Hiánypótló elemzések a mezőgazdaság folyton változó világából

A sertésszektor gondjai

Az Agrárpiacok rovata ezúttal a sertésszektor gondjaira fókuszál; 
az elemzők szerint a kínai sertésárzuhanás sok országban hatalmas nyomás alá helyezi a piacokat. Az Erste kommentár szerint március óta 40 százalékkal estek a kínai tőzsde határidős sertésárai. Ennek oka az állomány dinamikus növekedéséből adódó kínálatbővülés és egy jó adag pánik. A kínai sertéstartók ugyanis a kormány kérésének sem tesznek eleget, mentik, ami menthető, és eladják állataikat. A vágásszám ettől jelentősen megemelkedik, az árcsökkenés pedig gyorsul. A nagy beszállítók – mint az EU és az USA – piacai kénytelenek reagálni a trendre, amely az importigényt is csökkenti. Ezt látjuk a német piacon és a saját zsebünkön is. De meddig? Ez itt a kérdés.

Nálunk a 25. héten ismét 400 Ft/kg alatt van az élő sertés ára, a termelési ciklusból adódóan azonban ez nem lehet tartós tendencia. Az előrejelzés szerint a sertésárak változásában a jelenlegi kínai piaczavar hatása nem lesz tartós, a kereslet emelkedése globálisan a sertésállomány növekedését vetíti előre. Ezt ugyan a magas takarmányköltségek és a pandémia hatásai lassítják, de meg nem állítják. Kína importja el fog ugyan maradni az elmúlt évitől, de magas marad. 
„A sertéshús-világpiac keresletinek számít, ami miatt – véleményünk szerint – nincs vége az emelkedő ártrendnek” – fogalmaz a szakkommentátor.

A Statisztika rovat témája szintén a sertésszektor, ahol felgyorsult a konszolidáció. Az Erste előrejelzése szerint míg Kínában – nyilván a korábbi tömeges kivágásokkal összefüggésben – erőteljesen növelik az állatlétszámot, 
az USA-ban stagnál, az EU-ban pedig erőteljes átrendeződés zajlik Spanyolország felé. 
A német sertésszektor – amihez mi kötjük az árainkat – gyorsuló ütemben zsugorodik. Ez pedig az előttünk álló években tovább fog gyorsulni. A romló jövedelmezőség és hangulat lefelé tartó spirálba sodorja a szektort. Ideje lenne elszakadni tőlük az árazásban! Megoldást jelentene, ha egy több tagállam több hónapos átlagából képzett, átlátható referenciaárat fogadna el 
a szakma.

Búzapiaci kilátások

A Reuters felmérése szerint Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán búzakivitele várhatóan megnő a 2021–2022-es időszakban, a magas termésmennyiség, a felhalmozódott készletek, valamint a megnövekedett globális kereslet miatt. Az Erste kommentár kifejti: egyre többen ébrednek rá arra, hogy messze nem elég jó minőségben előállítani, jól el is kell tudni adni. Ehhez ismerni kell a piacot, nem csak a felvásárlót. Az Erste nagy energiákat fordít arra, hogy naprakész legyen 
az agrár­termékek piacán. Úgy látják, hogy a búzapiacon a kedvező terméskilátások és a kedvező hírek már a múlt hónapban korrekcióba fordították a piacokat. A mostani hír is arról szól, hogy a fekete-tengeri búza nyomása nagyot fog nőni idén, a kifejezetten jó termés e térségben közvetlen kiszorító hatással van az EU búzaexportjára. 
Az európai termés is mind mennyiségben, mind minőségben igen jónak ígérkezik. Véleményük szerint a növekvő globális búzatermés 2020/21-ben és 2021/22-ben is felette lesz a felhasználási igényeknek, ami stabil, magas készletszinteket fog jelenteni, mérséklődő árak mellett.

Kukorica Kör

Hosszas előkészítő munka után 2021. június 22-én megalakult a Kukorica Kör Egyesület 10 alapító taggal. Az egyesület olyan szervezet, amely a hazai kukoricatermelő gazdák érdekeinek képviseletét, szakmai programok szervezését, illetve szakmai tudásuk bővítését tűzte ki célul. Az alapítók: AgriDron Kft., AGRO.bio Hungary Kft., Bugaci Aranykalász Zrt., Erste Bank Zrt., Glia Kft., Groupama Biztosító Zrt., Huminisz Kft., Hungrana Kft. és OTP Bank Nyrt. A Kukorica Kör tagjai egyetértenek abban, hogy a folyamatos tanulással, az ezáltal létrejövő fejlődéssel és az elérhető legjobb technológiák használatával a magyar gazdák hosszútávon képesek lesznek versenyképesen termelni és alapanyagot szolgáltatni a magyar és külföldi feldolgozók, állattartók számára egyaránt. A 21. század elején elérhető technológia - legyen szó gépről, eszközről, vállalatirányítási szoftverről vagy akár növénynemesítési alapanyagról - alkalmas arra, hogy a termelést kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé, a termést pedig ellenállóbbá, jobb minőségűvé tegye. A fenntartható, környezettudatos termelés megvalósításával a gazdák versenyképesebben lépnek ki a piacra, stabilabban és erősebben tudják tervezni a jövőt.

A német választások tétje

Az Erste Agrár elemzés rovata ezúttal a közelgő német választások agrártétjét latolgatja.

„Miután május végén sem sikerült megállapodásra jutni a Közös Agrárpolitika feltételrendszeréről, ideje komolyan venni az agrárium előtt álló zöld kihívásokat, jobban mondva diktátumokat. Állandósulhat, hogy a környezetvédők egyfajta ellenséggé avanzsáltak a gazdák számára? Ahogy a német politikai küzdelmek kezdenek egyre keményebbé válni, úgy kell nekünk is felkötnünk az alsóneműnket. Ha ősztől tényleg zöldpárti kancellár vezeti Németországot, vagy domináns szereplőkké válnak a koalícióban, akkor félek, az agrárium előtti kihívások között nem a verseny lesz az elsődleges, ami azért lássuk be, nagy baj lenne. (…) Az EU fogyasztói pedig ezt legalább duplán fogják megfizetni. (…) Abba bele sem merek gondolni, hogy a harmadik országokból származó élelmiszerekre milyen versenyképesség-javulás vár. Az egyre hangosabb politikai licitálás legfeljebb választási győzelmet hoz, hosszú távú sikert nem. (…) Az már nem kérdés, hogy Németország ősszel zöldbe borul. A gazdák meg feketébe. Különösen az állattartók számának csökkenésére lehet számítani.

A következmények előre láthatóak. Van tehát még idő számunkra arra, hogy átgondoljuk ezeket, beépítsük jövőképünkbe, kihasználjuk a helyzetünket. A kihívás kettős, versenyképesnek kell lenni és közben védeni a klímát, a környezetet. Nincs ebben ellentmondás, csak nem szabad egyiket sem figyelmen kívül hagyni. A magyar mezőgazdaság felértékelődéséből az fogja kivenni a részét, aki lépést tart az elvárásokkal. A fogyasztó környezettudatosságot kér, és ezt meg is fogja fizetni. Arculatunkat tehát eszerint kell alakítani. A mögöttes tartalom felépítése persze ugyanilyen fontos. Modernizáció, koncentráció, szervezettség, együttműködés, stratégiai partnerek. (…) Ne legyenek illúzióink! Néhány év múlva rá sem fogunk ismerni a magyar mezőgazdaságra és az egész agráriumra. A technika fejlődésénél csak az emberi erőforrás felértékelődése lesz gyorsabb. Felkészült embereink válnak a legfontosabb értékké a cégben” – írja az Erste agrárelemzője.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio