TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)
Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)
Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 653 Ft
Benzin ára: 643 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 393,4
USD: 369,7
CHF: 406,26
GBP: 461,09
Hirdetés
A tanyák országává válhatunk

A tanyák országává válhatunk

Agrárgazdaság - 2023.07.01

Az új előírások alapján a létesítésükhöz nem szükséges gazdálkodni a területen, és 30%-os a maximális beépíthetőség

Nagy port vert fel az a márciusi jogszabály-módosítás, melynek következtében tanyává lehet minősíteni a külterületeken fekvő mezőgazdasági területeket, ha megfelelnek bizonyos szabályoknak. Az építészkamara tiltakozik, a főépítészek egy része aggodalommal tekint a jövőbe.

Egy biztos, kevesen értik, miért volt szükség arra a módosításra, amely 2023. április 1-én lépett hatályba. Már a társadalmi egyeztetés is hagyott kívánnivalót maga után – állítják a szakmai szervezetek. Az Építési és Közlekedési Minisztérium december 18-án tette közzé a kormányrendelet módosításának tervezetét, melyre december 25-ig lehetett reagálni, azaz öt munkanapot hagyott a kormány az észrevételekre, karácsony előtt.

„Apró” változtatás, nagy lehetőségek

De miről is van szó? Arról a rendeletről, mely újradefiniálja a tanya fogalmát, ami nem tűnik túl fontos változtatásnak, azonban alapjaiban változtathatja meg jó pár település képét. Nézzük, miről is van szó: a 2012-es definíció szerint: legfeljebb 6000 nm-es földrészletet nevezünk tanyának, melyen elsődlegesen mezőgazdasági termelés folyik. 2021-ben annyit módosítottak ezen, hogy lehetővé tették, hogy tanyák esetében a mezőgazdasági övezetekben alkalmazott 3 százaléktól el lehessen térni, maximálisan 30 százalékban határozva meg a beépíthetőséget. Ez nem vonatkozik a tájgazdálkodási mezőgazdasági területekre, ahol a helyi építési szabályzat tilthatja épület elhelyezését, a beépíthetőség pedig mindössze 3 százalék, és ettől eltérni csak nagyon kivételes esetekben lehet.

A most létrejött változtatással a tanyát úgy definiáljuk, mint külterületi, mezőgazdasági területen fekvő, 1500-10 000 nm nagyságú földrészletet, „amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik. A tanya területén vendéglátást szolgáló épület is elhelyezhető.” Tanyának minősül az a terület is, melyet a módosítás előtt az ingatlan-nyilvántartásba tanyaként jegyeztek be. A beépíthetőséget 30 százalékban, a beépítési magasságot 4,5 méterben határozták meg. A jogszabály kimondja, hogy a gazdasági épület vagy épületcsoport mellett legfeljebb két, lakórendeltetést tartalmazó épület helyezhető el a területen. A beépíthetőséget a telek méretétől függően határozták meg, eszerint példának okáért 2000 nm-es telekméretig 270 nm-es épületet vagy épületeket lehet elhelyezni. Érdekes kitétel, hogy a tanya területe 60 százalékának meghatározott művelési ágban kell nyilvántartásban lennie, vagy „azon többszintes növényállományból álló zöldfelületeket kell kialakítani”. Ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy kell, hogy legyen füves, bokros, fás zöldfelület a területen, ez pedig, valljuk be, nemcsak a tanyákra, hanem bármilyen telekre jellemző. Az új tanyák létesítése esetén a lakó- és gazdasági épületet, épületcsoportot a településterv elfogadásától számított 2 éven belül kell megvalósítani – mondja ki a jogszabály.

Sokan nem értették a változtatás szükségességét, amelyet az Építési és Közlekedési Minisztérium azzal indokolt, hogy a szabályozás egyesítése volt a cél, mert az önkormányzatok szabályozási mozgástere eltér, valamint a tanyák beépíthetősége is országrészenként. A kiadott „Végső előterjesztői indokolás”-ban az is szerepel, hogy az önkormányzat az OTÉK-ban megállapított, tanyára vonatkozó szabályoknál szigorúbbat nem állapíthat meg, valamint hogy az új OTÉK szabályait kell alkalmazni építkezés esetén, a településterv módosítása nélkül. Bár ez így elsőre nehezen érthető, úgy lehetne összefoglalni, hogy bármit is akarnak az önkormányzatok, nem térhetnek el az új tanyákra vonatkozó szabályozástól.

A beépíthetőséget 30 százalékban, a beépítési magasságot 4,5 méterben határozták meg. A jogszabály kimondja, hogy a gazdasági épület vagy épületcsoport mellett legfeljebb két, lakórendeltetést tartalmazó épület helyezhető el a területen.

