KAP

Ki dönthet az új KAP-ról?

A gazdák attól tartanak, nem lesz idejük felkészülni az új rendszerre

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a két agrárbürokrácia felosztotta egymás közt azt a két évet, amelyet az új agrártámogatási rendszer, a közös agrárpolitika (KAP) előkészítésére vezettek be.

Paragi Márton, a MOSZ tanácsosa úgy véli: az Európai Bizottság 2020. december 18-án közreadott dokumentumából egyértelműen ez derül ki, no meg az, hogy egyedül a legfontosabb szereplőket, a termelőket hagyják ki az egész folyamatból. A szakember az Agráruniónak hangsúlyozta: a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján kijelenthető, hogy a termelőknek nem adnak időt arra, hogy felkészüljenek a klímavédelmi követelmények miatt rájuk váró feladatokra. „A probléma, hogy a paplant kifordították – magyarázza Paragi Márton. – A ko­­­­­rábbi időszakban ugyanis a tervezés me­­­­­nete úgy történt, hogy Brüsszel eldöntötte, milyen feltételek mentén lehet a mezőgazdasági támogatásokat igénybe venni, és erről született egy döntés. Ha ezt a hazai gazdák betartották, akkor nem volt akadálya a támogatás folyósításának. Most viszont, az új KAP előkészítésénél pont ennek a fordítottja érvényesül. A tagállamoknak kell elkészíteniük egy stratégiai tervet, hogy mit vállalnak, és ha ezt Brüsszelben elfogadják, akkor érkezhet a pénz is. Teljesen új rendszerrel kell szembesülniük majd a gazdálkodóknak, ráadásul az új KAP-ban a zöldprogram lesz a leghangsúlyosabb, ami komoly kihívások elé állítja a termelőket.”

2021 a terv elkészítésének éve

A stratégiai tervet 2021. december 31-ig kell kidolgozniuk az Európai Unió tagállamainak. Ebben a dokumentumban szerepel majd, hogy 2023-tól milyen követelmények teljesítésétől függ az uniós támogatások kifizetése. A tervben a magyar agrárkormányzatnak be kell mutatnia, hogyan képzeli el a környezetkímélőbb mezőgazdasági termelést. A zöldprogramban például a műtrágyahasználat visszaszorítására, az úgynevezett antimikrobiális szerek, például az antibiotikumok, különböző vírusölő szerek alkalmazásának csökkentésére és az üvegházhatású gázok emissziójának mérséklésére vár válaszokat az Európai Bizottság. „A célkitűzéseket a bizottság európai szinten határozta meg – mondja Paragi Márton. – A műtrágyahasználatot például 20 százalékkal, az antimikrobiális szerek alkalmazását 50 százalékkal kellene csökkenteni. Az Európai Bizottságnak kell majd összehangolnia, hogy az egyes célok tagállami szinten hogyan valósíthatók meg. A mezőgazdasági termelők egyébként mindig is partnerek voltak a közös célok elérésében, hiszen jelenleg is számos természetvédelmi jelentőségű zöldfunkciót lát el az ágazat. A gond tehát nem azzal van, hogy újabb feladatokat kell felvállalniuk a gazdáknak, hanem a móddal, ahogy ezt kész tényként teszik le majd eléjük. Az azért még sincs rendben, hogy a döntéshozók fognak egy vödröt, teletöltik vízzel, majd az egészet rázúdítják a gazdálkodókra, anélkül hogy lenne idejük felkészülni a változásokra.”

2023. januárban indul az új KAP

A kétéves átmeneti időszak első éve, azaz 2021 tehát a stratégiai terv kidolgozásáé, és valószínűleg a teljes esztendő „rá is megy” majd arra, hogy az Európai Unió ajánlásait, feltételeit beépítsék a dokumentumba. A második évben, jövőre aztán az Európai Bizottság elbírálja a tervezetet, és bizony az idő ekkor sem a gazdáknak dolgozik majd.

