely az együttműködő őstermelők tevékenységét hatékonyan leszűkíti szigorúan a hozzátartozókra. 2021. január 1. napjától váltja fel és ötvözi azt a korábbi, kétféle lehetőséget, ami egyrészt több őstermelő összehangolt tevékenységét (közös őstermelői tevékenység), másrészt a rokonok számára fenntartott őstermelői tevékenységet szabályozta (családi gazdaság).

Önálló jogi személyiség nélkül 

Ez a működési forma őstermelő családtagok közös személyes közreműködésével végzett őstermelői tevékenységét foglalja keretbe, anélkül hogy maga az „őstermelők családi gazdasága” önálló jogi személyiséget kapna. Az „önálló jogi személyiség” azt jelenti, hogy a jog szempontjából úgy viselkedik, mint egy ember (természetes személy), van vagyona, lehetnek a tagjaitól elkülönült jogai, kötelezettségei, szerződést köthet, perelhet és perelhető stb. Az „őstermelők családi gazdasága” nem ilyen. Jogállását tekintve egyfajta átmenet a természetes személy és a jogi személy között úgy, ahogy a polgári jogban a „polgári jogi társaság”. Mivel a polgári jogi társaság nem jogi személy, ezért a Ptk.-ban (2013. évi V. tv.) sem a személyek között, hanem az egyes szerződések körében találjuk az erre a formára vonatkozó szabályokat (Ptk. 6:498. §-tól 6:513. §-ig). Ennek azért van különös jelentősége, mert amennyiben az őstermelők családi gazdaságára vonatkozó jogszabály (2020. CXXIII. törvény) által nem rendezett jogkérdés merülne fel, úgy a Ptk. polgári jogi társaságokra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

Az „őstermelők családi gazdasága” – értelemszerűen – legalább két, 16. életévét betöltött, egymással hozzátartozói láncolatban lévő őstermelő közös, mindegyik tag személyes közreműködésével, összehangoltan, saját gazdaságukban végzett tevékenység végzésére jöhet létre. Ebben a fogalomban a „hozzátartozói láncolat” igényel pontosabb magyarázatot. Hozzátartozói láncolatban lévőnek minősülnek a közeli hozzátartozók (a házastárs, az egyenes ági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér), illetve ezek hozzátartozói (a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyenes ági rokon házastársa, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, a testvér házastársa). Természetes személy csak ilyen családi gazdaságnak lehet tagja.

Ez a forma legalább két, 16. életévét betöltött, egymással hozzátartozói láncolatban lévő őstermelő közös, a tagok személyes közreműködésével, összehangoltan, saját gazdaságukban végzett tevékenység végzésére jöhet létre.

Közös földhasználat

Az „őstermelők családi gazdasága” – mint ahogy fentebb erre már utaltunk – egy speciális, a tagok közötti szerződéssel (alapítási szerződés) jön létre, tevékenységét pedig a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg ebben a minőségében. Ebben az okiratban meg kell jelölni azt a gazdaságot (föld, termelőeszköz, jog), amelyet a tagok a közös gazdálkodás alapfeltételei megteremtése érdekében rendelkezésre bocsátanak, a folytatandó tevékenységet, a családi gazdaság képviseletére feljogosított személyt, a családi gazdaság központját és a tagok által vállalt személyes közreműködés formáját. A tagok egymással fennálló jogviszonyát ez a szerződés szabályozza, más munkavégzésre irányuló jogviszony (munkajogviszony, megbízási jogviszony) közöttük nem lehet, hiszen ez a jogviszonyban lévők egymással szembeni jogait, kötelezettségeit, felelősségi viszonyait kibogozhatatlanul összezavarná.

A termelőeszközök rendelkezésre bocsátása körében fontos új szabály, hogy a tagoknak az alapításkor vagy a családi gazdaság létezése alatt használatukban lévő vagy használatukba kerülő földeket maradéktalanul be kell vinniük az őstermelők családi gazdaságába. Tehát nem a tulajdonukban, hanem a használatukban lévő földekről beszélünk, mégpedig azokról, amelyek a családi gazdaság létrejöttének pillanatában vagy létezése alatt bármelyik tag használatában vannak vagy kerülnek. Következésképp az alapításkor már másnak bérbe (haszonbérbe) adott földet nem kell bevinni, viszont külsőssel ilyen tartalmú szerződést a családi gazdaság léte alatt nem lehet kötni, valamint ha bármilyen földhasználati jog keletkezik vagy visszaszáll a tagra a családi gazdaság létezésének időtartama alatt, úgy be kell vinni az érintett földet a családi gazdaságba (praktikusan: ezzel a tétellel kötelezően módosítani kell a szerződést).

Igazolt kapcsolatban

Az „őstermelők családi gazdaságának” nyilvántartásba vétele kérelemre történik, a nyilvántartó hatóság pedig a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. A kérelemhez mellékelni kell minden olyan okiratot, amely a jogszabályi feltételek szerint szükséges a családi gazdaság létrehozásához, illetve igazolni kell minden olyan tényt, amely a meglévő feltételek meglétét hitelesen igazolja, bizonyítja. Ilyen dokumentum elsősorban az alapítási szerződés, illetve a földek, termelőeszközök, jogok meglétét, a tagok hozzátartozói kapcsolatát igazoló dokumentumok, nyilatkozatok (személyi adatokról, elérhetőségekről, a személyes közreműködésről, a saját gazdaságról, az összeférhetetlenség hiányról).

ostermszabhozzatartozok

A nyilvántartásba vételt követően az „őstermelők családi gazdaságának” tevékenységét a Nébih ellenőrzi. Ennek keretében egyrészt az engedélyeztetés során szolgáltatott adatok valódiságát, másrészt az előállatott termékek minőségét, mennyiségét, jellegét ellenőrzi a hatóság. Ez utóbbi tételek ellenőrzéséhez kapcsolódóan az „őstermelők családi gazdaságának” kötelező nyilvántartásokat kell vezetnie. Naplófőkönyv, pénztárkönyv, bevételi és költségnyilvántartás, esetleg értékesítési betétlap. Ezen lehetőségek között a választást az határozza meg, hogy milyen adózási formát választanak, az egyszerűsített formát vagy a tételes költségelszámolás rendszerét.

Lényegében tehát a „klasszikus” egyéniben gazdálkodó őstermelőtől a családi gazdaság közösségében dolgozó őstermelőket a közöttük alapítási szerződéssel létrejött jogviszony határolja el. Ez a szerződés és a két erre vonatkozó jogszabály háttérszabályai fogják meghatározni az így dolgozó őstermelők egymás közötti jogviszonyát, a szerződés végrehajtásának, a közös ügyekben a döntéshozatalnak a rendjét, a közösség képviseletét, az egymással való elszámolás módját, az esetleges jogviták bonyolítását, a felelősségi szabályokat.

Az egyéniben gazdálkodó őstermelőtől a családi gazdaság közösségében dolgozó őstermelőket a közöttük alapítási szerződéssel létrejött jogviszony határolja el.

A „családi mezőgazdasági társaság” a „klasszikus” egyéniben dolgozó őstermelőtől és a jogi személyiséggel nem rendelkező őstermelők családi gazdaságától abban különbözik, hogy önálló jogi személyiséggel bír. Ennek a működési formának a részleteivel fogunk a cikksorozat következő részében beszámolni.

 

Szerző: Dr. Zeke László ügyvéd

Tags: őstermelő, őstermelői szabályok

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom