Földhaszonélvezet

Földhaszonélvezet újratervezve – Most nagyot fordulhat a helyzet

A kompenzációt érintő módosítások láttak napvilágot. Korábban már foglalkoztunk a mezőgazdasági földterületeket terhelő haszonélvezeti jog problémájával a „Jogtalan jogszabály” című cikkben.

Előző cikkünkben azt elemeztük, hogy miért sért alkotmányos alapjogot a haszonélvezeti jogtól való megfosztás törvényi szabályozása hazánkban. A nem magyar állampolgárok, illetve a nem közeli hozzátartozók haszonélvezeti jogát ugyanis automatikusan törölni rendelték a földhivatali nyilvántartásból. Az úgynevezett zsebszerződések elleni harc túl sikeresnek bizonyult, és sok magyar gazdálkodó is áldozatává vált a „baráti tűznek”. A szabályozás jogellenessége abban áll, hogy a jogszabály nem rendelkezett a jogától megfosztott haszonélvező kártalanításáról, a jogvesztés kompenzációjáról.

A 2014-es események természetesen nem múltak el következmények nélkül. Az érintettek szót emeltek az Alkotmánybíróság (AB) előtt is, amely elfogadta és a 25/2015. (VII. 21) AB-határozat II. pontjában kifejtette, hogy a 2013. évi CCXII. tv. 108. §-a alkotmányjogi szempontból aggályos, a törvényhozó mulasztásos alkotmánysértésben van azzal, hogy elmulasztotta szabályozni a haszonélvezeti/használati jogától megfosztottak kompenzációjának módját. Ezt a mulasztást a jogalkotónak (azaz az Országgyűlésnek) 2015. december 1. napjáig kellett volna orvosolnia, amire – mind ez idáig – nem került sor.

A zsebszerződések elleni harc túl sikeresnek bizonyult, és sok magyar gazdálkodó is áldozatává vált a „baráti tűznek”.

Az AB, a Kúria és az EU szerint is jogellenes

A jogsértő jogszabályt az Európai Unió Bírósága előtt is megtámadták. A jogaitól kompenzáció nélkül megfosztott osztrák felperes sérelmezte, hogy az Európai Unión belüli letelepedés és a tőke szabad áramlásának európai alapjogát sérti a magyar törvény. A jogvitában a gazda győzött. Kimondták, hogy a Magyarországon élő, nem magyar állampolgárságú, de EU-tagállamok polgárai jogellenesen lettek megfosztva azon javaik élvezetétől, amelyekbe tőkét fektettek, és ezáltal EU-n belüli szabad mozgásukban is jogellenes korlátozás alá esnek. Tisztázták, hogy a kompenzáció szabályozása nélkül nem lehet a haszonélvezet/használat jogától megfosztani senkit, és a jogfosztásnak nem jelentik kellő ellentételezését a polgári jog általános, kártérítésre vonatkozó szabályai. Mivel a kártérítés alapja a jogellenes károkozás, így a jogszerűen (jogszabály végrehajtásával) okozott kár megtérítésére szemernyi esély sincs.

Az Európai Unió Bírósága kimondta azt is, hogy az EU-n belüli tőke szabad áramlásával kapcsolatos alapjog a tagállamok mindegyikében közvetlenül alkalmazandó alapjog, ennek sérelmére a nemzeti bíróságok előtt lehet hivatkozni, a tagállami jogalkalmazóknak pedig kötelességük ezeket a döntéseket elfogadni. A Kúria, elfogadva a nemzetközi bírói fórum döntését, 2018-ban kimondta, hogy jogszerűen nem lehet alkalmazni a jogszabályt, és arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben ezt a jogi érvelést csak a külföldiekre alkalmazzuk, akkor éppen a magyar gazdák kerülnek hátrányba.

A 2014-es események, az Alkotmánybíróság állásfoglalása és évekkel ezelőtt az Országgyűlésre rótt jogalkotási kötelezettsége, valamint a Kúria példamutató ítélete távoli fényt jelentett az alagút végén. Most úgy tűnik, hogy a mulasztásos alkotmánysértésben lévő jogalkotó csaknem öt évvel a számára megszabott határidő letelte után mégiscsak elkezdett mozgolódni.

Részletes kompenzációs terv készült

Törvénytervezet látott napvilágot! Ez még csak egy úgynevezett „salátatörvény” tervezete, amelyben szó esik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmazásáról szóló 2013. évi CXXII. törvény jogsértő rendelkezéseinek módosításáról, kiegészítéséről is. A törvénytervezet 125. §-a taglalja a részleteket, aminek a főbb elemei a következők.

Akinek a haszonélvezeti jogát a törvény 2014. április 30-án hatályos rendelkezése alapján törölték az ingatlan-nyilvántartásból, illetve az ilyen személy jogutódja igényelheti a törölt ha­szon­él­ve­zeti jog ingatlan-nyilvántartásba való visszajegyzését, valamint a kompenzációt, a törvény módosításában megszabott módon és eljárás keretében.

Az eljárás kérelemre indul, amit a Nemzeti Földügyi Központ folytat le az általános közigazgatási r­endtartásról szóló törvény szerint. Amennyiben a hatóság dönt arról, hogy a korábban törölt ha­szon­élvezeti jog visszajegyezhető, akkor az ingatlanügyi hatóság hivatalból intézkedik. Az eljárások megindítására vonatkozó kérelmet a Nemzeti Földügyi Központ honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani. A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás vagy a visszajegyzés nélkül kért kompenzáció iránti kérelem 2022. július 1. és 2022. december 31. között nyújtható be. Kompenzációt a visszajegyzési eljárás lefolytatásának lezárását követő 60 napon belül lehet indítani. Az eljárások megindítására vonatkozó határidők jogvesztőek.

Az eljárás első szakaszában a hatóság a visszajegyezhetőség kérdésében dönt. A haszonélvezeti jog visszajegyezésének akadályát jelenti, ha a kérelmező nem jóhiszeműen járt el (2018. március 6. napja után kötött szerződéssel szerzett, alapított haszonélvezeti jog jogosultja vagy ilyen személy örököse). Ugyancsak visszajegyzési akadályt jelent, ha a kérdéses ingatlant időközben kisajátították, vagy kisajátítást pótló adásvételi szerződéssel átruházták a föld tulajdonjogát.

A kompenzációs eljárás tárgya a döntés arról, hogy a kérelmezőt megilleti-e kompenzáció haszonélvezeti jogának elvesztéséért, és ha igen, mekkora összegű. Arányos kompenzáció abban az esetben is megilletheti a kérelmezőt, ha a haszon­élvezeti jog visszajegyzésére irányuló eljárás azzal zárult ugyan, hogy a kérelmező korábban elvett jogát visszajegyzik az ingatlanra, de az ingatlan értéke, jövedelmezősége a körülmények megváltozása folytán jelentősen csökkent.

A kompenzáció alapja a törölt haszonélvezeti jog egyévi értéke, mértéke pedig a haszonélvezet időtartamától és a kérelmező életkorától függ. Az egyévi érték a haszonélvezeti joggal korábban terhelt ingatlan – haszonélvezeti jog törlése kori – forgalmi értékének 1/20-a. A határozott időre alapított haszonélvezeti jog kompenzálása függ attól, hogy a kérelmező természetes vagy jogi személy, illetve hogy a természetes személy a haszonélvezeti jog törlésekor hány éves volt. (Minél fiatalabb valaki, annál magasabb értékben maximált a kifizethető kompenzáció, a jogi személy kompenzációját a 25 évesnél fiatalabb kérelmezővel azonos szabályok szerint kell elbírálni.)

Az elbírált kérelemről (a kompenzáció mértékéről) a hatóság értesíti a kérelmezőt, innentől 15 napon belül külön kérelemre kiegészítő kompenzációt is lehet kérni, igazolva az ennek alapjául szolgáló körülményeket. A kompenzáció összegére kamatot is kell fizetni, mégpedig a haszonélvezet törlésétől a kompenzáció kifizetésének napjáig. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat két százalékponttal emelt mértékével. A kompenzációt az állam fizeti meg, a döntéstől számított 15 napon belül. A Nemzeti Földügyi Központ döntésével szemben a közigazgatási perek szabályai szerinti jogorvoslatnak van helye, a per elbírálására a keresetlevél benyújtását követő 60 napon belül sort kell keríteni. Ennek a speciális peres eljárásnak az esetében perújításra nincs lehetőség.

A procedúrának elég sok gyenge pontja lehetséges. Gond van az épp most zajló osztatlan közös földtulajdonok felszámolása miatt a helyrajzi számok adminisztrációjával is.

Óriási összegek forognak kockán

A HVG-ben megjelent számítások (Szlavkovits Rita, 2021. 11. 13.) alapján egy 100 hektáros terület 2014-es értéke hozzávetőlegesen (akkori átlagos föld­árakon) 100 millió forint, aminek a törvénytervezet szerint számított „egyévi értéke”: 5 millió forint. A tervezet szerint fizethető legmagasabb kompenzáció (25 évesnél fiatalabb, illetve jogi személy kérelmező esetén) 15-szörös szorzóval számolva 75 000 000 Ft. Ezer igénylő esetében ez 60 milliárd forint, de van olyan szakértő, aki szerint a kérelmezők száma ezt jóval meghaladhatja. Igen jelentős kártalanítási összeggel kell tehát számolni.

A kompenzációs eljárás tárgya a döntés arról, hogy a kérelmezőt megilleti-e kompenzáció haszonélvezeti jogának elvesztéséért, és ha igen, mekkora összegű.

Szerző: Zeke László, 06 30 515-7406

Tags: termőfld, földhaszonélvezt

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom