Mi lesz az agrárnagyrendezvényekkel?

Még augusztus legelején sem érkeztek jó hírek a járvány hazai alakulásával kapcsolatban. Pedig alighanem sokan arra készültünk, hogy a nyáron eltűnik a közelünkből a vírus, és újból visszatérhet minden 
a régi kerékvágásba. Az agrárnagyrendezvények szervezői – amint az körképünkből is kiderül – mindvégig optimistán álltak a megváltozott, példátlanul nehéz körülményekhez, ennek ellenére ma még nem tudjuk, lesz-e találkozási lehetősége a közeljövőben a gazdatársadalomnak. Mi lesz a januári AGROmashEXPO–AgrárgépShow kiállítással? Hogyan pótolhatók a szántóföldi bemutatók? Kinyitnak-e az állatvásárok, és bátran járhatunk-e majd a piacokra? Ennek jártunk utána.


Január: AGROmashEXPO–AgrárgépShow

A szokásos érdeklődés mellett, mintegy 350 kiállítóval és közel 50 ezer látogatóval zajlott január végén a budapesti AGROmashEXPO–AgrárgépShow, a ma­­­gyar agrárium legjelentősebb szakmai rendezvénye. Szerencsésnek mondhatta magát a szervező Hungexpo Zrt., hiszen másfél hónappal később hazánkba is be­gyűrűzött a koronavírus-járvány. A piac viszonylag gyorsan magához tért, az ágazati szereplők nyáron már egyértelműen abban bíztak, hogy ősszel nem kell egy második járványhullámot átvészelniük. „Szépen megindultak a ki­­­állítói jelentkezések a 2021. évi AGROmash-EXPO–AgrárgépShow-ra, nem ta­pasztaltunk visszaesést, bizonytalanságot, sőt, inkább azt látjuk, hogy mindenkinek szüksé­ge van a rendezvényre. A látogatók körében végzett felmérés szintén azt mutatja, hogy ők is jönni szeretnének, mi pedig teljes lelkesedéssel végezzük 
a szervező munkát” – összegezte az 
AgrárUniónak Szilvási Krisztina kereskedelmi igazgató, aki a júliusi beszélgeté­sünk idején nem tud­­­ta megmondani, le­het-e bármilyen aka­­­­dálya a 2021. január 27–30. közötti esemény megtartásának. Lefújni csupán akkor fogják, ha állami korlátozó intézkedések jönnének. A Hungexpo Zrt. eddig is optimistán állt a helyzet elé, a tavasszal elmaradt rendezvényeit sem törölte, inkább új, későbbi időpontot keresett számukra (emiatt halasztották például a Construma és OTTHONDesign kiállításokat októberre).

„Január végén lesz egy nagyon jó mezőgazdasági rendezvényünk, efelől jelenleg nincsenek kétségeink” – állította magabiztosan Szilvási Krisztina, azt is hozzátéve, hogy bármilyen csúszás esetén a kiállítói szerződések automatikusan érvényesek lesznek. Annyi bi­­zonyos, hogy az idei történések után maradandó változások lesznek az AGROmashEXPO–Agrár­gépShow-hoz hasonló rendezvények megszervezésében. A Hung­expo Zrt. a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (Maresz) közreműködésével összeállított egy poszt-Covid kiállítási kézikönyvet, amely a rendezvények biztonságos újraindítására vonatkozik. Ebben (a „szokásos” maszk- és kesztyűviselés, a fokozott in­­­­­­­­tenzitású, minimum négyóránkénti fertőtlenítés és takarítás, valamint 
a megfelelő fizikai távolságtartás betartása mellett) olyan speciális előírások szerepelnek, mint a hőkamerás kapu, a standokon lévő szőnyegek újbóli felhasználásának tiltása, különböző érintésmentes, digitális megoldások alkalmazása.

