
A felvásárlási szerződés a termelőt és a kereskedőt is védi – Tormapiac: csípősből csemege
Agrárgazdaság - 2021.11.22
Idén már a Magyarországon megtermelt torma felvásárlására is, a meggyet és az almát követően, kötelező szerződést kötni, amelyet 2021. augusztus 1-jéig kellett írásba foglalni. Lapunk dr. Kator Zoltán ügyvédet, a FruitVeB Magyar Zöldség-GyümölcsSzakmaközi Szervezet és Terméktanács jogászát kérdezte a témában.
– Hogyan jutott el Magyarország a torma felvásárlásának szabályozásáig?
– A magyarországi mezőgazdasági termékpiacok szervezésének legfontosabb kérdéseit külön törvény szabályozza. E szabályozás alapvető célja a kiszámítható, kiegyensúlyozott piaci viszonyok jogszabályi alapjainak megteremtése és a megfelelő áruellátás biztosítása. Sajátosságainál fogva – gondoljunk csak az időjárásnak való kitettségre – az agrárpiac változásai nehezen kiszámíthatóak és gyorsan bekövetkezhetnek. Nem ritka, hogy a negatív változásokat a termelőknek kell viselniük, ami miatt fennáll a kockázata, hogy a tevékenységükkel felhagynak, vagy más növénykultúra termesztésébe fognak. A termelő és a felvásárló (kereskedő) között eltérő piaci pozíciójuknál fogva eleve adott némi érdekellentét: a termelő relatíve magas áron kívánja a megtermelt terméket értékesíteni, a felvásárló (kereskedő, feldolgozó) pedig a lehető legalacsonyabb áron a lehető legjobb minőségű termékhez (alapanyaghoz) kíván jutni. A fejlettebb, szervezettebb agrárpiacokon már régebben felismerték, hogy csak a hosszabb távú, a kockázatokat mérséklő mezőgazdasági termékértékesítési szerződések (felvásárlási szerződések) biztosíthatják a kölcsönös előnyöket, tompítva a piaci kilengéseket (áruhiány, túltermelés, hektikus piaci árak).
EU-rendelet alapján magyar szabályozás
Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendeletének 168. cikke lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy meghatározott ágazatok egyes termékeire vonatkozóan kötelezővé tegyék a termelők és a felvásárlók vagy a feldolgozók közötti értékesítési szerződések írásba foglalását. A nyers tej Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést – a végső fogyasztónak történő közvetlen értékesítés kivételével – a nyers tej feldolgozásáig 2015 óta írásba kell foglalni Magyarországon.
A tejpiachoz hasonlóan a friss meggy piacán is kialakultak kedvezőtlen piaci jelenségek, különösen azért, mert a termelési költségek növekedését a piaci árak nem ismerték el, és a konkurens külföldi versenytársak letörték az árat. A piaci feszültségek oldásának egyik eszközeként a jogalkotó 2017-ben úgy döntött, hogy kötelezővé teszi a friss meggy Magyarországon történő értékesítésére vonatkozó szerződés írásba foglalását. Ezt a kötelezettséget a meggy feldolgozásáig írták elő az értékesítési láncban. 2019-ben a szabályozás finomodott: a meggyre általában és az almára írta elő a törvény, ha az almát vagy a meggyet feldolgozás céljából, alaptermékként értékesítették. 2021. június 5-től a jogszabály bevonta a tormát is abba a körbe, amelynek felvásárlási szerződését írásba kell foglalni.
– Van-e az értékesítés során olyan eset, amikor a termelő mentesül az írásban történő szerződéskötési kötelezettség alól?
– A felvásárlási szerződés szükséges minimális tartalmát a 2015. évi XCVII. törvény 7/A. §-a és Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendeletének 168. cikke határozza meg. A felvásárlási szerződés megkötésére vonatkozó szerződést vagy szerződéses ajánlatot a szállítás megkezdése előtt el kell készíteni és írásban rögzíteni kell. A szerződésnek a torma esetében az adott év augusztus 1. napjáig hatályba kell lépnie. A legfontosabb tartalmi elem a beszállított termékért fizetendő ár, amit a szerződésnek rögzített módon vagy meghatározott tényezők összesítése alapján számítva kell tartalmaznia. Ki kell térni továbbá
– a szállítható vagy szállítandó termékek mennyiségére és minőségére, valamint a szállítások ütemezésére,
– a szerződés időtartamára, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradékra,
– a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részletekre,
– a vis maior esetén alkalmazandó szabályokra.
– Mi a jogalkotó célja a szerződés bevezetésével?
– A jogalkotó elsődleges célja, hogy a nehezebb piaci időszakok átvészelését megkönnyítse, ezért írta elő olyan szerződési konstrukció alkalmazását, amelynek alapján a feldolgozóüzemeknek a termelő partnereiknek jó előre felvásárlási ajánlatot kell tenniük a kiszámítható üzleti kapcsolatok jegyében.
A bevezetett rendszer a jogalkotói szándékok szerint egyrészről biztonságot nyújt a termelőknek, másrészről az azonnali piac ármozgásait is le tudja követni, amivel a termelők méltányos jövedelmét is biztosítja. További célkitűzés, hogy a termelő és a felvásárló (feldolgozó, kereskedő) valamennyi olyan lényeges kérdésben írásban, előre megállapodjon, amelyek rendezetlensége jogvitához, illetve piaci feszültségekhez vezetne.
Egyelőre kijátszható a rendszer
– Ön szerint hogyan segítheti mindez a hazai termesztést?
– Mindenképpen előny, ha a piaci viszonyok rendezettek, és a felek előre, bizonyíthatóan megállapodnak a minimális szerződési feltételekben. Ugyancsak előny lehet, hogyha a piaci szereplők tudják, hogy a megállapodás betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv – azaz a Nébih – ellenőrzi és jogszabálysértés esetén ágazatfelügyeleti bírságot szabhat ki. A hazai termesztéshez kapcsolódó piaci problémákat azonban – álláspontom szerint – ez a jogszabályi rendelkezés önmagában nem oldja meg. A szabályozásban vannak olyan „lyukak”, amelyekkel nem nagy nehézségekkel kijátszhatóvá válik. Ilyen például, ha – bármelyik fél helyzetének kihasználásával – utólag „papíroznak le” felvásárlási szerződést, kicserélve az elvileg határidőben megkötött más tartalmú szerződést. Vagy olyan ármegállapodást kötnek a felek, amellyel a termelő ugyan rosszul jár, vagy a felvásárló nem biztos, hogy a kialkudott áron hozzájut a termékhez, de formálisan eleget tesznek a jogszabályi kötelezettségnek. Ez a jogintézmény tehát segítheti, de önmagában nem oldja meg a piaci problémákat a torma esetében sem.
Talán előremutató lenne, ha jogszabályi szinten a hosszú távú, több évre szóló, akár formaszerződések megkötését írná elő a jogalkotó, ahol a felek rákényszerülnének érdekeik összehangolására, kompromisszumok megkötésére. Ebben az esetben is nehezen lenne azonban fel-oldható az az ellentét, hogy a piac a kereslet-kínálati viszonyok alapján alakítja az árakat. A kereslet egy európai méretű piacon relatíve stabil, de a kínálat, vagyis a megtermelt mennyiség csak közvetlenül a szezon előtt látható, sőt még szezon közben is változhat. Ez az alapvető oka annak (a piaci szereplők eltérő alkupozícióján túlmenően), hogy a meggy vagy torma rövid, pár hetes/hónapos szezonján belül is jelentősek lehetnek az árváltozások. Vagyis a piac törvényszerűségeivel némileg ellentétes, hogy hónapokkal vagy akár évekkel a szezon kezdete előtt fixáljon árakat. A minimálárak vagy mozgó árak pedig csak részsikert képesek hozni a szabályozásban, minden piaci problémát képtelenek kezelni.
– Van-e az értékesítésben olyan eset, amikor a termelő mentesül a szerződéskötés alól?
– Nem írható elő írásbeli szerződés, illetve szerződéses ajánlat akkor, ha a szabályozás hatálya alá tartozó termékeket szövetkezet tagja szállítja annak a szövetkezetnek, amelynek a tagja. Ennek feltétele, hogy e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok szabályozzák azokat a kérdésköröket, amelyekre vonatkozóan egyébként kötelező lenne az írásbeli megállapodás. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha gazdasági társaság tagja szállít mint beszállító a tulajdonában vagy résztulajdonában álló gazdasági társasághoz. Akkor sem jogszabályi kötelezettség az írásbeli értékesítési szerződés megléte, ha a tormát közvetlenül a fogyasztónak vagy nagybani piacon értékesítik.
Mindenképpen előny, ha a piaci viszonyok rendezettek. A hazai termesztéshez kapcsolódó piaci problémákat azonban ez a jogszabályi rendelkezés önmagában nem oldja meg. A szabályozásban vannak olyan „lyukak”, amelyekkel nem nagy nehézségekkel kijátszhatóvá válik.
Ahogy a termelő látja: Heit Loránd
Családunk több éve termeszt tormát Létavértesen, a magyar torma hazájában, negyed hektáron. Kisebb mennyiségben mi magunk is felvásárolunk, de kizárólag első osztályú alapanyagot, amiből valóban prémiumminőségű termék állítható elő. Az alapanyagért is prémiumárat fizetünk, de ez a márkaépítés során alapvető elvárás: így lehet a magyar termelő által előállított termékből megbízható, keresett, ugyanakkor megfizethető minőség!
2012 óta kisüzemben, családi receptjeink alapján dolgozzuk fel a tormát. Üvegben kínáljuk delikáteszboltoknak, húsüzleteknek, amelyek továbbértékesítik azt. Az új szabályozások hatása egyelőre nem érezhető a mi mikrogazdaságunk szintjén, ugyanis a tormatermesztők, valamint a saját termést feldolgozó gazdaságok között a miénk kicsi vállalkozásnak minősül. Magát a tényt, hogy elkezdődött a torma ügyének rendezése, nagyon jónak tartom. A szerződés mellett tudtommal árgaranciát is létrehoztak, egy minimumár alatt nem vásárolható fel a termelőktől a torma, ami véleményem szerint az első olyan következetes lépés az agrárium részéről, amellyel igyekszik megbecsülni ennek a specifikus termelési ágazatnak a résztvevőit, köztük a tormatermesztő gazdaságok családtagjait is. Mindez a magyar tormát megbecsült kultúrává teszi, és visszaemelheti azt a gasztronómiai köztudatba.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: torma, felvásárlási szerződés
Vessen napraforgót, a klímaváltozás nyertesét!

Továbbra is magas a napraforgó ára

Hatályba lépett az agrárgazdaságok generációs átadását ...

Weidemann T6025 teleszkópos rakodó – Ember, gép és szerszám ...

Mi történik télen a repcetáblákon?

Változások a traktorok energiaellátásában (3. rész) – Az olasz ...

Pöttinger Plano VT 6060 – A teljes keresztmetszetű ...

Változás az AXIÁL Kft. vezetőségében: Holán Balázs csatlakozik ...

Magas olajsavas koncentráció jelentősége napraforgóban

Korai Pioneer® kukorica hibridek nagy termésátlaggal