Elemzések a mezőgazdaság világából – Mi várható a repce-, a gabona- és a sertéspiacon?

Ingatag a repce helyzete

A repcét illetően mindig sok a bizonytalanság, piaci helyzetét naprakészen ismerni komoly kihívás – ezzel a témával indít az Erste Agrár Szemle Agrárpiacok rovata. 
A termelők gyakori dilemmája a „vetni vagy nem vetni”, de a magas árak többeket elgondolkodtatnak. Az Erste-kommentár sorra veszi a tényeket, lehetőségeket, kilátásokat.

Az árak nagyot emelkedtek az elmúlt évben, és bár túl vannak a csúcson, továbbra is magasak maradnak. A repce helyzete ingatag a szántóföldi növénytermesztésben, de magas technológiai színvonal mellett jól jövedelmez. Kína importja e termény piacán is döntő tényező.

Tartósan nő a globális repcekereslet, az emelkedő feldolgozási igény korlátja nem a piac, hanem az alapanyag. Az EU a legnagyobb importőr, hiszen hamarosan eléri a 40 százalékos arányt, a készletek pedig szűkösek és csökkennek. Az Európai Unióban 
a 2020/21-es és a következő gazdasági évben nem csökken tovább a repce vetésterülete, ám az import további csúcsokat dönt. Ebben pedig Ukrajna a legnagyobb partner.

Az uniós repceterület jelentős csökkenésének oka a neonikotinoidok tilalma, ami miatt a termesztés nehezebb és költségesebb. A repce így ugyan gazdasági szempontból kevésbé versenyképes, ám mivel hiányzik a megfelelő alternatív növény 
a vetésforgóban, az európai gazdák folytatják a termelését, bár alacsonyabb szinten. 
Az EU-s készletek ebben a szezonban is igen alacsony szinten maradnak, de stabilizálódik a termőterület, így a feldolgozás is.

Itthon az árak szintén az egekben vannak. Ennek ellenére nem mindenki találja meg a számítását e nagy szakértelmet igénylő növényben. A napraforgó, a szója és a repce ugyanúgy egymillió hektár körüli területen kerül a földbe Magyarországon, mint a kukorica és a búza. 
Az olajos növények önköltsége magasabb, ráadásul érzékenyebbek a környezetre, a technológiára, és még a piaci kockázatuk is nagyobb, mint a másik két nagy kultúráé. Emiatt ezzel a vetésterülettel nagyjából elérték a vetésforgóban a maximumukat, és inkább a vetés szerkezetében lehet változás. A hazai repcetermelés szépen emelkedő görbéi az elmúlt két évben megtörtek. 2020 őszén ismét csökkent a vetésterület, 293 ezer hektárra, de az aratható terület ettől jóval elmaradt.
Az előttünk álló években szűkülni fog a repcetermelők száma Magyarországon. Ez meglátszik majd a területen és a termésen is, de az átlagtermésre pozitívan hat. Az árakban nem várunk jelentős visszaesést középtávon sem. Akik tehát megfelelő adottságokkal bírnak ezen igen igényes növény hatékony termelésében, megtalálják a számításukat. A támogatási rendszer mellettünk marad – summázza 
a kommentátor.

Nagyítás a képre kattintva!

Búzapiaci kilátások

Az áradások piaci hatásait latolgatja az Agrárpiacok rovat következő elemző írása. 
A Kínát sújtó áradásokban a legfontosabb búzarégió, Henan is érintett. Az infrastruktúra – beleértve a szántóföldeket és a silókat is – hatalmas károkat szenvedett el. Az elemzők a búza és a kukorica iránti nagyobb keresletre számítanak. Kína már tavaly is rekordmennyiséget, tízmillió tonnát importált búzából. „Ez a katasztrófa világpiaci jelentőségű még akkor is, ha az aratás már javában folyt, tehát a termés egy része már biztonságban volt az esőzések kezdetén. A térség még több külföldi terményt fog vásárolni, ez pedig mérsékelni fogja, sőt rövid időre meg is fordítja a csökkenő ártrendeket, amire mi is számítunk” – írja az Erste kommentár.

Súlyos károkat okoztak a heves esőzések Nyugat-Európában is. A búzapiaci elemzések ugyan hónapról hónapra csökkenő globális termést várnak, de még mindig rekordot (USDA ERS: 792 millió tonna). A felhasználás gyakorlatilag ugyanezen 
a szinten lesz (791 millió tonna), a világpiaci búzaforgalom azonban 206 millió tonnás lehet, tehát tovább élénkül. A zárókészletek 2021/22-ben 292 millió tonnásak lehetnek. Mivel a nagy exportőrök készletei ezen belül kismértékben ugyan, de emelkednek, az Erste-kommentátor az előttünk álló hónapokban nem számít tartós áremelkedésekre.

Nagyítás a képre kattintva!

Sertéstartás az ASP árnyékában

A német házi sertésekben talált ASP piaci hatásaival foglalkozik a Statisztika rovat. Július közepén Németország több sertéstelepén is kimutatták az afrikai sertéspestist. Mit jelent ez ránk nézve? Hiszen árainkat odaláncoltuk a német a piachoz – fogalmaz a rovat cikkírója. Mint írja, a helyzet tehát súlyos. „Mégpedig azért, mert kis, szabad tartásos és biogazdaságokban jelent meg a fertőzés. Pedig ezek a politika által leginkább támogatott tartási formák. A vírus megjelenése azonban hatalmas kérdőjelet rajzolt e politikai vonulat életképessége, megalapozottsága elé. A fogyasztóra hivatkozva egyre-másra szigorodó sertéstartási szabályok, az állatjólét fokozására irányuló törekvések árát a német sertéstartók keményen megfizetik. A hatás máris kézzelfogható: csökkenő állatállomány, egyre kevesebb gazda, halmozódó veszteségek. Számításaik szerint a német sertéstenyésztők jelenleg állatonként 30-40 euró veszteséget termelnek. A felvásárlási árak lefelé, a termelési költségek felfelé mozognak. Mivel az érintett házisertés-állományok ugyanazokban a régiókban vannak, mint a korábbi vaddisznók ASP-járványai, az EU-ban persze továbbra is fennáll a regionalizáció és így a német sertés- és sertéshús közösségen belüli kereskedelmének lehetősége. A harmadik országoktól való elzártság azonban a 2007-es, történelmi mélypontra sodorta a német sertéskínálatot. Mi várható az előttünk álló hetekben? Innentől kezdhetünk gondolkodni azon, mi is fog történni a következő hetekben, hónapokban a német – és ezáltal persze a magyar – sertéspiacon. Ehhez tudnunk kell azt, hogy az állandó hivatkozási alapként szolgáló kínai sertésszektor is a némethez hasonló problémákkal küzd.”

A globális kilátások egyértelműen attól függenek, hogy a kínai nagyvállalatok sikeresek lesznek-e a sertéspestis megállításában. Az Erste szakcikkírója szerint „az európai sertésszektorban zajló folyamatok, átrendeződési trendek ettől függetlenül – de általa megerősítve is – tovább gyorsulnak, és ennek komoly áldozatai lesznek éppen Németországban. Számunkra ez nem jó hír, hiszen kötjük árainkat ehhez az egyre nagyobb krízisben lévő piachoz. Jelenleg nem látunk okot 
a felfelé mutató árkorrekcióra.”
Üzenet a termelőnek: eladni

Az Erste Agrárelemzés rovata ezúttal a nyári termés értékesítéséhez, a gabonapiaci ármozgásokban való eligazodáshoz nyújt támpontokat globális áttekintéssel és előrejelzéseivel. Az elemző szerint „az időjárási anomáliák állandó piacbefolyásoló tényezőkké váltak. Drámai hatásuk lehetőséget teremt a nagyobb árhullámok gerjesztésére a tőzsdéken. A hangulati elemek felértékelődéséhez a pandémia okozta érzékenyülés is hozzájárult.”

A gabonapiaci árkorrekciók nem fognak rövid távon véget érni. A hullámok egymást érik, de túlkínálat nem lesz, így a trend inkább a csökkenés marad. Viszont a minőség nagyobb éket verhet a takarmány- és étkezési tételek közé, árkülönbség formájában. A malmoknak a nagy termés ellenére is gondjuk lesz 
a megfelelő minőségű alapanyag beszerzésével. Emiatt az árcsökkenések továbbra sem lesznek nagymérvűek. „Eladni. 
Ha arra keresünk indokot, hogy miért tároljuk le a búzát hosszabb időre, akkor a jó minőségű tételek felértékelődésére és az exportcélú keresletre lehet gondolni” – üzeni az Erste agrárelemzője 
a termelőknek.

Kína még több külföldi 
terményt fog vásárolni, ez pedig mérsékelni fogja, sőt rövid időre meg is fordítja 
a csökkenő ártrendeket.

Akik megfelelő adottságokkal bírnak a repce hatékony termelésében, megtalálják a számításukat. A támogatási rendszer mellettünk marad.