„Korábban is lehetőség volt rá, de ettől az évtől kiemelt fontosságúvá válik az érintésmentes módok előtérbe helyezése. Ilyen az online jegyvásárlás, amely megszünteti a sorban állást a pénztáraknál, emellett még gyakoribb fertőtlenítéssel, takarítással készülünk a rendezvénynapokon” – erősítette meg Szilvási Krisztina is. Véleménye szerint a látogatók számát nem feltétlenül kell majd korlátozni, hiszen a Hungexpo területén kellően méretes csarnokok vannak, így 
a vendégek is nagyobb területen oszlanak el. A rendszerük egyébként alkalmas arra, hogy minden pillanatban tudják, éppen hány látogató van a kiállításon, így egy esetleges létszámkorlátozás nem jelent számukra gondot. A kiállítóikat is az érintésmentes kapcsolattartásra buzdítják, például arra, hogy nyomtatványok helyett e-mailen küldjék el a tájékoztató anyagaikat, valamint ügyeljenek a standjuk fertőtlenítésére, a távolságtartásra, de a catering kiszolgálásban is lesznek érzékelhető változások. Az újraindulást szeptemberre tervezik, amire természetesen tudatosan, az előírásoknak megfelelően készülnek. Zökkenőmentesen haladnak a korábban elkezdett felújítási, bővítési munkálatok is. Januárban már üzemelni fog az új E és H pavilon, illetve addigra befejeződik a meglévő csarnokok modernizálása, ezáltal felújított hűtés- és fűtéstechnikával, nyílászárókkal, padozattal, légtechnikával, gépészettel és mosdóhelyiségekkel várják majd az AGROmashEXPO–AgrárgépShow résztvevőit is.

„2020-ban eleve gyengébb évet vártunk 2019-hez képest, az akkori 8,5 milliárd forinttal szemben 6,5-7 milliárd forintos árbevétellel kalkuláltunk” – ezt már Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója és a Maresz elnöke mondta el a Maresz ügynökségi tagozatát vezető Duca Andrea Event Insider című facebookos videósorozatában. A január–február aztán a vártnál jobban sikerült számukra, márciusban viszont beütött a „krach”, és a koronavírus-járvány minden tervüket felülírta. Az Utazás kiállítás még biztonsággal lement, de utána a Hungexpo Zrt. home office-ba küldte 92 munkatársát, ahonnan szeptember 1-jén térnek majd vissza. Ganczer Gábor szerint a jövőben az általános higiéniai előírások akkor is szigorúbbak lesznek a nagyrendezvényeken, ha már eltűnt a vírus, hiszen ezzel még nagyobb bizalmat keltenek 
a résztvevőkben.

Úgy gondolja, hogy 2023 elejére tornászhatják vissza magukat a korábbi szintre. Az viszont máris bizonyos, hogy a bérleti díjakon nem fognak változtatni, sőt inflációkövető ár­­­emelést terveznek és semmiképp sem mennek bele egy negatív árspirálba.

Azt látjuk, mindenkinek szüksége van a rendezvényre, mi pedig teljes lelkesedéssel végezzük a munkát.

Corteva Agriscience: interaktívan

A Corteva Agriscience minden évben szá­mos régiós nagyrendezvényen, valamint szűkebb termelői körben megtartott szán­­­­tóföldi bemutatón, tanácskozáson is­­­­merteti aktuális termék- és technoló­giai kínálatát. 2019 júniusában hazánk öt helyszínén mutatták be a vállalat Pio­neer repcehibridjeinek választékát, illetve a tavaszi növényvédelmi technológiában használható termékek kísérleti parcelláit, kukorica, napraforgó, repce és kalászos gabona kultúrákban. A szántóföldi rendezvények fontos célja, hogy a termelők a saját szemükkel győződhessenek meg 
a növényvédelmi termékeknek a kezeletlen kontrollhoz, illetve egymáshoz képesti hatékonyságáról. A Corteva Agriscience 2019. augusztus–szeptember fordulóján aztán újabb nagyrendezvényeket szervezett, amelyeken a 2020-as tavaszi szezon kínálatát állították a középpontba, a vetőmagok, a növényvédelem és a csávázószerek területén.

„Ebben az évben hasonló bemutatókat terveztünk, ezért tavaly ősszel be is vetettük a parcellákat, azzal a szándékkal, hogy 2020 júniusában újra vendégül láthassuk a termelőket szakmai bemutatóinkon. A koronavírus-járvány azonban közbeszólt, számunkra pedig elsődleges a partnereink, munkatársaink egészsége és biztonsága, ezért a nagy létszámú rendezvényeink idén elmaradnak” – mondta el az AgrárUniónak Rikk István, a Corteva Agriscience magyarországi marketingvezetője. A fáradozásaik azonban nem vesztek kárba, hiszen a kísérleti helyszíneken 
a tervezett módon elvetették a hibridvetőmagokat, elvégezték az összes növényvédelmi kezelést, a végeredményről pedig videókat, részletes ismertető anyagokat készítettek.
A Corteva Agriscience azt is tervezi, hogy a bemutatóparcellák, fajtasorok meg­­tekintését nyílt napok keretében, kor­­­­­­­lá­to­­zott létszámú látogató számá­ra lehetővé teszi, és a júliusi érdeklődésünkkor éppen ennek megoldásán dolgoztak. A vállalat a vetőmag-nemesítés során mindig arra törekedett, hogy 
a hibridek termőképességéről a gazdák maguk al­­­kothassanak véleményt az állományba besétálva, megtekinthessék a fajták által kínált terméspotenciált a betakarítás előtti állapotban. Kukorica esetében például nemcsak a növények állapotát, fejlettségét, a csövek méretét és a tőtávot figyelhették meg, de üveghengerekbe lemorzsolva a szemszámról, szemnagyságról és szemminőségről is képet kaphattak. Természetesen meg lehetett tekinteni az eltérő kezelések hatásait is, illetve a Corteva Agriscience négy különböző növényi kultúrához ajánlott technológiáit.

„Bemutatók híján az interaktív bemutatók mellett a termelőkhöz a honlapunkon, YouTube-csatornákon és a médián keresztül, szakcikkek, publikációk formájában juttatjuk el az információkat az előttünk álló időszakban – összegezte Rikk István. – A járványhelyzettel kapcsolatban cégünk minden esetben igazodik a magyar hatóságok aktuális előírásaihoz, sőt a Corteva szabályozásai sok esetben szigorúbbak, hogy minimálisra csökkentsük a fertőzés terjedésének, átadásának kockázatát. Jelenleg például a munkatársaink 25 százaléka dolgozik a központban, a többiek home office-ban végzik a tevékenységüket.”

A Corteva mindig arra törekedett, hogy a hibridekről a gazdák maguk alkothassanak véleményt, 
az állományba besétálva.

Ónodi vásár: hat évszázados múlt

Az első ónodi vásárt még Luxemburgi Zsig­­­­mond uralkodása idején, 1396-ban tar­­­tották. A középkorban évi 4 alkalommal került rá sor (ne feledjük, akkoriban a marhavásárok még 10-15 naposak voltak), majd évi 8-ra emelték a rendezvények számát, 1923 óta pedig minden hónap első csütörtökén várják a vásározókat a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben. Az ország egyik legrégebbi vásártartási joggal rendelkező településén július 2-án az AgrárUnió is körülnézett, elsősorban azért, mert különleges alkalomról volt szó: a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozások után ez volt az első olyan vásári nap, amely ismét a régi rend szerint zajlott. Mindössze két rendezvény – az áprilisi és a májusi – maradt el, de a kuruc országgyűléséről is híres, csupán 2300 lakosú Ónod számára ez is komoly érvágást jelentett, hiszen a községnek gyakor­latilag ez az egyetlen biztos és állandó be­­vételi forrása. „A kieső összegek pótlá­­sa nem lehetetlen feladat, hiszen rendkívüli év az idei, a járványhelyzet az élet minden területét átszervezte. Nemcsak a vásár, de a többi rendezvényünk, programunk jelentős része is elmaradt, vagyis nemcsak a bevételünk lett kevesebb, de a kiadásunk is” – mondta el lapunknak Tarnóczi József polgármester. Az ónodi lakosok közül viszonylag kevesen jelennek meg eladóként a havonta sorra kerülő vásáron, ezért a kényszerszünet legfeljebb azokat „rázta meg”, akik emiatt április–májusban nem tudták megvenni az udvarukba szánt baromfikat vagy a ki­­­ültetendő tavaszi virágokat.

Az újraindulás június 4-én történt, és ekkor hatalmas érdeklődés, döbbenetes tömeg jellemezte a vásárt.

