Az egyiknek sikerül, a másiknak nem – Elemzések a mezőgazdaság folyton változó világából

Erősödő agrárium, 
tartósan magas árak

Mintegy 262 milliárd forint közvetlen és vidékfejlesztési támogatást fizetett ki a termelőknek a Magyar Államkincstár az előlegfizetési időszak csaknem másfél hónapja alatt, ezenfelül pedig az átmeneti nemzeti támogatások folyósítása is megkezdődött. „Az előlegek rendben megérkeztek, de úgy tűnik, hogy a gazdálkodási feltételrendszerben ez a legstabilabb pont. Ahogy közeledtünk az év végéhez, úgy gyorsultak fel a változások az agrárium körül. Ha számba vesszük a 2021-es évről elérhető adatokat, azt látjuk, hogy a kedvező folyamatok túlsúlya továbbra is megmaradt, de a költségemelkedések karon fogva a szűkös munkaerővel azért felhőzik az eget” – fogalmaznak az Erste AgrárSzemle 2021. évi 12. számának Agrárpiacok rovatában, megállapítva: a mezőgazdaság kibocsátásának növekedése az elmúlt évben is folytatódott. A 2020. évi 7,4 és az első kilenchavi 7,2 százalékos emelkedés után a mezőgazdasági termékek termelőiár-indexe 2021 szeptemberéig 16,4 százalékos ugrást mutatott. Ehhez a mennyiségi oldal az előző évihez hasonlót tudott hozzáadni, így 2021-ben folytatódott a kibocsátás növekedése. Előrejelzésük szerint a folyamat 2022-ben sem áll meg.

Ahogy a bázishatás felerősödik – 2021 januárjában vett nagy lendületet a növekedés –, az index növekedése a jelenleginél jóval kisebb szintű lesz, bár 2022-ben az árak magasak maradnak, nem térnek vissza korábbi szintjükhöz. A külkereskedelem terén szeptemberig látunk adatokat. 2021 első kilenc hónapjában az agrárexport 9,5, az import 6,7 százalékkal nőtt értékben, ami az egyenleget 14,9 százalékkal javította az előző év azonos időszakához képest.

2021-ben a kibocsátás az áremelkedéseknek köszönhetően tovább nőtt, és a hatékonyság javulása is folytatódott.

2021 első három negyedévében folytatódott az agrárberuházások értékének növekedése. Az előző év hasonló időszakához képest 11,2 százalékos volt az emelkedés. Ebben nyilván az áremelkedések is fontos szerepet játszanak, de a lényeg, hogy a 2020. évi lassulás kérészéletűnek bizonyult a beruházások növekedési trendjében. Az Erste-kommentár szerint „Mindebből az a kép bontakozik ki, hogy a 2021. év a magyar mezőgazdaságban nem fog fekete betűkkel bekerülni az évkönyvekbe. Bár az időjárási anomáliák 2021-ben sem kímélték az ágazatot, és az emelkedések minden költségnemet érintettek, a kibocsátás az áremelkedéseknek köszönhetően tovább nőtt, és a hatékonyság javulása is folytatódott, nem kis részben a koncentráció növekedése révén.” 

Francia–kínai 
megállapodás 
a sertéshúsexportról

A sertésszektor állandó témával szolgál: ezúttal a kínai–francia megállapodással foglalkozik az Agrárpiacok rovat. Kína Franciaországgal aláírta azt az azonnal életbe lépő megállapodást, amely lehetővé teszi a sertéshús exportját Franciaország olyan régióiból, amelyeket nem sújt az ASP, még akkor is, ha az máshol előfordul az országban – áll a francia gazdasági és mezőgazdasági minisztérium közleményében.

Németországnak ez még nem sikerült. Tekintve, hogy a német piaci helyzet szemernyit sem javul, sőt, több mint egy éve sikertelenül tárgyalnak Kínával, ez a precedens fontos üzenetet hordoz: mégis lehet regionalitásról tárgyalni és megállapodni. Persze Németország és Franciaország helyzete alapjaiban tér el, hiszen előbbiben jelen van a járvány, utóbbiban nincs; előbbi meghatározó beszállító, utóbbi kevésbé. „Ez a megállapodás az első a maga nemében, amelyet Kína aláírt egy európai uniós országgal. Ez tehát egy minta, és előrevetíti a jövőbeli megállapodásokat más ágazatokkal és országokkal” – mondta Julien Denormandie francia mezőgazdasági miniszter.

A francia sertésszektor tehát akkor sem fog a némethez hasonlóan összeomlani, ha átlépi határait a sertéspestis. Másik oldalról viszont mindannyian versenyfutásban vagyunk az idővel; a vakcinafejlesztések féléves távlatban eredményre fognak vezetni. Amennyiben ez bekövetkezik, újabb sokk éri a világ sertéshúspiacát, hiszen enyhül a vészhelyzet, egyszerűsödnek a szállítások és fokozódik a verseny.

A precedensértékű megállapodás lehetővé teszi a sertéshús exportját Franciaország olyan régióiból, amelyeket nem sújt az ASP, még akkor is, ha az máshol előfordul az országban.

A megállapodás alapján egyébként minden tagállamnak, így nekünk is halovány reményünk nyílt hasonló aláírására. Eközben mindenki a sertésárakat figyeli, amelyek tovább emelkednek. Az 50. héten már 385 forintos ajánlatot látunk, ami a német árak elmozdulásával (1,23 euró/kg) is összhangban van.

Jövedelmek 
a tengerentúlon 
vs. Németországban

A tengerentúlon várhatóan kiemelkedő jövedelmet tesznek zsebre a mezőgazdaságban tevékenykedők – áll a Statisztika rovatban. Az amerikai agrár­minisztérium (USDA) szerint az amerikai gazdálkodók jövedelme csaknem 20 százalékkal nőtt 2021-ben, ami az elmúlt 8 év legmagasabb szintje. A gazdák mind a szántóföldi gazdálkodásban, mind az állattenyésztésben lényegesen több pénzt kerestek 2021-ben, mint az elmúlt években. Bár az eladósodottságuk növekedett (2,9%-kal), a csődeljárások száma visszaesett.
Az amerikai kormány közvetlen mezőgazdasági kifizetései (támogatásai) az előrejelzések szerint 27,2 milliárd USD-t tesznek ki 2021-ben, ami 18,5 milliárd dolláros, 40,4 százalékos csökkenést jelent 2020-hoz képest. 2022-ben már nem lesznek rendkívüli segélyek, a költségek jóval nagyobb mértékkel emelkednek. Így várhatóan csökkennek majd a jövedelmek és nő az eladósodottság.
Az amerikai helyzettel szemben a német agrárlapok öngyilkosságokról, állatait halálra éheztető, majd magát feljelentő sertéstartóról cikkeznek. 
A német gazdák körében elkeserítő a hangulat. A koronavírus, a költségek meredek emelkedése és az afrikai sertéspestis következményei drámaiak a német gazdálkodók számára. Az alsó-szászországi kamara értékelte a főállású gazdák 2020/21-es pénzügyi helyzetét: a tartományban a vállalati eredmények átlagosan 33 százalékkal zuhantak. A helyzet pedig tovább romlik. Egyes szektorokban már a termelési alapokat – mint a sertéstartás – is érinti. A szántóföldi gazdaságok – amelyek magas gabona- és repceárakat élveztek – sem állnak jól. Alsó-Szászországból származó adatok azt mutatják, hogy a gazdasági eredmények 15 százalékkal zsugorodtak a 2019/20-as pénzügyi évihez képest, a sertéstartók jövedelme pedig átlagosan 80 százalékkal esett vissza.

Itthon történt jó is, 
rossz is

„A kettős könyvvitelt végző társas vállalkozások számának csökkenése ellenére az üzemek adózás előtti ered­mé­nye mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban markánsan nőtt 2020-ban. Előbbi 27,6 milliárd forinttal 181,8 milliárd forintra, utóbbi 30,2 milliárd forinttal 195,8 milliárd forintra emelkedett – idézi az AKI kiadványát a Statisztika rovat írása. – A jövedelem növekedését mindkét ágazatban elsősorban az árak emelkedése mozgatta. A növekvő eredménynek köszönhetően az ágazatok jövedelmezőségi és likviditási mutatói egyaránt javultak, ugyanakkor az eladósodottságuk tovább nőtt. Kiemelkedőnek bizonyult a pénzügyi intézménytől kapott hosszú lejáratú hitelek állománygyarapodása mindkét ágazatban, amiben nagy szerepet játszottak a Covid–19-világjárvány hatásainak enyhítését cél­­­-
zó finanszírozási intézkedések.”

Hazánkban az ágazatok jövedelmezőségi és likviditási mutatói javultak, ugyanakkor az eladósodottságuk tovább nőtt.

2021-ben a növényi és állati termékek piaci eredményei nagy eltérést fognak mutatni. Mivel nálunk a lekötések aránya nem olyan magas, mint például Németországban, a szántóföldi növények termesztői – főként, akik az inputokat hamar bezsákolták – jó évet zárnak. Ez az állattartókról már nem mondható el általánosságban.

Forrás: Erste AgrárSzemle 
2021. 12. száma