jogszabály

Jogtalan jogszabály – A Kúria döntött: nem szüntethető meg a haszonélvezet

A magyar jogalkotó igyekezett olyan jogi szabályozást életbe léptetni, amely a földet művelő magyar gazdálkodók érdekeit tartja szem előtt. A cél az volt, hogy drasztikus módszerekkel vessenek véget 
a nem magyar állampolgárok, illetve a nem közeli hozzátartozók által gyakorolt ingatlan-haszonélvezetnek: az ilyen, szerződésen alapuló haszonélvezeti jogokat automatikusan törölni rendelték 
a földhivatali nyilvántartásból.

Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a szabályozás jogilag nem korrekt. Ebben a cikkben egy olyan jogeset ítéletét kommentálom, amely a probléma egészét felöleli. Dr. Kende Péter ügyvéd úr bravúros közreműködésével a Kúria tett pontot egy példaértékű jogvita végére azzal, hogy kimondta: az a magyar jogi szabályozás, amely szerint a nem közeli hozzátartozók közötti szerződés alapján ingatlanra bejegyzett haszonélvezeti jog a törvény erejénél fogva megszűnik (a 2013. évi CCXII. tv. 108. § (1) bekezdése alapján), és az ilyen haszonélvezeti jogot a hatóság hivatalból törli az ingatlan-nyilvántartásból (az 1997. évi CXLI tv. 94. § (1) bekezdése alapján), sem a külföldi haszonélvezők, sem a magyar állampolgárok esetében jogszerűen nem alkalmazható!

A haszonélvezetet törlik, kompenzáció nincs?

Induljunk el a kályhától. A sok gazdálkodót érintő, (joggal) igen sok kritikát kapott szabályozás ideológiai kiindulópontja az, hogy a magyar termőföld megművelésének, hasznosításának jogát lehetőség szerint az ilyen földeken tényleges gazdálkodást folytató magyar gazdák és közeli hozzátartozóik számára kell fenntartani. A törvényi szabályozás szerint a 2014. április 30-án még fennálló, nem közeli hozzátartozóval kötött haszonélvezeti, használati jogot biztosító szerződések 2014. május 1-jén megszűntek, s hivatalból törlik a haszon-élvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásból, legkésőbb 2015. július 31. napjáig. Ez a drasztikus szabályozás ugyanakkor nem rendelkezett a haszonélvező kártalanításáról, a jogvesztés kompenzációjáról, az érintett gazdálkodó beruházásainak, költségráfordításainak, elmaradt hasznainak ellentételezéséről.

A nyilvánvalóan alapjogokat sértő szabályozást első körben az Alkotmánybíróság előtt támadták meg az érintettek. A kompenzáció hiányával kapcsolatos okfejtést az Alkotmánybíróság elfogadta, és kifejtette, hogy a 2013. évi CCXII. tv. 108. §-a alkotmányjogi szempontból aggályos, a törvényhozó mulasztásos alkotmánysértésben van azzal, hogy nem szabályozta a haszonélvezeti/használati jogától megfosztottak kompenzációjának módját. Határidőt is szabott arra (2015. december 1.), hogy ezt a problémát az Országgyűlés orvosolja, erre azonban mind a mai napig nem került sor.

Uniós jog sérül

Az alapjogokat durván sértő jogszabályt más szempontból és nemzetközi fórumon, az Európai Unió Bírósága előtt is megtámadták az érintettek. A SEGRO Kft. és Günther Horváth C-52/16. És C-113/16. számú, egyesített ügyekben az osztrák állampolgár felperes javára mezőgazdasági földterületre létesített haszonélvezeti jogának kompenzáció nélküli megszüntetése miatt folyt a jogvita. A felperes sérelmezte, hogy az Európai Unión belüli letelepedés és a tőke szabad áramlásának európai alapjogát sérti a magyar törvény. A jogvita az osztrák gazda győzelmével ért véget. A nemzetközi bíróság megállapította, hogy az EU-tagállamok Magyarországon élő polgárai, akik az EU-n belüli tőke szabad mozgásának kedvezményezettjei, a magyar jogi szabályozás folytán jogellenesen lettek megfosztva azon javaik élvezetétől, amelyekbe tőkét fektettek, és ezáltal EU-n belüli szabad mozgásukban is jogellenes korlátozás alá esnek.

A nemzetközi bíróság nem fogadta el a Magyar Állam érvelését arról, hogy a törvényileg nem szabályozott kompenzáció nélkül is lenne lehetőség a haszonélvezet/használat jogától megfosztott személy kárainak megtérítésére, mondván, hogy a polgári jog általános, kártérítésre vonatkozó szabályai erre lehetőséget adnának. Nyilvánvaló, hogy efféle kártérítés bírósági úton történő kikényszeríthetőségének esélye Magyarországon gyakorlatilag nulla. Emellett a kártérítési jog alapja a magatartás jogellenessége, ami egy jogszabály alkalmazása esetében eleve számításba sem jöhet, így a kártérítési követelés jogalapja hiányzik. Nyilvánvaló, hogy a jogszerű magatartással okozott kár megtérítésére vonatkozó speciális kártalanítási szabályokra lett volna szükség (például a kisajátítási jogszabályok mintájára), és ezek híján annak bírósági kikényszeríthetőségére sem lehet esély.

Az Európai Unió Bírósága végül kimondta, hogy az EU-n belüli tőke szabad áramlásával kapcsolatos alapjog a tagállamok mindegyikében közvetlenül alkalmazandó, ennek sérelmére a nemzeti bíróságok előtt lehet hivatkozni, a tagállami jogalkalmazóknak pedig kötelességük ezeket a döntéseket elfogadni, adott esetben eltekintve a nemzeti jog ellentétes rendelkezéseinek alkalmazásától. Ezt az érvelést a Kúria – természetesen és nagyon helyesen – magáévá tette az itthon folyó jogvitában is.

Magyaroknak is jár a védelem

Ennek a különlegesen fontos jogvitának további érdekes fordulata az, hogy a nemzetközi bíróság a külföldiekkel szembeni szabad mozgás és tőkeáramlás uniós alapjogának sérelme miatt foglalt állást és adott igazat az osztrák állampolgárnak. A dr. Kende Péter-féle, a közigazgatási hatóságtól a Kúriáig ívelő jogvitasorozatban viszont magyar magánszemély haszonélvezeti jogáról kellett dönteni (az érintett személy nem volt közeli hozzátartozója az ingatlan tulajdonosának, s emiatt törölték haszonélvezeti jogát). Egy magyar állampolgárt – elvileg – nem érintene a külföldi magánszemélyek államhatárt átívelő tőkeáramlásának problémája, így akár arra az álláspontra is helyezkedhetett volna a Kúria, hogy a magyar jogalanyok haszonélvezeti joga továbbra is törölhető az ingatlan-nyilvántartásból (legfeljebb egy kicsit várni kell, amíg az Országgyűlés szabályozza a kártalanítás kérdését). A Kúria azonban – véleményem szerint nagyon helyesen – megállapította, hogy amennyiben a nem magyar, de uniós állampolgárokra az Európai Unió Bírósága által deklaráltan jogsértő helyzetet a magyar állampolgárokra továbbra is alkalmazzuk, akkor a magyar állampolgárok megkülönböztetetten hátrányos helyzetbe kerülnek az unió tagállamainak egyéb állampolgáraihoz képest. Több jogvédelmet biztosítani a külföldinek, mint a magyarnak viszont a jogellenes diszkrimináció tilalmába ütközik.

Nagyon komoly csattanója a történetnek, hogy egy magyar ember egyedi jogesete kapcsán derül ki, hogy az Európai Unió több védelmet ad egy európai polgárnak, mint a magyar állam a saját polgárának, s a magyar gazdálkodót a Kúria azért védi meg az alapjogi sérelemtől, mert jogellenesnek találja, hogy külföldi jogalany ugyanazon jogi szituációban több jogot kap, mint a magyar.

Ami pedig az ügy általánosan hasznosítható tanulságát illeti, fontos hangsúlyozni, hogy a Kúria ítéletében kiemelte, hogy az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata szerint az ilyen ügyek elbírálásához nem szükséges az Alkotmánybíróság újabb eljárásának kezdeményezése. A nemzeti közigazgatási hatóságok és bíróságok kötelesek biztosítani az európai alapjogokat akkor is, ha a nemzeti jogszabályok azzal ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak, mégpedig anélkül, hogy külön kérniük kellene ezeknek az előzetes megsemmisítését, vagy erre várniuk kellene.

Elnézve a hazai jogszolgáltatás rendszerét erre a típusú nemzetközi normakövetésre – érzésem szerint – még egy picit várni kell, de a Kúriának ez az ítélete, az abban lefektetett elvek és jogi okfejtés mindenképpen nagyon előremutatóak és reményt keltőek.

Egy magyar ember egyedi jogesete kapcsán derül ki, hogy az Európai Unió több védelmet ad egy európai polgárnak, mint a magyar állam a saját polgárának.

Dr. Zeke László
30 515 7406

 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Tags: jog, jogszabály, haszonélvezet

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom