Újraszabott jogszabályok 3. rész

Folytatjuk az előző lapszámokban megjelent beszámolót a II. Miskolci Agrárjogi Fórumon elhangzottakról. Ennek során az új vagy módosított jogszabályokból adódó gyakorlati kérdéseket elemezték a résztvevők.

Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok esetében fontos gyakorlati kérdésként, gyakran jogvitákba torkolló módon merül fel a használati viszonyok rendezése. Elméletileg a használati megosztás alapja tisztán a tulajdoni hányad, mivel az ingatlan és annak minden tartozéka, növekménye (így az azon lévő növények), minden elemi részecskéje is tulajdoni arányban közös, ami viszont a használat, hasznosítás esetében a gyakorlatban nem működhet. Ennek a kérdésnek a gyakorlati rendezését szolgálják az ingatlan jól elkülöníthető, meghatározott részének kizárólagos használat jogát rögzítő megállapodások. (Ez egyébként nem önálló jogcím, mint például a bérlet vagy haszonbérlet, hanem a tulajdonosi jog rész eleme, csak éppen a másik vagy a többi tulajdonoshoz képest korlátok közé szorítva.)

Osztatlan területek megosztott használata

A probléma a gyakorlatban az osztatlan közös tulajdon használatát szabályozó szerződéseknél akkor szokott jelentkezni, ha a termőföldingatlan minősége területi megoszlásban nem egynemű. Ebben az esetben a tulajdoni aránynak megfelelő mértékben megosztott használat könnyen igazságtalan, méltánytalan eredményhez vezethet például akkor, ha a két tulajdonos pontosan a felét használja ugyan az ingatlannak, ám az egyikük az erdő művelési ágú terület rendezett, vágásérett, nagy értéket képviselő részének használatára jogosult, míg a másik az elvadult, erősen bokrosodott, gondozatlan akácos használatára szerez kizárólagos jogot. A kitermelés előtti faanyag értékét, a földminőséget, az adott földrészlet vagyoni értékének különbözőségét is figyelni kell a használati megállapodásnál, amiről egyébként már kúriai döntéssel visszaigazolt bírói gyakorlat is van. Érdekes, hogy ezen szempontok kötelező alkalmazását maga a törvény egyáltalán nem tartalmazza, a bírói gyakorlat mégis kötelezővé teszi.

A földminőséget, az adott földrészlet vagyoni értékének különbözőségét is figyelni kell az osztatlan területekre kötött használati megállapodásnál, amiről egyébként már kúriai döntéssel visszaigazolt bírói gyakorlat is van.

Visszaélésekre lehetőséget adó státuszok

A termőföldszerzés új szabályozását követően a helyben lakó szomszédot is megelőző ökogazdálkodó, vetőmagtermesztő státusz is sokak fantáziáját megmozgatta. Rögtön egyfajta jogi kiskapu lehetőségét vetíti előre, amivel esetlegesen vissza lehet élni. Főleg azért, mert a jelenlegi rendszer, a hatóságok, hivatalok kapacitása, kompetenciája a mostani jogalkalmazási gyakorlat alapján az ellenőrzés lehetőségét nagyon beszűkíti. Azt is mondhatnánk, hogy ezt senki nem ellenőrzi. Elvileg akkor fordulhatna elő komolyabb ellenőrzés (vizsgálat, felszólítások, bírságolás), ha valaki mint ellenérdekű fél (akit egy ilyen „ökogazdálkodó” kiszorított valamilyen gazdasági lehetőségből) bejelentést tesz, de a gyakorlat azt mutatja, hogy komoly szankció alkalmazására azzal az indokkal, hogy nem megfelelő az ökogazdálkodás a területen, még nem került sor. Ennek a problémának a megoldása a szakemberekre, jogalkotókra vár. Az elképzelések szerint az igazi megoldás az lehet, ha azok, akik ilyen csalárd módon jutottak előnyhöz, nemcsak az ingatlan értékéhez képest jelképes mértékű bírságolással szembesülnek, hanem huzamosabb (mondjuk 5 év) időtartamra el lennének tiltva a földszerzés lehetőségétől, amennyiben a vállalt ökogazdálkodási, vetőmagtermesztési szabályokat megszegik. Ez a megoldás esetleg kellő elrettentő erővel bírhat.

Újraszabott jogszabályok, 1. rész

TOVÁBB OLVASOM

Termőföld-ajándékozás: garantálni kell a művelési ágat

A termőföld-ajándékozás szabályait érintő változás is figyelmet érdemel. A kiindulópont ennél a problémánál az a törvényi rendelkezés, hogy aki termőföldet szerez, annak öt évig fennálló kötelezettsége a művelési ágnak megfelelő gazdálkodás a területen. Az eddigi szabályozás szerint létezett egy jogi „kiskapu”, amely utat nyitott ennek a szigorú szabálynak a megkerülésére. Az illető megvásárolta a termőföldet, majd elajándékozta azt a fiának. A korábbi szabályozás szerint az ajándékozásra nem vonatkoztak a művelési ághoz kapcsolódó szigorú korlátozások, megnyílt a lehetőség a más célú hasznosításra. Nos, az új szabályozással ez a kiskapu bezárult. Az ajándékozás esetén is meg kell tenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek garantálják az ingatlan művelési ágnak megfelelő hasznosítását akkor is, ha a szerzés jogcíme nem adásvétel, hanem ajándékozás.

Napelempark a termőföldön

A korszellem változásával, a technikai, technológiai változásokkal együtt adódó új lehetőségekkel együtt azokkal szinkronban álló, ezekhez az új helyzetekhez alkalmazkodó jogi szabályozás is megjelenik. Napjainkban egyre kiterjedtebb módon alkalmazzák a napelemeket, adott esetben a napelemparkokat akár termőföldeke is. Van, aki éppen azért vásárol területeket, hogy azokon ilyen modern technológiát telepíthessen. Az előbbiekből adódik az a probléma, amit a szerzést követő művelési ág szerinti hasznosítás kötelezettségével kapcsolatban említettünk. Napelemes pályázati lehetőségektől eshetnének el azok, akik a frissen szerzett termőföldet még öt évig nem tudják kivonni a művelési ágból. Az új szabályozás szerint olyan módon telepített napelemes rendszer esetében, amely lehetővé teszi a művelési ágnak megfelelő hasznosítást (leginkább legelő esetén), nem kell kivonni a területet a művelési ágból. Ez az úgynevezett „agrofotovoltaikus rendszer”. A gyakorlatban ez azt jelenti például, hogy úgy telepítik a napelemes rendszert, hogy a napelemek alatt a birkák legeltetése biztosított legyen. Ilyenkor a külön engedélyezés, a művelési ágból való kivonás bonyolult, költséges és időigényes procedúrája elkerülhető. Ritka okos megoldás egy mezőgazdasági és energetikai szempontból fontos és jótékony rend kialakítása.

Az olyan módon telepített napelemes rendszer esetében, amely lehetővé teszi a művelési ágnak megfelelő hasznosítást (leginkább legelő esetén), nem kell kivonni a területet a művelési ágból.

A volt haszonbérlőket segítik

Fontos változás a ranghelybesorolás szempontjából a „volt haszonbérlő” státuszának szabályozása. Míg a korábbi szabályozás és gyakorlat a haszonbérlői jogviszony megszűnését követő, akár egynapos „szünet” esetében már nem biztosított semmiféle előjogot a volt haszonbérlőnek, addig az új szabályozás egy teljes gazdasági év időtartamára biztosítja a megszűnt jogviszony haszonbérlőjének a „volt haszonbérlői” státuszt a szerzéshez kapcsolódó státusz kiosztásával.

Földhasználó vs. földjogi jogcím

A támogatások megszerzését érintő kérdésként merül fel, hogy ki minősül jogszerű földhasználónak, adott esetben nem tulajdonosként, nem haszonbérlőként. Előfordulhat ugyanis, hogy földjogi jogcímmel (tulajdonos, haszonbérlő) nem rendelkező személy is jogot szerezhet területalapú támogatásra, például közeli hozzátartozó, aki 40 év alatti, és fiatalgazda-támogatást szeretne igénybe venni. Ebben a körben tehát fontos arra figyelni, hogy a támogatási jogcím (és jogi szabályozás) eltér a földjogi jogcímtől. A támogatási törvény rendelkezései szerint tehát nem fontos feltétlenül átadni a haszonbérletet vagy szívességi használati megállapodást kötni (földjogi jogcímet teremteni) a támogatás elnyeréséhez.

Újraszabott jogszabályok 2. rész

TOVÁBB OLVASOM

Szerző: Zeke László ügyvéd