Tanyák Soprontól Békéscsabáig

Ettől eltekintve talán a legfontosabb változás mégis az, hogy nemcsak tanyás térségi övezetbe tartozó területen lehet kialakítani a tanyákat, hanem bárhol Magyarország területén, ha azok megfelelnek a meghatározott feltételeknek, azaz már nem csak a klasszikusan az Alföldön, Pest megye egyes járásaiban és Északkelet- Magyarországon elhelyezkedő területeket érintik. A Vidékfejlesztési programban kiírt Tanyafejlesztési pályázatban a Tanyás térségek: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes járása, továbbá Pest megye Ceglédi, Dabasi, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Ráckevei, Szigetszentmiklósi és Vecsési járása tartozik ide. Ugyanakkor a Magyar Építész Kamara véleménye szerint a korábbi kutatások alapján a tanyás térségek az alföldi területeken helyezkednek el. Megfogalmazásuk szerint: „A tanya fogalmának területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési tervektől eltérő »átértelmezése« mind építészeti, mind tájképi, mind kulturális örökségünk, hagyományaink őrzése szempontjából nem támogatható. Ha a szabályozás nem a tanyás térségek mint hagyományos magyar térszerkezeti struktúra megőrzésére irányul, akkor más fogalom használata kívánatos és indokolt. Az OTÉK új tanyaszabályozása szakít a korábbi területfejlesztési és területrendezési tervekhez való – és ezáltal a hagyományos térszerkezeti elhelyezkedéshez illeszkedő – kötődéssel, ami országos szinten várhatóan számos kedvezőtlen folyamatot fog ösztönözni.”

Abban minden, általunk megkérdezett, az ügyre rálátással bíró szakember egyetértett, hogy az új szabályozás számos ellentmondásos pontot tartalmaz. Nem egyértelmű, hogy mi pontosan a tanya, hogyan történik ezen telkek bejegyzése, kinek van jogköre dönteni az ügyben, és milyen következményekkel kell számolni, ha a tanyák elterjednek az országban.

A Magyar Építész Kamara szerint: „A tanya fogalmának területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési tervektől eltérő »átértelmezése« mind építészeti, mind tájképi, mind kulturális örökségünk, hagyományaink őrzése szempontjából nem támogatható.”

Kétségek és aggodalmak

Egy, a neve elhallgatását kérő főépítész arról beszélt lapunknak, hogy kiforratlan a rendelet, ennek ellenére már a kihirdetés után kapott megkereséseket arra vonatkozóan, hogy lehet tanyává minősíteni adott területet – jelentősen emelve ezzel az adott ingatlan értékét. A rendkívül magas beépítettséggel bíró településen még jobban növekedhet a lakosságszám, amely mind az infrastruktúrában, mind az építkezések elszabadulásában gondot jelenthet.

A Magyar Építész Kamara aggodalmai közt szerepel, hogy nem dolgozták ki a feltételrendszert, így egy új tanya létrehozása során nem feltétel a gazdálkodás megléte, mert az új szabályozásban a lakóépület mellett nem sorolja fel kötelező elemként a gazdálkodáshoz szükséges épületek, építmények meglétét. Bár az új tanya megvalósítására két évet engedélyez a jogszabály, nem kapcsolódik hozzá szankció, ha csúszik az elkészítés, minthogy arról sem rendelkezik, mi történik akkor, ha csak a lakóépület épül meg, és a gazdálkodáshoz szükséges funkciókat nem alakítják ki.

Az ügyben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) agglomerációs tagozata május 23-án tárgyalt az ügyben, a szövetség tagjai attól tartanak, hogy az agglomerációban és a Balatonnál a mezőgazdasági területek beépíthetősége drasztikusan növekedni fog. A Balatonnál már egyébként is találni olyan földkifüggesztéseket, ahol 1000 nm-es zártkertek 200-300 millió forintért cserélnek gazdát. A konferencián elhangzott, hogy Szentendrén 1177 darab olyan telek van, mely elméletben megfelel a tanyává minősítés feltételeinek. Ha ezeket átminősítik, az amúgy is túlterhelt közmű- és úthálózat még további terhelésnek lesz kitéve. Abban is egyetértettek a résztvevők, hogy a 2013-ban elvett építéshatósági jogköröket vissza kellene helyezni települési szintre, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni a lakosok érdekében.

Változtatási tilalom – nem megoldás, csak elodázás

Budakalászon május 15-én rendkívüli képviselő-testületi ülésen döntöttek úgy, hogy a kertes mezőgazdasági területeken már hatályban lévő, lakóépületre vonatkozó változtatási tilalmat általános változtatási tilalomra módosítják, az általános és gyepes mezőgazdasági területek azon részén, amelyen még nincs változtatási tilalom elrendelve, általános változtatási tilalmat vezettek be. Ez maximum három évig tartható fenn. Hasonlóról döntött Szentendre is, a külterületi mezőgazdasági ingatlanok tekintetében rendeltek el változtatási tilalmat. Hasonlóról döntött Biatorbágy is, mely szintén a túlzsúfolt agglomerációs települések közé tartozik.




Szerző: AgrárUnió

Címkék: tanya
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Amiről a talajszelvények mesélnek

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az AKIT ...