TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 88.159,16 Ft (tonna)

Napraforgómag: 239.125,61 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 80.915,04 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 85.038,42 Ft (tonna)

Repcemag: 215.601,36 Ft (tonna)

Full-fat szója: 206.538,43 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 612 Ft

Benzin ára: 598 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 399,25

USD: 368,79

CHF: 417,61

GBP: 476,99

Hirdetés

Kié lesz a föld? – Országszerte elindultak a földárverések

Agrárgazdaság - 2015.12.22

Visszafogott érdeklődés, villámgyors licitek, helyenként botrányok és tiltakozások  jellemezték a november 16-én elindult földárveréseket, amelyeken a három hektár feletti földrészleteket hirdették meg.

November végéig húszezer hektár állami földet értékesítettek. A Magosz korábban azzal érvelt, hogy nagy az igény a földterületekre, ám az árverések jó néhány esetben teljes érdektelenségbe fulladtak. Ennek oka az lehet, hogy a föld drága, vannak területek, amelyeknek a kikiáltási ára száz- vagy kétszázmillió forint. Azért születtek rekordértékesítések is: egy 222 hektáros decsi szántó 600 millió forint körül kelt el.
A teljes vételárnak csak a húsz százalékát kell kifizetni, a fennmaradó részre kedvezményes – maximum 300 millió forintig közel kétszázalékos kamatozású – hitelt lehet igényelni a Magyar Fejlesztési Banktól. A konstrukció népszerűségét jelzi, hogy decemberre, alig két hét alatt kimerült a 150 milliárdos hitelkeret, így annak megduplázását kérte a jegybankelnöktől a kormány. A nyertes licitálók az elővásárlási jog miatt nem válnak automatikusan földtulajdonossá, csak a szerződéskötést követő hatvannapos kötelező kifüggesztési időszak utánjegyezhető be a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba.
A nyertesből tulajdonos lesz?
A földértékesítésbe bevont állami szántóföldek nagy részén a korábban kötött haszonbérleti szerződés néhány éven belül lejár, azonban jó néhány olyan is akad, amely csak 2051-ben. Elgondolkodtató, hogy miért érdemes ezekre licitálni, ha még 30-35 évig hektáronként 580 forint a beszedhető bérleti díj. Ilyen például a Mezort-csoport által bérelt 14 ezer hektár földterület. A Lex Simicskaként is emlegetett jogszabály-módosítással a kormány az új tulajdonosoknak teremtett volna lehetőséget arra, hogy a bérleti díjakat megemelhessék. A kétharmados földtörvényt viszont nem sikerült módosítani, így újabb javaslatuk a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről szóló jogszabály módosítása, ami lehetővé teszi a bérleti díjak egyoldalú emelését. A törvénymódosítással a Mezort-csoport például könnyen elveszítheti bérelt földterületeit.
Ezért jó mintagazdaságnak lenni
Nem kell ilyesmitől tartania a Csányi Sándor cégbirodalmához tartozó, 28 ezer hektár állami területet művelő Bóly Zrt.-nek és a Dalmand Zrt.-nek. A Bonafarm-csoport része a két cég, amely a kormány szerint agrárintegrációt valósít meg, és ezért mintagazdasággá minősítik őket. Ennek köszönhetően az általuk használt állami termőföldeket nem adják el, és a hatályos földbérleti szerződések lejártáig a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) nem emelheti a bérleti díjakat.
Mintagazdaságot kíván az állam létrehozni Mezőhegyesen az Állami Ménes fejlesztésével a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. földjeit is felhasználva – jelentette be Lázár János miniszter. A kormány 3500-4000 hektár állami földet rendel a ménesbirtok jövőjének biztosításához.
Per alatt
A kormány így válaszolt arra a tiltakozóakciót kiváltó ügyre, hogy a Kun Mihály vezette Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által művelt földeket 2017-től 2037-ig más pályázók bérelhetik egy korábbi döntés értelmében. Időközben ráadásul ezeket a területeket is kijelölték árverésre, holott az élő szerződés elő-haszonbérleti jogot biztosít. Emiatt perre ment a zrt., és december 10-én a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma le is állította a mezőhegyesi földek árverését. Az ügy érdekessége, hogy az árverezés már december 9-én megkezdődött, de a liciten mindössze három parcellát értékesítettek.
Nem a mezőhegyesi volt az egyetlen, ahol per alatt lévő földet hirdettek meg. A Greenpeace aktivistái Székesfehérváron azért tiltakoztak, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által korábban bérelt, de per alatt lévő földterületeket hirdettek meg. A Fővárosi Törvényszék érvénytelennek találta a földhaszonbérleti szerződést, és a biogazdaság elvesztette 452 hektárnyi termőföldjét. A Greenpeace szerint irracionális, hogy 2013-ban az NFA nem hosszabbította meg újra Kishantos bérleti jogát, hanem szétszabdalta, és másoknak ítélte a földeket.

Szerző: Tóth Krisztina Fotó: MTI/Balázs Attila

Címkék:

Népszerű hírek