Az ónodiak már hozzá voltak szokva a több ezer látogatóhoz, de ez a létszám őket is meglepte. Szerencsére fel voltak készülve rá, hiszen néhány éve jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, ami azért vált indokolttá, mert akkor szinte már egy órába került vásárnapon átvergődni a falun. A mostani 8,5 hektáros eladótér (és a hasonló méretű parkoló) ugyanakkor tovább már nem bővíthető: egyik oldalon a Sajó folyó, a másikon a temető, a harmadikon maga a település jelenti a „természetes” határvonalat. „A június azért volt még különleges, mert nem szedtünk bérleti díjat, és a parkolás is ingyenes volt – emelte ki Tarnóczi József. – Egy-egy vásárban 1100–1200 árus szokott megjelenni, akik közül mintegy 700-an féléves bérlettel rendelkeznek. Utóbbiaknál természetesen beszámítottuk a kényszerszünetből adódó csúszást, sőt mindenkit ingyen fogadtunk abban 
a hónapban. Ez nagy sikert aratott, új vá­­sározókat is sikerült bevonzanunk, tehát volt hozadéka a gesztusnak.”

A helybéliek természetesen tartottak a nyár eleji újranyitástól, de szerencsére nem lett baj belőle. A polgármester tájékoztatása szerint az önkormányzat nem tervezi, hogy díjemelésekkel kompenzálja a kiesett pénzeket, ha lesz is enyhe drágulás ezen a téren, az már a járvány kitörése előtt elhatározott mértékben fog történni. „A hirtelen, kapkodó intézkedéseknek nincs értelme, mert a helypénzek növelésével csak azt érnénk el, hogy kikopnának az árusok, míg a drágább parkolás vevőket tarthat vissza˝ mutatott rá Tarnóczi József. Az állatvásári résznek egyébként sem tettek jót az elmúlt évek fejleményei, az egész országot érintő kéknyelv-betegség miatt előbb a kérődzők tűntek el az ónodi rendezvényről, majd az afrikai sertéspestis következtében a disznók is. Maradnak tehát a baromfik, nyulak, papagájok és egyéb kisállatok, sőt hoztak ide már lámát is, amelynek – 
a polgármester tréfás megjegyzése szerint – nem is kék a szeme, bár a nóta azt mondja: Lám, a szeme, lám, a szeme sö­tétkék… Ha kedvet kaptak, a következő Országos Állat- és Kirakodó Vásárra szeptember 3-án kerül sor Ónodon.

A július 2-i ónodi vásáron megkérdezett tenyésztők szinte egyöntetűen jegyezték meg, hogy a kijárási korlátozás miatt nehezebbé vált értékesíteniük az állataikat. Ugyanakkor gyorsan megtalálták az alternatív csatornákat, a baromfikat tartó, nyíregyházi Katona Sándor például a Jófogáson szerzett magának új vevőket a krízishelyzet mélypontján. Eladás szempontjából számára az otthoni Búza téri piac az elsődleges, de novemberig Ónodra is járt, a júniusi újranyitáskor pedig tyúkokat hozott értékesíteni a vásárba. A tapasztalatai kedvezőek, úgy látja, felment a baromfik ára, különösen azért, mert sok helyen a tojásokat február–márciusban kivették a keltetőből, így a nyárra áruhiány lépett fel. A júliusi találkozásunkkor februári születésű jércéket hozott magával, de otthon kacsákat, gyöngytyúkokat is nevel eladásra.

Sok a nézelődő, de az emberek egyelőre óvatosabban nyitogatják a pénztárcáikat – ezt látta az a Szerencs környékéről érkezett pulykatenyésztő hölgy, aki csak név nélkül vállalta a megszólalást. A telepükön 400 szárnyast tartanak, vegyes ivarban, Ónodra pedig kéthetes pulykákat, illetve 7-10 kilós kifejlett állatokat is hozott magával. Először jött ide eladóként, de már reggel 5 órakor befutott, hogy megfelelő helyet szerezhessen. A lanyhább érdeklődést annak tudta be, hogy nem sokkal fizetésnap előtt jártunk. A pulykákat egyébként a koronavírus-járvány miatti rendkívüli helyzet nem különösebben zavarta meg, ám annál jobban megviselte őket a madárinfluenza miatti kényszerű bezárás.

Belebotlottunk egy „régi motorosba” is, a bükkzsérci Boldizsár Sándor három évtizede nevel kacsákat, és 25 éve jár Ónodra – szinte minden hónapban. Örült tehát az újranyitásnak, de a nagy forgalomnak és a megemelkedett áraknak is. Tavaly 600 forintért vitték a hathetes szárnyasokat, most 1000-ért is el lehetett őket adni.

A madárinfluenza miatt a magyar kacsák eltűntek a piacról, ő is inkább mulard májkacsákat árusított. A két hónapos kényszerszünet alatt sem csökkentek jelentősen az eladásai, hiszen a régi vevői telefonon is megtalálták.


