Ön tudja, mire jó a precíziós állattartás?

A precíziós mezőgazdaság fogalma a kilencvenes években került be a köztudatba, de akkor még csak a növénytermesztésben alkalmazott információalapú gazdálkodást jelentette. Ma már viszont a nagy létszámú telepeken is lehetővé vált az állatok teljesítményének nyomon követése: a precíziós állattartás (PrecisionLivestock Farming, PLF) lényege, hogy a szakemberek nagy mennyiségű, valós idejű információt gyűjtenek az állatokról, a takarmányról és a környezetről is, amivel megvalósítható többek között, hogy az állatok az igényeiket jobban kielégítő takarmányt kapjanak, és a környezetük is a lehető legmegfelelőbb legyen.
Bár ezek a technológiák Magyarországon is széles körben rendelkezésre állnak az állattartó telepek számára, a gazdaságok egy része mégsem alkalmazza őket, vagy ha mégis, nem feltétlenül tudja a begyűjtött adatokat hasznosítani. Az AKI Agrárközgazdasági Intézet kutatói ezért kapcsolódtak be abba a projektbe, amely hét európai és egy közel-keleti partner együttműködésével, az árutermelő sertés- és/vagy baromfitartó gazdaságok bevonásával valósul meg, és a precíziós technológiákkal kapcsolatos attitűdöket és elterjedésük leggyakoribb akadályait próbálja azonosítani.

Adatgyűjtés kérdőíves módszerekkel

„A »LivestockSense: Smart technológiák használata környezetbarát állattartó telepek kialakítása érdekében« című kutatás nem kifejezetten a precíziós állattartásban használt technológiákat, hanem azokat a tényezőket vizsgálja, amelyek korlátozzák ezeknek a módszereknek az alkalmazását. Társadalomtudományi módszerekkel attitűdvizsgálatot fogunk végezni, ami azt jelenti, hogy kvantitatív és kvalitatív megkérdezést, valamint fókuszcsoportos interjúkat egyaránt alkalmazunk majd. A kutatás végén tudni szeretnénk, hogy akik már használják a precíziós állattartás eszközeit, azok miért használják ezeket, akik pedig még nem alkalmazzák ezeket a módszereket – és különösen ez lesz az érdekes –, azok miért nem” – ismerteti a kutatás fő kérdésfeltevését 
Dr. Tikász Ildikó Edit, az AKI Agrárgazdasági Igazgatóság Környezettudatos Mezőgazdaság Kutatási Osztályának vezetője.
„Annak ellenére, hogy már számos ilyen eszközrendszer elérhető – nemcsak az adatok gyűjtésére, hanem akár az állattartó telep működésébe történő konkrét beavatkozásra is –, bizonyos ágazatokban mégsem elterjedt a használatuk. A malacnevelésben vagy épp az intenzív brojlercsirketartó üzemek esetében jellemzően már jelen vannak a PLF-technológiák, más területekről, mint például a sertéshizlalás, azonban ez korántsem mondható el. Azért lenne érdemes azonosítani a korlátozó tényezőket, mert ma már bizonyított, hogy ezek a rendszerek egyaránt alkalmasak lehetnek a termelés hatékonyságának növelésére, az értékesítés optimalizálására, valamint a környezetterhelés csökkentésére” – mondja a szakember.

Üzemi szintű vizsgálatok

A kutatók először egy általános kérdőíves felmérést fognak elvégezni a sertés- és baromfitartó gazdaságok körében, amit később egy mélyebb, üzemi szinten végzett kutatás követ néhány kiválasztott gazdaságban (study farm), ahol már alkalmazzák a pre-cíziós állattartás eszközeit. „Többször kimegyünk majd ezekre a telepekre (Magyarországon a sertéshizlaló gazdaságokra koncentrálunk), és a telependolgozóknak, valamint a telep irányításában részt vevőknek is feltesszük a kérdéseinket. Ezekből ki fog derülni, hogy pontosan hogyan alkalmazzák a precíziós technológiát a mindennapi döntéshozatalban, illetve milyen problémák merülnek fel az eszközök használata során. A kutatás további részét képezi, hogy egyes helyszíneken, ahol nincsenek ilyen eszközök, mi magunk telepítünk egyfajta technológiát, és a termék beüzemelésétől kezdve nyomon követjük majd, hogy hogyan változik a gazdaságok hozzáállása. Azt is látni fogjuk, hogy idővel változik-e az attitűd, továbbá hogy milyen nehézségeik adódnak az üzemeknek e technológiák alkalmazásával vagy éppen milyen környezeti, gazdasági hasznot realizálnak általuk” – mondja 
Dr. Tikász Ildikó Edit.

Ingyenes döntéstámogatási rendszert is fejlesztenek

Az eddigi tapasztalatok alapján a telepek nem mindig tudják számszerűsíteni a precíziós állattartási technológiák hasznát. 
A LivestockSense projekt egy másik vetületét annak tisztázása jelenti, hogy miként lehetne ebben segíteni: a projekt kutatói szeretnék kézzelfoghatóvá tenni a precíziós technológiák előnyeit, ezért olyan eszköz kifejlesztésén dolgoznak, amely segítséget tud nyújtani a gazdáknak a gazdasági és környezeti előnyök számszerűsítésében. „A gyakorlatban ez egy döntéstámogatási eszköz lesz, amely a mindennapokban segít majd a precíziós állattartási technológiák beruházására vonatkozó döntés meghozatalában. Egy adatvezérelt, webalapú applikáció és nyílt alkalmazásprogramozási felület (API), amely személyre (telepre) szabottan segít kiszámolni a PLF-technológiák bevezetésével járó gazdasági és környezeti előnyöket. Fontos, hogy 
a PLF-rendszerek telepítése, alkalmazása és fenntartása egyaránt költségekkel jár. Márpedig ha nem derül ki, hogy a befektetés milyen módon térül meg, akkor alkalmazni sem fogják ezeket 
az eszközöket. Például ha egy telepen valós időben monitorozzák a sertések testtömeg-gyarapodását, és ezáltal jobban fel tudják mérni a vágótömeget elérő állatok arányát és pontosabban ütemezni a leválogatást, netán még rövidíteni is tudnak 
a hizlalási perióduson, vagy optimalizálni az állatok takarmányfogyasztását, az gazdasági és környezeti előnyöket is jelenthet az adott állattartó telep számára” – mondja a szakember.

„Vagy az istálló mikroklímájának (levegő-hőmérséklet, páratartalom, por-, szén-dioxid- és ammóniakoncentráció, légsebesség) nyomon követésével és az állatok számára ideális istállókörnyezet megteremtésére törekvéssel nemcsak a légszennyezőanyag-kibocsátás csökken, hanem a javul a termelés hatékonysága. Itt abban próbálunk segíteni, hogy a környezeti tényezők monitorozásával végzett beavatkozások eredményességét meghatározzuk, és egyrészt érzékenyítsük a gazdaságokat a környezeti fenntarthatóság iránt, másrészt derítsük ki, hogy valóban megéri-e és kinek éri meg ezekbe a technológiákba beruházni. A »study farmokon« alkalmazott PLF-eszközök által mért környezeti és termelési adatokból mesterséges intelligencia és fejlett statisztikai módszerek alkalmazásával tanuló adatbázist és modellt fejlesztenek a projektben részt vevő kutatók, amivel számszerűsíthetővé válik a PLF-technológiák alkalmazásának eredményessége. Ebből és a szociológiai felmérés eredményeiből építkezik majd 
az a webalapú döntéstámogató alkalmazás, amely ingyenes elérhető lesz a felhasználók számára” – mondja dr. Tikász Ildikó Edit.

A gazdák környezeti érzékenyítése a cél

„Érdemes külön is kiemelni az AKI projektjének fontos célját, 
a környezetterhelés csökkentését. Erre a szempontra a gazdaságok csak kényszerként tekintenek mindaddig, amíg a konkrét gazdasági előnyeit nem látják. Tipikusan ilyen például az állattartásból származó egyik legfőbb légszennyező anyag, az ammónia kibocsátásának csökkentése: ha egy telep üzemeltetői pontosan tudják, hogy milyen eszközökkel gátolható e szennyező anyag képződése, folyamatosan mérni tudják a beavatkozásuk eredményességét, és ez számukra még bizonyítható ökonómiai előnyökkel is jár, akkor nagy valószínűséggel önként ismegteszik majd 
a szükséges lépéseket” – hangsúlyozza a szakember.

„Nagyon ambiciózus terveink vannak a döntéstámogató eszközzel és a teljes projekttel kapcsolatban, az viszont csak 2023-ra, a kétéves kutatómunka végére fog csak kiderülni, hogy pontosan milyen eredményeket sikerül elérnünk.”

A kutatás végén tudni szeretnénk, hogy akik már használják a precíziós állattartás eszközeit, azok miért használják ezeket, akik pedig még nem alkalmazzák ezeket a módszereket – és különösen ez lesz az érdekes –, azok miért nem.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió