TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 82.000,00 Ft (tonna)
Napraforgómag: 179.681,76 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 80.883,45 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 76.581,75 Ft (tonna)
Repcemag: 220.645,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.881,91 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 655 Ft
Benzin ára: 636 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 414,07000
USD: 402,13000
CHF: 441,32000
GBP: 490,44000
Hirdetés
Agrárkamarai választások – Súlyos kritikákat fogalmaz meg a MOSZ: a győztes mindent visz?

Agrárkamarai választások – Súlyos kritikákat fogalmaz meg a MOSZ: a győztes mindent visz?

Agrárgazdaság - 2022.04.06

Lejár idén a kamarai küldöttek ötéves mandátuma, 
így éppen zajlanak az új választás előkészületei. 
A 2022-es kamarai választáson egyedül a Magyar Gazdakörök 
és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) indul majd, 
ugyanis a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) nem állít jelölteket, mert tagjai a jelenlegi megmérettetést antidemokratikus, tisztességtelen feltételekkel meghirdetett színjátéknak tartják, sőt egyenesen 
a kötelező kamarai tagság eltörléséért lobbiznak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos küldöttgyűlése 2022. május 20-ra tűzte ki a kamarai választások időpontját Ehhez kapcsolódóan 2022. január elején megalakult az Országos Kamarai Választási Bizottság (OKVB), amely a választások lebonyolításának legfontosabb testülete. Az OKVB feladata egyebek mellett a jelölőszervezetek és a megyei küldöttjelölti listák nyilvántartásba vétele, a küldöttválasztás eredményének megállapítása, illetve a megyei, majd az országos küldöttgyűlés összehívása.

A Magosz közös listát állít

Az előző, 2017 végén tartott kamarai választásokon a részvételi arány alig 13 százalékos volt, ami elég alacsony, bár európai összevetésben nem olyan rossz. Ekkor a szavazatok 88 százalékát a Magosz szerezte meg, ezzel mind a 19 megyében megnyerve a voksolást. A 2022-es tavaszi választáson a korábbihoz hasonlóan tizenhét szakmai szervezettel együttműködve állítanak közös listát, ezzel lényegében az agrárium valamennyi szereplőjének képviselete náluk valósul meg. Az erről szóló együttműködési megállapodást 2022. január 14-én írták alá a szervezetek képviselői Budapesten. Az együttműködés célja – az elmúlt időszakhoz hasonlóan – továbbra is az, hogy a kihívásokra gyorsan és határozottan reagálva, együttesen, közös erővel képviseljék az ágazat érdekeit – olvasható a Jakab István által elnökölt szervezet közleményében.

MOSZ: tisztességtelenek a feltételek

A kamarai választás időpontjáról még december 16-án döntöttek a küldöttek, az ezzel kapcsolatos határozatot azonban csak január 10-én tette közzé a kamara. Máhr András, a MOSZ elnöke azt nehezményezi, hogy miközben a választás bennfentes szereplője, a Magosz már lázas választási tárgyalásokat folytatott, a többi lehetséges szereplőt csak egy hónappal a döntés után értesítették. A főként jogi személyű társaságokat tömörítő MOSZ az elnökség döntését követően, februárban jelentette be, hogy nem kíván részt venni az agrárkamarai választáson. „Ez egy antidemokratikus, tisztességtelen feltételekkel meghirdetett színjáték. A kamara olyan választási szabályokat alkotott, ami a győztes mindent visz elvet érvényesíti” – érvelt a döntés mellett az elnök. Ez azt jelenti, hogy csak a győztes listáról lehet megyei küldötté válni, a vesztes listára szavazók – legyenek akármennyien, szerezzék meg akár a szavazatok 49%-át – képviselet nélkül maradnak. Az ő szavuk semmit sem ér, nincs kompenzációs lista, így egy képviselőjük sem kerülhet be a kamara testületeibe.

Az elnök szerint problémás az is, hogy nincs érvényességi küszöb sem, nem számít, hányan mennek el szavazni, a tagság töredékének a megjelenése is elég ahhoz, hogy érvényes legyen a szavazás. Igazából nem lehet tudni, hogy kinek adnak felhatalmazást a választáson a tagok. A megyei listák ismertek, de az, hogy a megyei küldöttek kiket fognak megválasztani országos küldöttnek (akik a valódi döntéshozók), nem, így gyakorlatilag biankó csekkre szavaznak a kamarai tagok.

A fentebb ismertetett kritikák miatt a MOSZ kezdeményezi az agrárkamaráról szóló törvény módosítását. A szervezet álláspontja szerint meg kell szüntetni a kötelező kamarai tagságot. A nemzetgazdaság teljesítményében érdemben nagyobb súlyt képviselő Magyar Kereskedelmi és Iparkamrához hasonlóan önkéntes tagságot kell bevezetni. Olyan választási rendszert kell kidolgozni, amely minden tagnak közvetlen beleszólási jogot biztosít, ami képes a választói akarat arányos megjelenítésére. „Ezen alapfeltételek nélkül ugyanis nem beszélhetünk igazi választásról. Május 20-án egy választás nélküli választásra fog sor kerülni” – tette hozzá a MOSZ elnöke.

Máhr András, a MOSZ elnöke szerint május 20-án egy választás nélküli Választásra fog sor kerülni.

Kamara vs. egyéb agrárszervezetek

Győrffy Balázs, a NAK jelenlegi elnöke a kötelező kamarai tagságot ért kritikákra korábban úgy reagált, hogy abban van egy olyan erő, amit sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni. „Ha nem lenne kötelező tagság, nem lenne egy robusztus és kiszámítható tagdíjbevétel, vajon lenne-e olyan köztestület vagy bármilyen szakmai szervezet, amelyik bele mer vágni egy többmilliárdos projekt végrehajtásába?” A NAK például ilyen módon lépett a jégkármérséklő rendszer ügyében.

A Mráz-féle szervezet szerint aggályos az is, hogy a NAK az egyetlen olyan társadalmi, gazdasági szervezet, ahol nem kötelező közgyűlést tartani, és nem is tartanak. Ebből fakadóan a szervezetnek nincs olyan hivatalos fóruma, ahol a tagok elmondhatnák a véleményüket, megválaszthatnák a vezetőiket.

A 800 hektáron gazdálkodó, szántóföldi növénytermesztéssel és gyümölcstermesztéssel foglalkozó, MOSZ megyei elnök Borkó István nem tart attól, hogy a MOSZ távolmaradása a választástól bármiben is negatívan hatna a vállalkozása működésére. Szerinte nem szerencsés, hogy szakmai kérdésekben csökkent a minisztérium szerepe, és több terület is a kamarához került át. Elmondta, a minisztérium, illetve a már létező szakmai, szakmaközi szervezetek szerepét kellene tovább erősíteni és nem a kamaráét. Azt sem tartja szerencsésnek, hogy a kötelező tagsággal együtt járó, esetükben milliós tétel feletti tagdíjat a kamara kiemelkedően magas költségvetéssel működő központi szervezetének működésére fordítják.

Az együttműködő szervezetek:

  • Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet, 
a Baromfi- és Tojástermelők Szövetsége;
  • Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége;
  • Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA,
  • FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 
és Terméktanács,
  • Gabonatermesztők Országos Szövetsége,
  • HANGYA – Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szövetkezetek Együttműködése,
  • Kisgazda Polgári Egyesület,
  • Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége,
  • Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet,
  • Magyar Állattenyésztők Szövetsége,
  • Magyar Biokultúra Szövetség,
  • Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete
  • Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége,
  • Országos Erdészeti Egyesület,
  • Országos Magyar Méhészeti Egyesület,
  • Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács,
  • Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.



Szerző: AgrárUnió

Címkék: agrárkamarai választások
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A mezőgépek veteránjai – KÜHNE HUNGÁRIA DRILL vetőgép

Nagyzolás nélkül kijelenthetjük, hogy ez a magyar gép forradalmasította a vetést. Bemutatásához sok segítséget ...