Nagybani: 
vesztes Horeca-szektor

A Budapesti Nagybani Piac hazánk legnagyobb termelői és elosztópiaca. A termelők és nagykereskedők hetente hat napon át kínálhatják áruikat a kiskereskedőknek, vidéki nagykereskedőknek és egyéni vásárlóknak. Egész évben folyamatosan kaphatók itt friss zöldség- és gyümölcsfélék, déligyümölcsök, gomba, tojás, méz, konzervek, tartósított élelmiszerek, édes áruk, csomagolt húskészítmények, tejtermékek, üdítőitalok. A Nagykőrösi úti piac közel 35 hektáron terül el, a fedett és nyílt árusítóhelyek száma meghaladja 
az 1300-at. A hazai és importzöldség éves áruforgalma (burgonyával és gombával) 2019-ben elérte a 480 ezer tonnát, az eladók, termelők száma megközelítette a 175 ezret, míg a vevőké a 338 ezret. „A Budapesti Nagybani Piac Zrt. kereske­delmi tevékenységét ugyanakkor az ott működő nagykereskedők, termelők, árusítók gyakorolják, kereskedelmi üzletága nincs, fő tevékenysége a szolgáltatás, saját infrastruktúrájának hasznosítása” – hangsúlyozta az AgrárUniónak Kovács László helyiséggazdálkodási igazgató.

Ami a koronavírus-járvány alatti forgalmat illeti, ezen a téren alaptalannak bizonyultak az előzetes félelmeik, hiszen a nagybani áruforgalmában nem volt számottevő csökkenés. A járványveszély fokozódása idején a túlzott vásárlói igények, a felvásárlási dömping, továbbá 
a külföldről érkező szál­­lítmányok feltartóztatása, az országha­tárokon való várakoztatása okozott át­­meneti áruhiányt, ami legfeljebb egy hé­­­tig a nagybani piacon is áremelkedést gerjesztett. A kereslet-kínálat egyensúlya azonban rövidesen helyreállt.

A Budapesti Nagybani Piac Zrt. már a járvány hazai terjedését megelőzően in­­­­­­­­­­­tézkedési tervet dolgozott ki, amelyet a piaci résztvevőknek mint kötelező szabályt, illetve ajánlást körlevélben el­­­küldött. Mivel a piacon naponta több ezer ember fordul meg, fontos volt a legnagyobb elővigyázatosságot tanúsítani, gondoskodni a folyamatos fertőtlenítésről, a víz nélküli fertőtlenítők piaci kihelyezéséről és más effélékről. A külföldről érkező kamionok kizárólag a lerakodás idején tartózkodhattak a piacon, a fertőzésgyanús egyéneket pedig hőkamerákat is igénybe véve ellenőrizték, sőt egészségügyi helyiséget alakítottak ki az esetlegesen koronavírussal fertőzött betegek elhelyezésére. Szüneteltették a személyes érintkezéssel járó ügyfélkezelést, és a munkatársakat professzionális védőfelszereléssel látták el. A főpolgármester intézkedését követően betarttatták a védőmaszk kötelező viselését, annak hiányában a piacra való belépést megtagadták. A járványveszély csökkenésével továbbra is készenléti állapotban tartják a védekezést és az elkerülést biztosító eszközöket, intézke­dé­seket.
Mindettől eltekintve a termelői és nagy­­kereskedői árusítás a szokásos me­­­derben zajlott. A külföldről érkező vásárlók már a határzárak feloldását kö­­vető napon megjelentek a piacon, és az aktuális rendelkezésnek megfelelően (maszk­kal, kesztyűvel) védett külföldi vevők, termelők ugyanúgy piacra léphettek, mint a hazaiak. A Horeca szektor (szállodák, éttermek, kávéházak) keresleti visszaesé­se csökken­tette ugyan a forgalmat, el­­lenben a lakossági fogyasztók igényei nö­velték azt, ami a kiskereskedelem és az áruházláncok többletkeresletében csa­­­­­pódott le. A lakossági megrendelések házhozszállítására „átnyergelt” nagybanis kereskedők ily módon igyekeztek a ki­­esést pótolni.

A koronavírus-járvány alatti a nagybani áruforgalmában nem volt számottevő csökkenés.

Szerző: AgrárUnió