Bort, búzát, békességet!

2022.01.30

Aki igazán tudatosan szeretné vállalkozását vezetni, a termelés irányára vonatkozó döntéseket meghozni, az az időjárás és a pillanatnyi árak figyelemmel kísérése mellett a hazai és világpiaci tendenciákra is kíváncsi. Szakértők segítenek megérteni a hónapról hónapra zajló folyamatokat.

Bort, búzát, békességet! – Hiánypótló elemzések a mezőgazdaság folyton változó világából


Búzapiaci kilátások

A búza világpiaci helyzetét elemzi 
az Erste Agrár Szemle Agrárpiacok rovata. A búzapiacon az év végéhez közeledve még mindig emelkedő trend mutatkozott, jellemzően rekord­magas árakkal, csökkentett termésbecslésekkel és fokozott kereslettel. Ez a takarmány- és a malom-sütő értékláncban is tovább kell, hogy gördüljön.

Összességében úgy tűnik, nem érte még el csúcsát a búzaár. Bár ellátási gondok térségünkben nincsenek, az árak tovább emelkedhetnek december elején is. A jövő évi kilátások korrekciót ígérnek ugyan, de tartós árcsökkenést nem. A magas növényárak és spirálszerűen emelkedő termelési költségek egy új költség-ár egyensúlyt fognak kialakítani 2022-ben. Ebben azonban nem minden gazdálkodó fogja megtalálni a jövedelmezőséget. A koncentráció növekedése a magyar agráriumban máris látványosan gyorsul.

KAP-reform

Zöldebb, méltányosabb, rugalmasabb és átláthatóbb agráriumot irányoz elő a KAP-reform, amelyet 2021. november 23-i plenáris ülésén nagy többséggel szavazott meg az Európai Parlament. A 2023–27-es Közös Agrárpolitika keretrendszerét meghatározó jogszabályok alapján készítik el a tagállamok az agrár-élelmiszeripari támogatásokat magukban foglaló KAP stratégiai terveiket. A jogszabályok a kihirdetést követő naptól, 2021. december 7-től léptek hatályba, de alkalmazni majd 2023. január 1-jétől kell azokat.

Az Erste kommentárja a hír kapcsán kiemeli a 450 millió eurós válságtartalék-alap létrehozását, komoly lépésnek nevezve azt egy új támogatási módszer felé. „Ebből az alapból az áresések hatásait fogják ellensúlyozni. Az USA-ban a Farm Bill keretében támogatják a mezőgazdasági biztosítások díjait. Ott a hozamcsökkenésre és az áresésre is lehet biztosítást kötni. A cél a jövedelem stabilizálása.

Meglátásunk szerint ezt az irányt fogja a KAP is felvenni a jövőben. Fontos része a döntésnek, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetések legalább 10 százalékát kötelező jelleggel a kis- és közepes méretű gazdaságok, a KAP költségvetésének legalább 3 százalékát pedig a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására használják fel.

Borért búsul a pohár?

Átlag alatti a világ bortermelése. A pandémia 2020-ban mennyiségben és értékben is mintegy 10 százalékkal visszavetette a világ borpiacát, ami idén még tovább csökkent. A világ bortermelése immár harmadik éve átlag alatt van – mutatta be Pau Roca, az OIV főigazgatója internetes konferencián a világ 2021-es termésbecsléseit.

Itthon ugyan jó volt a tavalyi termés, de a fogyasztói árak még mindig csak kismértékben (3-5% egyik évről a másikra) emelkedtek. Az, hogy az elmúlt harminc évben a szőlőterület gyakorlatilag megfeleződött, a probléma akut jellegére utal. Mennyiségben ugyan nem, de minőségben jónak ígérkezik a termés, akár kiváló évjárat is lehet a 2021-es.

„A borszektor fejlődése korábban is kimagaslott az agrárium többi szektora közül. A pandémia okozta sokkot is fejlesztésre voltak kénytelenek kihasználni. Ebben a szaktárca is hatékonyan közreműködött, hiszen számos címen juttatta a szőlőtermelőket és borászokat fejlesztési forrásokhoz. Jogszabályi oldalon az idei és a következő év legfontosabb lépése az új bortörvény fokozatos életbe lépése. Az első nyolchavi adatok szerint megtörni látszanak az elmúlt évek kedvező külkereskedelmi trendjei, az export emelkedése és az import csökkenése. Tekintve az európai piaci folyamatokat, ezt nem tartjuk trendfordulónak. Előrejelzésünk szerint az év utolsó hónapjai és az előttünk álló évek a bor külkereskedelmi egyenleg javulását fogják hozni” – véli a kommentár.