„Nyilván megy majd az adok-kapok, lesz, amit átdolgozásra visszaküldenek Brüsszelből, és lesz, amit egyből elfogadnak – véli Paragi Márton. – Ami viszont biztos, hogy a végleges tervet 2023. január elsejéig jóvá kell hagynia az uniónak, ekkor ugyanis elindul az új KAP végrehajtása is, amelyben már alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a tagállamok Európai Unió által jóváhagyott stratégiai tervében szerepelnek. Mindenkinek van tehát ideje a saját munkáját elvégezni, csak éppen a termelőknek nem hagynak lehetőséget a felkészülésre. 2023. január elsején a gazdák azzal szembesülnek majd, hogy itt vannak az új szabályok, és életbe is léptek. Hogy meg tudnak-e felelni az előírásoknak, nem igazán érdekel senkit.”

A szakember szerint a másik komoly gond, hogy az új szabályok alkalmazásának 2023. január elsejei kezdete nincs tekintettel a mezőgazdasági tevékenység specialitásaira.

„A gazdálkodási év nem január elsején kezdődik, hanem általánosságban az aratás végét tekintjük ennek – hangsúlyozza Paragi Márton. – Ilyenkor tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni, le kell kötni a következő évre a vásárolni kívánt műtrágyamennyiséget, a növényvédő szereket, sőt a vetőmagot is. És ebbe a kialakult rendbe »rondít bele« az új szabályok január elsejei alkalmazása. Lehet, hogy az utolsó pillanatban ismerik meg az új feltételeket a gazdálkodók, és újra kell tervezniük szinte mindent, mert különben jelentős szankciókra számíthatnak, támogatásoktól eshetnek el.”

Gyenge érdekérvényesítő képesség

Az új közös agrárpolitika zöldprogramjának előírásai nem vonatkoznak majd mindenkire. „A legkisebbeket, jelenlegi ismereteink szerint a 10 hektárnál nem nagyobb területet művelőket mentesítik a feltételek teljesítése alól – ismertette Paragi Márton. – Ez érthető is, hiszen indokolatlanul nagy adminisztrációs terhet jelentene ez számukra. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet is rámutat arra, hogy a gazdálkodók érdekérvényesítő képessége nagyon gyenge. Az ágazatot a szétaprózódott gazdasági szerkezet jellemzi, így pedig nehezen vagy egyáltalán nem tudnak fellépni az érdekeikért. A németországi, hollandiai gazdatüntetések jól mutatják, hogy máshol is bizonytalanok a termelők, nem tudják, hogy mi vár rájuk 2023. január elsejétől. Nem akarnak olyan követelményeket vállalni, amelyek teljesíthetetlenek, és ez ellen egységesen fellépnek.” Paragi Márton szerint az új szabályozásnak mindenképpen úgy kell megfelelni, hogy az véletlenül se járjon a termelés visszafogásával. A magyar agrá­rium ugyanis nem arra van predesztinálva, hogy csökkentse a termelést, fogalmazott, hozzátéve, hogy a mo­dern, korszerű technológiák minél szélesebb körű alkalmazásával el lehet érni, amit az ágazat számára előír az új szabályozás.

De mi van akkor, ha nem sikerül a vállalásokat teljesíteni? Paragi Márton szerint ebben az esetben a tagállamok kapnak egy-két év átmeneti időszakot. Ez azt jelenti, hogy az adott ország nem veszíti el a támogatást, később más programokhoz felhasználhatja majd. A gazdálkodók viszont ez idő alatt nem jutnak hozzá a forráshoz. Ebből is az látszik, hogy a termelőknek semmi beleszólásuk nincs abba, hogy mi vár majd rájuk. Talán megérdemelnék, hogy kapjanak valamennyi felkészülési időt, és ne teljesen kiszolgáltatott helyzetben „álljanak a startvonalhoz”.

A MOSZ arra kéri a kormányzatot, hogy a stratégiai terv részleteit minél hamarabb hozzák majd nyilvánosságra. A szö­­­­vetség örvendesnek tartaná, ha a do­­­­kumentum benyújtását megelőzően a kabinet egyeztetne az érintettekkel. „A partnerségi megállapodás előírja, hogy a társadalmi szervezeteket, a civileket be kell vonni az egyeztetésbe – mondja. – Meglátjuk, hogy a magyar agrárkormányzat mennyire lesz erre nyitott.”

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

 

Tags: KAP, agrárpolitika, MOSZ, agrártámogatási rendszer

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom