Óriási lehetőségek kapujában

 – A kormány januári bejelentése szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési pillérén keresztül 4265 milliárd forint jut 2027-ig a magyar vidék fejlesztésére. Hogyan profitálhat ebből a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gazdálkodó emberek?

 – Történelmi léptékű döntést hozott a magyar kormány, amikor úgy döntött, hogy az Európai Unióban adható nemzeti társfinanszírozás mértékét 17,5 százalékról 80 százalékra, a maximumra emelte. A vidék megerősödése számos előnyt és lehetőséget hordoz magában. A hangsúly a helyi gazdaság és 
a vidék megerősítésén, valamint a magyar gazdák versenyképességének növelésén van. Számokban ez azt jelenti, hogy az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordítunk a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Ezzel megháromszorozzuk a jelenlegi, 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak nagyságát, és megújítjuk a vidéki Magyarországot. A KAP másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, száz százalékban uniós forrásból segítjük a hazai mezőgazdasági szereplőket.

Új irányító testületek jöttek létre

 – Milyen feladata, szerepe lesz a februárban felállított vidékfejlesztési kormánybizottságnak?

 – A miniszterelnök vezetésével és az agrárminiszter részvételével működő vidékfejlesztési kormánybizottság célja, hogy erősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, az agráriumhoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó iparágakat, térségeket és közösségeket.

Az Európai Unió közös agrárpolitikájának kereteit jelentősen kitágító, a nemzeti költségvetésből 80 százalékkal kiegészített, 4265 milliárd forint értékű vidékfejlesztési források történelmi lehetőséget jelentenek a magyar vidék számára, hiszen 2021-től az eddigi források háromszorosa áll rendelkezésre. A cél, hogy a magyar agrárium versenyképes és vonzó legyen, valamint olyan fejlesztések megvalósulását ösztönözze, amelyek a legmodernebb technológiák minél szélesebb körben való alkalmazását is elősegítik, emellett maradéktalanul érvényesítse a fenntartható fejlődés követelményeit a hazai mezőgazdasági beruházásokban és fejlesztésekben. Mindezek mellett az új testület feladata, hogy európai léptékben is megerősítse a magyar közép- és felsőfokú agrárképzést, hozzájáruljon Magyarország szuverenitásának egy évtizede tartó erősödéséhez, bővítse a nagyvárosokon kívül élő honfitársaink életlehetőségeit.

Ezzel is járuljon hozzá a vidéki Magyarország megtartó erejének helyreállításához, ösztönözze és támogassa Magyarország Kárpát-medencei szellemi és gazdasági szerepének megerősítését.

A február 13-ával létrejött vidékfejlesztési kormánybizottságban Nagy István mellett Stumpf István, Navracsics Tibor és Lázár János kormánybiztosok együtt alakítják ki hazánk tíz évre szóló mezőgazdasági, vidékfejlesztési és élelmiszeripari stratégiáját, valamint meghatározzák 
a szükséges intézkedéseket. Ebben a közös munkában az Agrárminisztérium aktív javaslattevő szerepet tölt majd be.

 – Új formában működik az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) is az idei évtől. Mi indokolta az átalakítást?

 – Az „AKI” vagy új hivatalos nevén az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a minisztérium egyik legfontosabb szellemi háttérbázisa, műhelye. Az új szervezeti keret, azaz a gazdasági társasági forma éppen ezt a szoros szövetséget kívánja még inkább megerősíteni, megszilárdítani. Abban továbbra sincs változás, hogy az AKI állami szereplő marad, melynek felügyeletéért és működtetéséért ugyanúgy az Agrárminisztérium 
a felelős, mint eddig. A megváltozott forma ugyanakkor az eredményszemléletet hangsúlyozza, és a korábbinál nagyobb önállóságot ad 
az intézmény számára a célok eléréséhez vezető döntések meghozatalában. A nonprofit gazdasági társasági forma biztosítja a modern kor kihívásaihoz való rugalmas alkalmazkodóképességet, a folyamatos fejlődést lehető tevő szervezeti kereteket.

MATE: egyetemből tudáscentrum

 – A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kuratóriumi tagjaként miniszter úr miért tartja jó működési formának az alapítványi egyetemet? Mi indokolta több agráregyetem egy nagy egységbe olvasztását?

 – A MATE alapítványi egyetemmé való átalakulása egyszerre jelenti a működési keretek és tartalom korszerűsítését. Az új jogi forma egyértelműen tágabb mozgásteret, teljesebb körű önrendelkezést jelent. Ezzel párhuzamosan a létrejött nagyobb egység érdemi lehetőséget ígér arra, hogy a kapacitások hatékonyabb összehangolása mellett az egyetem kapcsolatrendszere is látványosan kiszélesedjen, kiteljesedjen. Nemcsak mennyiségi oldalról nézve, hanem összetételében, minőségében is. A megnövekedett hatókör a több agrár-felsőoktatási képzőhely összeolvasztásán túl egyértelműen annak köszönhető, hogy az alapítványi átalakulás részeként az egyetem portfóliója ágazati kutatóintézetekkel, gazdasági társaságokkal bővült ki. Meg-győződésem szerint a jövő egyik legnagyobb kihívása éppen az, hogy a MATE mint tudáscentrum az ágazat valamennyi szegmensének szereplőjét képes legyen megszólítani, együttműködést ajánlani számára.

 – Melyek a MATE legfontosabb elérendő céljai, feladatai rövid, közép- és hosszú távon?

 – A MATE egyik legfontosabb küldetése az agráriumról alkotott kép újrafogalmazása, elsősorban a fiatalok körében. Nagy szükség van arra, hogy a következő generáció az agrárpályát stabil megélhetést ígérő, motiváló, modern kihívásokat kínáló lehetőségnek lássa. Az egyetemnek vezető szerepet kell vállalnia a generációváltás folyamatában. Ez a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából alapvető fontosságú, hiszen ha a gazdaságok utódlása nem lesz biztonsággal tervezhető, az egész ország élelmiszer-ellátásának stabilitása kerülhet veszélybe. Az intézményi megújulási folyamat részeként rövid távon egyértelműen az új szervezeti és működési keretek megszilárdítá-sát tartom elsőrendű feladatnak. Középtávon dinamikus minőségi fejlődést várok, olyan motiváló közeg és szervezeti kultúra fokozatos kifejlődését, amely vonzó lehetőség a fiatalok tehetségének, a bennük rejlő kíváncsiságnak és kezdeményezőkészségnek a kibontakoztatására. Hosszú távon arra számítok, hogy a MATE körül stabil és szoros tudásmegosztó kapcsolatrendszer épül ki, amely a gyakorlat szereplőit is folyamatosan a számukra fontos és szükséges legkorszerűbb ismeretekkel látja el, beleértve a nemzetközi trendek, eredmények naprakész követését.

 – Hogyan képes megreformálni az új egyetem 
az agrár-felsőoktatást? Egyáltalán milyen agrárszakemberekre lesz szükség például 2035-ben?

 – Valóban, a fejlődés alapja a világos jövőkép, 
a bátor előrenézés, a távlatokban történő gondolkodás. A világban zajló változások felgyorsultak, akár a természeti, akár a társadalmi folyamatokat nézzük. Mindez azt vetíti előre, hogy 2035-re az agrárium is gyökeresen más képet fog mutatni, mint napjainkban. Különösen a technológiai előrehaladás sebessége és mértéke az, ami már most is látványos és mélyre ható változást idéz elő, a jövőben pedig még jelentősebb átalakítást fog véghezvinni az agrárium területén is. Egyre több olyan önműködő, „önvezető” eszköz jelenik meg, melyek nemcsak erőt, energiát szolgáltatnak, hanem döntéshozó, problémamegoldó szerepek ellátására is alkalmasak. A fizikai munka mellett a szellemi munka jelentős részét hamarosan szintén intelligens gépek fogják helyettünk végezni. Az emberi képességek értéke, szerepe az agráriumban is mindinkább a fejlesztő munka és az összetett jellegű döntéshozatal felé mozdul és tolódik el. Mindeközben a természeti erőforrásokra is egyre nagyobb teher nehezedik, hiszen a gyors ütemben növekedő népesség igényei egyre fokozódnak. Az agrár-felsőoktatásban ezért a biztos szellemi alapok kialakítására kell nagy hangsúlyt fektetni mind a tudományosság és kreativitás, mind a felelősség vonatkozásában. Olyan szakember-utánpótlást kell nevelni, amelynek tagjai folyamatos önálló fejlődésre képesek, akik más területek eredményeit is nyitott szemmel képesek figyelni, értelmezni és befogadni.

