A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Genezis
Corteva Verben Queen

Új őstermelői szabályok (1. rész) – A klasszikus, magánszemélyként végezhető őstermelői tevékenység

Agrárgazdaság - 2022.03.23

A családi gazdaságokról szóló 2020. CXXIII. törvény 2021. január 1-től újraszabályozza a mezőgazdasági termelői tevékenységet a korábbi (őstermelői, családi gazdasági) formák mellett, és jelentős újításként bevezeti a „családi mezőgazdasági társaság”, az úgynevezett csmt. formát is.

Új őstermelői szabályok (1. rész) – A klasszikus, magánszemélyként végezhető őstermelői tevékenység


Annak, aki mezőgazdasági termeléssel kíván foglalkozni, első körben választania kell, hogy mint magánszemély önálló őstermelőként; vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként kívánja ezt tenni; vagy önálló jogi személyiséggel rendelkező „társaságot” (csmt.) alapít. Ez határozza meg ugyanis a választható adó- és költségelszámolási lehetőségeket, a tevékenység folytatásának kereteit, volumenét. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ősztermelői tevékenység nem végezhető kétféle, egymást átfedő formában, tehát az őstermelő (őstermelőként) nem lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó is.

Az persze nem kizárt, hogy egy őstermelői tevékenységgel összefüggő, de az őstermelői nyilvántartásban nem szereplő tevékenységet, mint amilyen például az állattenyésztés, az őstermelő egyéni vállalkozóként folytathasson, hanem csak az összeférhetetlen, hogy őstermelői tevékenységet folytasson egyéni vállalkozóként. Választható persze az a lehetőség is, hogy valaki az őstermelői tevékenységet egyéni vállalkozóként kívánja folytatni, így viszont nem érvényesek majd rá az őstermelőkre vonatkozó szabályok, kedvezmények, és – ha addig őstermelő is volt – törölni fogják az őstermelők névjegyzékéből.

A három lehetőség közül elsőként érdemes a „klasszikus” őstermelői formát körbejárnunk, amikor egy magánszemély kíván ilyen tevékenységet folytatni. A cikksorozat további számaiban a családja, rokonai bevonásával tevékenykedő „őstermelők családi gazdaságával”, azt követően pedig egy magánszemélytől elkülönült jogi személlyel: a „családi mezőgazdasági társasággal” foglalkozunk majd.

Ki lehet őstermelő?

„Klasszikus őstermelő” az a magánszemély (természetes személy), akit az őstermelői nyilvántartásba felvettek, aki a 16. életévét betöltötte és aki saját gazdasággal rendelkezik. (Megjegyzendő, hogy azok, akik a törvény hatályba lépését megelőzően családi gazdaságban végeztek mező- vagy erdőgazdálkodási tevékenységet, a törvény átmeneti rendelkezései folytán „őstermelőknek” minősülnek.)

Őstermelői tevékenység csak a nyilvántartásba vételt követően folytatható. A nyilvántartásba vételt a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (NAK) végzi az őstermelő kérelmére, amely a személyes, illetve a tevékenység végzésére vonatkozó adatokat tartalmazza. Felelősen nyilatkozni kell az őstermelői státusz megszerzéséhez szükséges feltételek fennállásáról: egyéni vállalkozóként őstermelői tevékenységet nem végez, illetve saját gazdasággal rendelkezik.

Őstermelő az lehet, aki egyéni vállalkozóként őstermelői tevékenységet nem végez, saját gazdasággal rendelkezik, és betöltötte a 16. életévét.

Mi tekintendő saját gazdaságnak? 

A saját gazdaságban megvannak a megfelelő eszközök a termeléshez, és a tulajdonosnak joga van a termelés eredményét hasznosítani. Tehát az őstermelő mező-, illetve erdőgazdasági hasznosítású földet vagy mezőgazdasági termelőeszközöket használ oly módon, hogy a mezőgazdasági termelés szervezésének, illetve a termény (az előállított eredmény) hasznosításának joga az övé. Nem feltétlenül szükséges tehát az őstermelőnek földhasználati joggal rendelkeznie, mivel van olyan őstermelői tevékenység (mint például a méhészkedés), amihez erre nincs szükség. Ezenfelül a „termény, előállított eredmény hasznosításának joga” feltétel alól is van kivétel: ezzel a joggal nem kell rendelkezniük a vetőmag-bértermeléssel, a bérneveléssel, a bérhizlalással, a kihelyezett állattartással foglalkozó őstermelőknek, hiszen nem ők döntik el, hogy az elért eredményt hogyan fogják hasznosítani, felhasználni.

Milyen tevékenységeket végezhet egy őstermelő?

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezéseket (2021. január 1-től) a családi gazdaságokról szóló 2020. CXXIII. törvény tartalmazza. A nyilvántartásba vételi eljárás során innen kell kiválasztani a folytatni kívánt őstermelői tevékenységet, és eszerint kell megadni ennek pontos megjelölését. Ebben a körben alapvetően három kategóriát különböztethetünk meg. Az első a „klasszikus” mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység. Ezen tevékenységeket pontosan a 2013. évi CXXII. tv. (földforgalmi törvény) határozza meg.

A második az úgynevezett kiegészítő tevékenység (a pontos meghatározásokat szintén a földforgalmi törvény adja meg). Ilyen például a falusi agroturizmus, a kézművesipari tevékenység, a takarmány-előállítás, az élelmiszer-előállítás mezőgazdasági termékből, a dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás és más, a klasszikus mezőgazdasági tevékenységekhez szervesen kapcsolódó tevékenységek. A tevékenység jellege mellett további korlátozás a kiegészítő tevékenységből származó éves bevétel mértéke is, ami nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevétel egynegyedét. Az ennél nagyobb bevétel már nem „kiegészítő” tevékenység, hiszen hangsúlyosabb a „főtevékenységnél”. Amennyiben a kiegészítő tevékenységből származó bevétel ezt a szintet meghaladja, akkor az ebből származó bevétel egésze kikerül az őstermelői átalányadózás hatálya alól, így az ilyen bevétel egészére az önálló tevékenységből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A harmadik a termékfeldolgozás, azzal a feltétellel, hogy ez a tevékenység kizárólag a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, a jogszabályban meghatározott mennyiséget nem meghaladva. Ezen mennyiségeket külön jogszabály részletezi egyes termékféleségekre lebontva. Néhány példa: tej értékesítése (heti 200 l), tojás értékesítése (heti 200 db, éves 20 000 db), méz, méhészeti termék értékesítése (évi 5000 kg), hal értékesítése (évi 6000 kg).

Az őstermelők számára könnyítést jelent, hogy az általuk előállított termények, termékek értékesítéséhez igénybe vehetik közeli hozzátartozóikat, alkalmazottjaikat, akik az őstermelő képviselőjeként segíthetnek az értékesítésben, így nem kell személyesen közreműködniük az értékesítésben.

Az őstermelők ellenőrzése

Az őstermelői tevékenységhez kapcsolódó komoly kedvezmények megszerzését követően is fenn kell tartani azokat paramétereket, amelyek alapot adnak a kedvezményekhez. Ennek eszköze az a nyilvántartási rendszer, amely a tevékenység ellenőrzésének és a tevékenység szabályos végzésének az alapját képezi (naplófőkönyv, pénztárkönyv, bevételi és költségnyilvántartás vagy a bonyolultabb bevételi és költségnyilvántartás helyett használható értékesítési betétlap).

Az őstermelők ellenőrzését közigazgatási eljárás keretében a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzi. Vizsgálják a nyilvántartásba vett adatok valódiságát, a tevékenység jogszerű dokumentálását, az előállított termékek értékesítésének szabályszerűségét, volumenét. Ennek során a hatóságnak lehetősége van bírságot kiszabni. Súlyosabb esetben a bírság mellett az őstermelő által forgalmazott termékeket ki lehet vonni a forgalomból, vagy a termék megsemmisítését is el lehet rendelni (az őstermelő költségére). Még súlyosabb esetben arra is van lehetőség, hogy az őstermelőt legfeljebb ötévi időtartamra eltiltsák a tevékenységétől.

Ha az őstermelő a jogszabályok által meghatározott feltételeknek már nem felel meg (életkor, saját gazdaság), ha jogosulatlanul vesz fel mezőgazdasági támogatást, lényeges körülményekről valótlan adatokat szolgáltatva, változásbejelentési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget határidőben, vagy ha ellenőrzés során fél éven belül ismételt szabálytalanságot találnak, akkor újból csak öt év elteltével lehet kérni az ismételt nyilvántartásba vételt.

A mezőgazdasági őstermelőt a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara törli a nyilvántartásból, ha az őstermelő ezt kéri, illetve ha a természetes személy halálával jogképessége megszűnik.

 

Szerző: Zeke László ügyvéd

Címkék: őstermelő, őstermelői szabályok