vetőmag

Ki felel a vetőmag hibájáért?

Főleg a kelést követő minőségi problémákat nehéz bizonyítani

Laikusok számára is ismerősen cseng a szavatosság jogintézménye: aki hibásan teljesít, köteles azért helytállni. Aki szavatossági jogait érvényesíti, kijavítást, kicserélést, díjcsökkentést kérhet, végső esetben pedig akár el is állhat a szerződéstől, és a hibás teljesítés miatt kártérítést követelhet. Ám akik vásároltak már vetőmagot, tudják, ebben az esetben a hibás teljesítés nem kezelhető ilyen egyszerűen.

A termék jellegéből is adódik, hogy a meg­­­­­­vásárolt vetőmag hibája nem ismerhe­tő fel olyan egyszerűen, mint például egy műszaki cikké. Bonyolítja a helyzetet, hogy a terméket a gazdálkodók döntő többsége nem feltétlenül a vetőmag előállítójától, hanem kereskedőktől vásárolja. Nézzük először a kellékhiba problémáját! A vetőmagok mennyisége könnyen vizsgálható kérdés, a mennyiségi problémákkal kapcsolatos szűk, jogvesztő határidők indokoltak. Célszerű az átadás-átvétel időpontjában a lehető legpontosabban, perrendszerűen igazolhatóan rögzíteni a tényeket, a kifogásokat pedig – szintén igazolhatóan – az eladónak jelezni. Fontos szem előtt tartani, hogy a jogvitákban objektív tényekkel kell bizonyítani az állításunkat.

Megtalálni a felelőst

Az igazi jogi bonyodalom a vetőmagok minőségi problémájából adódhat. Legelőször is fontos alapkövetelmény, hogy csakis fémzárolt, minőségileg garantált vetőmagot vásároljunk. Igaz, maga a „fémzár” valójában nem tudja a termék minőségét garantálni, legfeljebb azt, hogy az előállító és a lelkiismeretes forgalmazó gondoskodik arról, hogy vita esetében legyen, aki felelősséget vállal, így nyilván minden érdekelt mindent megtesz annak érdekében, hogy a vetőmag megfelelő minőségű legyen. (Leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy a fémzár a felelősségvállalást és nem a minőséget igazolja.) Egy fémzárolt vetőmag esetében mindig rendelkezésre állnak azok a referenciaminták, amelyeket jogvita esetén szakértők megvizsgálhatnak. Laboratóriumokban rekonstruálhatóvá válik a hiba jellege, eredete, oka.

Annak, hogy miért nem garantálható a vetőmag minősége, ezer oka lehet: valamilyen hiba a fémzároláskor, ismeretlen kórokozó vagy betegség stb. További problémát jelenthet, hogy a rejtett hibák nem feltétlenül észlelhetőek a vetőmag felhasználása során. Lehetséges ugyanis olyan rendellenesség, betegség, amely nem a keléskor jelentkezik, hanem akár jóval később, a növény termőre fordulásának szakaszában. Ilyen lehet például a napraforgónak az a megbetegedése, amikor az érett virágtányér nem „bólint”, aminek következtében az esővíz és a harmat a tányérban megreked és elrothasztja a magvakat. Tehát a kicsomagoláskor jól látható hibáktól a keléskor látható hiányosságokon át a hosszú hónapokkal később jelentkező, illetve felismerhető hibákig igen széles a rejtett hibalehetőségek palettája.

Nyilvánvaló, hogy minél később válik felismerhetővé a probléma, annál nehezebb azt bizonyítani. Míg a vetőmag megvásárlását közvetlenül követően felismert hiba esetében gyakorlatilag nem lehet a felelősséget áthárítani a vevőre, addig a vetést követő időszakban már számításba kell venni azt is, hogy a vetőmagot felhasználó vásárló megfelelően elvégezte-e a vetés körüli munkákat. Ha a probléma még később, esetleg a termőre fordult növények esetében merül fel, akkor még több potenciális hibalehetőség rontja a vevő pozícióját. Ezeket a vitássá tett kérdéseket a perekben szakértők döntik el. Természetesen minél hosszabb időszakot kell vizsgálnia a szakértőnek, és minél több tényező közrehatását kell vizsgálnia, annál több a hibalehetőség és a bizonytalanság.

Mindehhez tudnunk kell, hogy a peres jogvitákban mindenki azt köteles bizonyí­tani, amit állít, tehát amennyiben a gaz­­­­­dálkodó azt állítja, hogy a vetőmag hibája okozta azt a kárt, akkor ezt az ál­­­lítást neki kell bizonyítania. Ez a bizonyítás pedig igen költséges és körülményes lehet abban az esetben, ha a teljesítés (a vetőmag átadása) és a káresemény bekövetkezése között sok idő telik el.

További problémát jelenthet, ha a vetőmag adásvétele során az eladó indokolatlanul rövid, esetleg jogvesztő határidőket szab meg a kárigény érvényesítésére. A minőségi kifogások előterjesztésének szűk és ráadásul jogvesztő határidőbe történő beszorítása semmiképpen nem jogszerű. Még az adott vetőmagból kikelő növényfaj életciklusához, vetési vagy kelési időpontjához igazodó határidők sem feltétlenül korrektek, hiszen a rejtett hibák felmerülésének lehetősége ezen időpontokon túl is lehetséges. Mindenképpen célszerű tehát a mennyiségi kifogások előterjesztésére megszabott, rövidebb, jogvesztő határidő mellett egy hosszabb, a mag minőségének ellenőrzésére, a minőségi hibák felismerésére alkalmas, az adott fajta vetéséhez, életciklusához igazodó valamivel hosszabb határidőt biztosítani.

Kivel állunk jogviszonyban?

További problémát jelenthet, ha a vetőmagot nem az előállítója, hanem kereskedő forgalmazza. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kereskedő a vetőmag minőségének hibájáért csak abban az esetben fellel, ha a tárolás, kezelés, raktározás miatt szenved kárt a vetőmag, a rejtett, már az átvételt megelőzően meglévő hibáiért nem felel. Ugyanakkor a vetőmag előállítójával a felhasználó, a vetőmagot megvásárló gazdálkodó nem áll közvetlen jogviszonyban. Szerződést szegni (hibás teljesítéssel) pedig csak olyan partnerrel szemben lehet, akivel jogviszonyban állunk.

Egy ilyen perben döntő jelentősége lesz annak, hogy a bíróság mit állapít meg a hiba eredetéről. Már a vetőmag előállítójánál fennállt, vagy a forgalmazónál hibásodott meg a termék, esetleg a hiba akkor keletkezett, amikor már átadták a vevőnek? Ha a hiba eredete a vevő átvételét megelőző időszakra tehető, akkor a forgalmazónak kell vállalnia a hibás teljesítéssel kapcsolatos felelősséget, a kérdés csupán az, hogy a forgalmazónak van-e lehetősége a felelősséget továbbhárítani a vetőmag előállítójára, avagy saját maga köteles a kártérítést megfizetni. Ezt a szituációt a perben úgy lehet kezelni, ha a forgalmazó a kárt szenvedett gazdálkodó által vele szemben indított perben perbe hívja a forgalmazót. Amennyiben a forgalmazó ennek a kérelemnek eleget tesz, akkor ettől kezdve közösen törekszenek a felperesi pozícióban lévő gazdával szemben megnyerni a pert. Ellenkérelmükben közösen igyekeznek bizonyítani, hogy nincs kár, vagy ha van, akkor az nem nekik róható fel, illetve nem olyan mértékű, mint amit a felperes bizonyítani igyekszik.

Nagyon érdekes része ez a peres jogvitának, mert bár az alperes forgalmazó és az oldalán pernyertessége érdekében beavatkozó vetőmag-előállító „egy hajóban evez”, azért nyilvánvalóan ellenérdekeltek is, hiszen ha az alperes forgalmazóval szemben megáll a kereset, akkor neki az az elemi érdeke, hogy egyben azt is bizonyítsa, hogy a hiba nem neki, hanem a vetőmag előállítójának róható fel (aki vagy önként fizet, vagy egy újabb perben igyekszik saját álláspontját védeni immár a forgalmazóval szemben).

Közvetlen és közvetett károk

Ha ennyi bonyodalom nem lenne elegendő, akkor itt van annak a kérdése, hogy mit tekinthetünk olyan kárnak, amelyet a hibás vetőmag okoz a gazdálkodónak. Ha vetés előtt észleljük a vetőmag minőségi hibáját, akkor nyilvánvalóan a kicserélés mint kellékszavatossági igény jövet számításba. Elállás és kártérítés esetében pedig konkrétan meg kellene határozni és perrendszerűen bizonyítani a kár mértékét azzal, hogy a jogellenes magatartással direkt ok-okozati összefüggésben lévő károk megtérítését lehet jogszerűen követelni. Nagyobb komoly termőterületen elvetett szaporítóanyag esetében az elmaradt termés nagyságrendekkel nagyobb mértékű, mint a vetőmag ára. Itt nemcsak az elmaradt haszonról van már szó. Amennyiben a gazdálkodó a termésre szerződéseket kötött, de a hibás vetőmag miatt nincs mit értékesítenie, esetleg fedezeti vásárlással tudja (jóval kedvezőtlenebb árfolyamon) pótolni az elmaradt termést, vagy kötbérrel, kártérítéssel tartozik helytállni. Egy későn felmerült kellékhiba miatt fölösleges aratást, szárítást végez stb. Tehát a következménykárok komoly mértékben meghaladhatják a vetőmag értékét.

A végső csavar ebben az egyre kuszábbá váló történetben az, hogy a Ptk. bevezette a szerződéses felelősségkorláto­­­­­­­zás jog­­intézményét. Ennek megfelelően mód­­­­­­­­­­­­jában áll mind a vetőmag-előállítónak, mint a vetőmag-forgalmazónak a szer­­­­­­­ződésszegéssel okozott károkozás miatt fennálló felelősségét meghatározott szintig korlátozni. A „fő ludas” ebben a láncolatban nyilván a vetőmag előállítója, hiszen a vetőmag forgalmazójának egyébként nem lenne különösebb oka a felelősséget korlátozni.

Ebből a helyzetből a gazdálkodónak egyetlen menekülési lehetősége van: ha egy jogvitában az egyoldalúan, erőfölénnyel visszaélő szerződő partner felelősségkorlátozó kikötését ezen a címen megpróbálja érvényteleníteni a jogvitában.
Tehát mi, ügyvédek – akárhogy is né­­­zem – egy ideig nem maradunk munka nélkül.

Amennyiben a gazdálkodó azt állítja, hogy a vetőmag hibája okozta a kárt, akkor ezt neki kell bizonyítania, ami igen költséges és körülményes lehet, ha a teljesítés és a káresemény bekövetkezése között sok idő telik el.

Szerző: Dr. Zeke László

Tags: vetőmag

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom