Vigyázz, kész, rajt: kezdődhet az állattartó telepek korszerűsítése

A 2023–2027-es időszakra szóló közös agrárpolitika méltányosabbá, környezetbarátabbá és eredményközpontúbbá teszi a mezőgazdaságot az EU-ban, és kulcsfontosságú ahhoz, hogy biztosítva legyen a mezőgazdaság és az erdészet jövője, és megvalósuljanak az európai zöld megállapodásban meghatározott célkitűzéseket.

A megreformált KAP célja, hogy:

• célzottabb támogatást nyújtson a kisebb gazdaságoknak,
• fokozza a mezőgazdasági ágazat hozzájárulását az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak eléréséhez,
• nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé a tagállamok számára az intézkedések helyi viszonyokhoz való igazítása terén.

Mindegyik uniós ország kidolgozta saját nemzeti KAP stratégiai tervét, felvázolva benne a jövedelemtámogatás, a vidékfejlesztés és a piaci intézkedések finanszírozását.

Magyarországnak a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai terve 2027-ig összesen 5,377 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. A forrás 54%-a, azaz 2,891 milliárd forint vidékfejlesztési célokat szolgál, mely magában foglalja az agrárberuházások, az élelmiszeripar, és a vidéki infrastruktúra fejlesztését. A fennmaradó 2,485 milliárd forint a közvetlen ágazati agrártámogatások forrása. 

Márciusban jelenhet meg az állattartó telepeknek szóló felhívás

A KAP 2023-2027 stratégiában a Mezőgazdasági üzemek fejlesztése című beavatkozás tartalmazza az állattartó telepek általános korszerűsítésére vonatkozó tevékenységek támogatását, beleértve a járványos állatbetegségek állattartó telepeken történő megjelenésének kockázatát csökkentő technológiák beszerzését, új állattartó telepek létesítését is.

A felhívás megjelenését megelőzi a társadalmasítási eljárás, ahol a konkrét tervezetet megismerhetjük, azonban a felkészülés érdekében a KAP 2023–2027 stratégiából már előzetesen tájékozódhatunk a követelményekről, az indikátorokról, valamint a kiválasztási kritériumokról. Szem előtt kell tartani, hogy a több intézkedésen átnyúló tematikus cél megvalósítása érdekében a kiválasztási kritériumok között kiemelt szerepet kap az önálló innovatív tartalom vagy innovációs eredmény elérése.

A pályázatokhoz üzleti tervet kell készíteni, amelynek minősége szintén fontos kiválasztási kritérium lesz. A szempontok irányadó elvei között szerepelnek még: az állami elismeréssel rendelkező együttműködésben való részvétel, az, hogy a pályázó állami elismeréssel rendelkező együttműködés, a vállalkozásméret, a minőségrendszerekben való részvétel, a fejlesztés roma felzárkóztatási program keretében valósul meg, a digitalizációt előtérbe helyező fejlesztés, az integrációhoz kapcsolódó fejlesztés, a foglalkoztatás, pontot jelent, ha a támogatást igénylő nő, illetve a beruházás során férőhelynövelést hajt végre a pályázó.

Jelentős változások a kiírásban

A jogosultsági kritériumokban fontos változás, hogy módosul a korábbiakhoz képest az üzemméret és a mezőgazdasági árbevételből származó bevétel aránya az alábbiak szerint:  

Mezőgazdasági termelő:

• aki/amely a pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben a standard termelési érték (STÉ) módszertan alapján mezőgazdasági tevékenységből származó legalább 10 000 euró értékű minimális üzemmérettel rendelkezik,
• akinek/amelynek az előző évi árbevétele legalább 40%-a mezőgazdasági tevékenységből származik.
• Konzorcium esetén a csoportban részt vevő minden mezőgazdasági termelőnek meg kell felelnie a fentiekben meghatározott jogosultsági feltételeknek.
• Szociális szövetkezetnek önmagában kell megfelelnie a fentiekben meghatározott jogosultsági feltételeknek.

A mezőgazdasági termelők tagságával működő szövetkezetnek:

• A pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben az STÉ-módszertan alapján mezőgazdasági tevékenységből származó, legalább 10 000 euró értékű üzemmérettel kell rendelkeznie és az előző évi árbevételének legalább 40%-a mezőgazdasági tevékenységből kell származnia, vagy
• a szövetkezetben részt vevő tagok előző évi árbevételét össze kell számolni, és az összeszámolt árbevétel legalább 40%-ának mezőgazdasági tevékenységből kell származnia, továbbá a szövetkezetben részt vevő tagok legalább 40%-ának vonatkozásában igazolni kell, hogy legalább 10 000 euró értékű üzemmérettel rendelkeznek.
• Állami elismerésűegyüttműködés a meghatározott feltételek igazolása nélkül is mezőgazdasági termelőnek minősül.

Jogosultsági kritérium a legalább 10 000 euró értékű üzemméret, és hogy az előző évi árbevétel legalább 40%-ának mezőgazdasági tevékenységből kell származnia.

Kik pályázhatnak és milyen célra?

Jogosultsági kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termelők:

• Természetes személyek
• Jogi személyiségű vállalkozások (gazdasági társaságok + szövetkezetek – különösen szociális szövetkezetek)
• Jogi személyiségű nonprofit szervezetek (egyházi jogi személyek, alapítványok, nonprofit gazdasági társaságok)

A beavatkozás kapcsán támogatható költségek:

a) Mezőgazdasági termelőtevékenységet szolgáló épület, építmény építése, fejlesztése, korszerűsítése.

b) Új gépek és eszközök, technológiák vásárlása, meglévő gépek, eszközök korszerűsítése, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat.

c) Az előzőekben említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, hatósági eljárási díjak, tanácsadói és projektmenedzsment-költségek, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve.

d) Immateriális beruházások: számítógépes szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok, védjegyek stb. megszerzése.

e) Az a) ponthoz kapcsolódóan szükséges ingatlan vásárlása az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 5%-át meg nem haladó mértékig, valamint természetbeni hozzájárulásként elszámolható a beruházáshoz elengedhetetlen, már meglévő termőföld vagy ingatlan értéke, ha nem haladja meg az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 5%-át. Új földterület vásárlására a beruházás maximum 10%-a számolható el.

f) Kedvezményes díjú intézményi kezességvállalás.

Fontos megemlíteni azonban, hogy kizárólag azon költségek támogathatók, amelyek a kedvezményezettnél legkorábban 2023. január 1-én, illetve legkésőbb 2029. december 31-én merülnek fel.

A támogatási formája vissza nem térítendő támogatás lesz, az egy projektre igényelhető támogatás összege pedig maximum 15 millió euró.

A kifizetés típusa a stratégiában két fő részből tevődik össze. Az első rész magában foglalja a kedvezményezettnél ténylegesen felmerülő és elszámolható költségek visszatérítését, míg a második rész az egységköltségekre vonatkozik.

A Mezőgazdasági üzemek fejlesztése beavatkozás nem csupán az állattartó telepekre terjed ki, hanem ide tartoznak például a kertészeti beruházások is, ezért jelenleg nem áll rendelkezésre információ arról, hogy az állattartó telepek fejlesztése esetén mennyi lesz a maximális támogatási összeg egy projekt esetében.

A támogatási formája vissza nem térítendő támogatás lesz, az egy projektre igényelhető támogatás összege pedig maximum 15 millió euró.

A támogatás mértéke

A támogatás mértéke a rendelkezésre álló információk alapján az alábbiak szerint alakul majd:

Az alaptámogatás a jogosult költségek legfeljebb 50%-a. Többlettámogatással ez elérheti a 65%-os támogatási intenzitást is. A többlettámogatást az alábbi feltételekkel lehet igénybe venni:

• Gazdaságátadás esetén 15%-kal
• Az ökominősítéssel rendelkező terméket előállító támogatást igénylő esetén 10%-kal
• Kollektív beruházás esetén 10%-kal
• Kedvezményes díjú intézményi kezességvállalás igénybevétele esetében az alaptámogatáshoz képest 5%-kal
• Kamattámogatás esetén maximum 10%-kal

A támogatás maximális mértéke tovább növelhető legfeljebb a jogosult költségek 100%-áig, ha a beruházás a mezőgazdasági potenciál helyreállítására természeti katasztrófákat, kedvezőtlen éghajlati jelenségeket vagy katasztrófaeseményeket követően, illetve megfelelő megelőző intézkedésekre irányul. A kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre várhatóan 2025–2027 között kerül sor.

A támogatási konstrukciók esetében széles körű szakmai egyeztetést folyik jelenleg is, a KAP-kiírások előkészítésébe pedig valamennyi szakmai szervezetet és intézményt bevonják. Lényeges azonban, hogy a mezőgazdasági vállalkozások felkészülten induljanak neki a pályázási mechanizmusnak, célszerű időben összeállítani a fejlesztésre vonatkozó üzleti tervet, melyet a fenti információk tükrében megtérülési rátával, elemzésekkel már jelenleg is el lehet készíteni.

Szerző: AgrárUnió