A német sertésszektor mélyrepülése

Statisztikai adatokkal alátámasztva mutatják be a német sertésszektor helyzetét, összeomlását a Statisztika rovatban. Gyakran előkerül a téma, de szükségszerű tisztában lennünk vele, hiszen az árazáson keresztül odabilincseltük magunkat hozzá. Bár ennek megváltoztatására a hírek szerint már indultak kezdeményezések, jelenleg még a függésünk erős.

A német sertésszektor problémái már akkor elkezdődtek, amikor piaci modelljüket (még sertéshúsimportőrként) az exportra építették. Az elmúlt harminc évben kialakítottak egy valóban hatékony és hatalmas sertésintegrációt, de ez a gyenge pont megbosszulta magát, amikor a sertéspestis betört az országba. 
A 100 millió sertést integráló rendszer ugyanis nem tudta ellensúlyozni a harmadik országok, főleg Kína beviteli tilalmát. Ezt a hatást számos egyéb is fokozta.

Először is látványosan csökken a német sertésállomány. A csúcson 2012-ben 28,3 milliós volt. 2020-ban már 26 millió alá csökkent, 2021 májusában pedig már csak 24,7 millió volt. A helyzet azóta gyorsuló ütemben romlik. Az élőállat-import mutatja leginkább az integráció összeomlását. Hollandiából és Dániából a 2015. évihez képest 17 százalékkal kevesebb malacot és hízót, valamint 50 százalékkal kevesebb vágósertést vittek be tavaly. 
A sertéshúsexport emiatt szintén látványosan zuhan, a 2010-es bázishoz képest 6,5 százalékos a visszalépés.

A tanulság: hiába a nagy hatékonyságú és piacbefolyásoló méretű tömegtermelés, ha több ponton (takarmány, malac, vágósertés) importra épül, és az exportpiaci válságok két vállra fektetik. „Németországnak sürgősen új sertésstratégiára van szüksége. Ez pedig a jelenleginél jóval kisebb szektort fog lefedni. (…) Kisebb német termelés, kisebb export, következésképp kisebb nyomás irányunkban is. Bár jelenleg nagyon sok a változó, nekünk is szükségünk van egy konszenzuson alapuló sertésstratégiára, amelynek alapját a termelők együttműködésének kell képeznie. Enélkül maradunk a jelenlegi, igencsak ingoványos úton, amiről nem tudjuk, hová vezet.”

Enni mindig kell

Kritikus időket élünk. A gazdák világszerte azt mantrázzák magukban, hogy márpedig enni mindig kell, ám ha az átvételi árak nem tartanak lépést a költségekkel, akkor eltűnik a jövedelem, annak minden következményével együtt. Új világba érkeztünk – írja „Felrobbant az árbomba” címmel az elemző, kifejtve: aki nem hitte el, hogy a világméretű pandémia új korszakot nyitott az emberiség történetében, az most a zsebén érzi, hogy nem volt igaza. Szó sincs a régi kerékvágásba való visszatérésről. Az infláció elszabadulása már sejteti, hogy új ár- és költségszintre kerül a világ, benne az élelmiszer-értéklánc. De mit tehetünk? Hogyan készülhetünk fel az előttünk álló hónapok, évek költségszintjeire? Szabad beruházásba kezdeni?

„Úgy látjuk, hogy 2021-ben a KSH által kimutatott élelmiszer-infláció nem fogja meghaladni az elmúlt évi szintet. Pedig az agrárárak növekedése messze a tavalyi felett lesz. Ez ismét az élelmiszeripar satuba kerülését jelenti, miközben a fogyasztó jelentős áremelkedésekkel szembesül. (…) Ez a felértékelődés azonban tartósabb, mint volt a korábbi válságok idején. Ingadozások mindig lesznek, de az értéklánc minden tagjának be kell rendezkednie e magas szintekre. Itt kell megtalálniuk a jövedelmező, fenntartható működés feltételeit. Ez nem fog mindenkinek sikerülni. Máris érzékelhetően gyorsul a konszolidáció a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt. Az előttünk álló években számos, a gazdálkodási körülményeket nehezítő tényezőre kell számítani. A KAP új gondolkodásmódja, a környezetgazdálkodás előtérbe kerülése, a fogyasztói igények változása, a járványhelyzetek, a pénzügyi források drágulása mind-mind ezt a trendet fogja erősíteni.”

 


TOVÁBBI  HÍREK MEGTEKINTÉSE...

A MAGYAR GAZDÁLKODÓK SZAKMAI KÖZÖSSÉGE