Változó adózási keretek

 – Vannak már adataik arról, hogy a január elsejétől életbe lépett új adózási formák (családi gazdaság, családi mezőgazdasági társaság) mennyire voltak népszerűek, mennyien váltottak formát?

 – Az őstermelők családi gazdaságát és a családi mezőgazdasági társaságot új szervezeti formaként a 2021. január 1. napján hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény szabályozza. A törvénycsomag részeként ezekre az új szervezeti formákra kedvező adózási szabályokat állapítottak meg. 2020-ban érvényes őstermelői igazolvánnyal 290 251 fő rendelkezett, a 23 558 családi gazdaságban pedig 83 272 fő családtag működött közre. A törvény rendelkezései értelmében a családi gazdaságok tagjainak és a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőknek 2021. június 30. napjáig kell a törvénynek megfelelő dokumentumot benyújtaniuk annak érdekében, hogy az őstermelők családi gazdaságaként működhessenek. A családi mezőgazdasági társasági minősítést pedig 2021. január 1. napjától kezdődően kaphatják meg a vállalkozások, ha megfelelnek a törvényi feltételeknek.

Átfogó támogatás 
az állattenyésztőknek

 – A különféle agrárpiaci jelentések és előrejelzések szerint, míg a növénytermesztők az elmúlt évben is jól teljesítettek, versenyképesen termeltek, addig a legtöbb állattenyésztési ágazat a megugró költségek miatt egyre nehezebb helyzetben van. A minisztérium milyen intézkedésekkel tudja segíteni őket?

 – Az Agrárminisztérium az állattenyésztés helyzetét mindig kiemelten kezeli, és a rendelkezésre álló költségvetési keretek között ebben az évben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a – többek között a takarmányárak emelkedése miatt – nehéz helyzetbe került állattenyésztők a számukra elérhető támogatásokat igénybe vehessék. Uniós forrású közvetlen támogatások keretében a szarvasmarha- és a juhágazat támogatására nyílik lehetőség. A 2020-as kérelmezési év vonatkozásában az alábbiak foglalhatóak össze. (A kérelmek ellenőrzése még folyamatban van, így az adatok kismértékben változhatnak.) Az anyajuh-támoga-tás keretében 7,95 milliárd forintból mintegy 6800 termelő közel 
780 000 anyajuh után juthat támogatáshoz. A támogatás fajlagos összege közel 10 200 forint lesz. Az anyatehén-támogatás keretében 12,6 milliárd forint felhasználására nyílt mód. Közel 8900 termelő 268 000 anyatehén alapján adott be kérelmet. A támogatás fajlagos összege várhatóan 
47 000 forint lesz. A hízottbika-támogatás keretében 4,4 milliárd forint felhasználására kerülhet sor. Több mint 5700 termelő 87 000 hízott bika után adott be kérelmet. A támogatás fajlagos összege várhatóan 18 000 forint lesz. A tejhasznú tehenet tartók esetében 24,9 milliárd forint igénybevételére kerülhet sor. A közel 3300 termelő 212 000 tejhasznú tehén után adott be kérelmet. A támogatás fajlagos összege közel 117 000 forint.

Az uniós közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) keretében elsősorban a szarvasmarha-, a tej- és a juhágazat támogatása valósul meg. Jó hír az állattartóknak, hogy az ÁNT jelenlegi, eredetileg 2020-ban lejáró rendszere a jelenlegi szinten az uniós döntés értelmében 2023-ig fenntartható lesz. Fokozatos kivezetése 2023-tól kezdődik. Az ÁNT-hez kapcsolódóan az anyakecske csekély összegű (de minimis) támogatás is meghirdetésre kerül, így az érintett állattartók még ezen forrásokra is számíthatnak.

A tenyészbika tenyésztésbe állításának átmeneti támogatásával a cél a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának növelése, illetve a szarvasmarha- és bivalyállomány genetikai értékének növelése volt. A járványhelyzet szerencsére nem tudta megtörni a hazai húsmarhaállományban az utóbbi években tapasztalható minőségi javulást. Húshasznú bika esetében 750 000 forint, hústípusú magyar tarka bika esetén 650 000 forint, magyar szürke bika esetén 400 000 forint, bivalybika esetén pedig 300 000 forint támogatás volt igényelhető.

A baromfi- és a sertéságazat uniós közvetlen forrásokból nem részesül, így nekik forrásokat a tisztán nemzeti forrásból finanszírozott állatjóléti támogatások nyújtanak, az uniós állatjóléti előírásokon felüli többlet-kötelezettségvállalás ellentételezésén keresztül. A baromfiágazatban ez jelenleg közel 13,64 milliárd forint összegű, a sertéságazatban 19,14 milliárd forint összegű támogatást biztosít.

Jelentős összegek kerülnek évente elkülönítésre egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatására (12,5 milliárd forint), az állati hulla biztonságos elszállítására és megsemmisítésére (4,5 milliárd forint), valamint a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítés támogatására (872,4 millió forint).
Ezenkívül számos mezőgazdasági csekély összegű támogatási konstrukció is segíti az állattartókat, amelyek között meg kell említeni a tenyészkos, tenyészbak, tenyészbika tenyésztésbe állításának, 
az árutermelő galamb, a méhészeti járművek, a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez nyújtható, a nyúltenyésztésnek, szárított takarmánynak, valamint a rendezett piaci kapcsolatok kialakításának támogatását. A tárca ezen intézkedéseken keresztül közel 2,8 milliárd forint összegű támogatást nyújt az állattenyésztési ágazat részére.

A termelő méhészeknek némi nehézséget okozott a személyes kapcsolatok korlátozása a vándorláshoz szükséges engedélyek beszerzésében és a bejelentések megtételében. A korlátozások a méhészetben is általánosságban lassították azokat az ágazati folyamatokat, amelyek személyes kapcsolatot feltételeztek: az eszközbeszerzések, az egyesületi élet, 
a képzések, valamint szaktanácsadás terén is érezhető volt ez a hatás. A méhcsaládok megtartása érdekében a családonként 1000 forint összegű támogatást lehetett igényelni. Az átmeneti támogatás keret-összege 1 milliárd forint volt, amiből 9823 jóváhagyott kérelemre 870,4 millió forint került kifizetésre. 
Ez összesen 870 400 méhcsalád támogatását tette lehetővé.

A források legalább felét mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekre fordítanánk, a teljes élelmiszeripar modernizációját és a mezőgazdaság precíziós átállítását tűztük ki célul. Kiemelten fontosnak tartom még a vidéki települések infrastruktúrájának fejlesztését, ide több százmilliárd forintot szeretnénk elkölteni. De jutni fog a nélkülözhetetlen tudásátadási célokra éppúgy, mint az erdészeti programokra. Ha a fejlesztések révén növelni tudjuk a magasabban feldolgozott élelmiszerek arányát az exportban, az évente több százmilliárd forinttal növelheti az exportbevételeket.

A rendelkezésre álló források 40 százalékát klímacélokra kellene fordítani. Ez olyan kihívás, ami teljes odafigyelést igényel, és ezt én nagyon komolyan veszem. Szeretném, ha a gazdák, de a társadalom is megértené, hogy 
a termelők nem ellenségei a környezetvédelemnek, hanem szövetségesek a teremtett világ értékeinek megőrzésében. A fenntarthatósági célokat azonban a gazdák ellenében nem lehet végigvinni, még ha igen jelentős klímapolitikai célkitűzéseknek kell is megfelelni. Azt szeretnénk, hogy az uniós forrásokból megvalósuló technológiai fejlesztések elősegítsék a zöld célok megvalósulását.

A MATE egyik legfontosabb küldetése az agráriumról alkotott kép újrafogalmazása, elsősorban a fiatalok körében. Nagy szükség van arra, hogy a következő generáció az agrárpályát stabil megélhetést ígérő, motiváló, modern kihívásokat kínáló lehetőségnek lássa.

Az Agrárminisztérium az állattenyésztést kiemelten kezeli, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a – többek között a takarmányárak emelkedése miatt – nehéz helyzetbe került állattenyésztők a számukra elérhető támogatásokat igénybe vehessék.
Megháromszorozzuk a 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak nagyságát, 
és megújítjuk a vidéki Magyarországot.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió