Kútmutató

A téma „alaptétele” a következő egyszerű információ: az engedély nélkül létesített ásott vagy fúrt kutak tulajdonosainak 2023. december 31-ig kell kérelmezniük a tulajdonukban álló kút fennmaradási vagy megszüntetési engedélyezési eljárását. Ha a tulajdonos a jelzett határidőig nem kérelmezi az eljárást, vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. Lapunk szakembereket, hatóságokat, gazdákat kérdezett meg a témában.

A jogszabály szerint a büntetés az elkészült vízi létesítmény értékének 80 százalékáig terjedhet, magánszemély esetében pedig maximálisan 300 ezer forint lehet a bírság. A fogadtatás, az érintettek, a lakosság reagálása azt mutatja, nem is olyan egyszerű a kérelem elkészítése a gyakorlatban. Rózsa Attila vízkészlet-gazdálkodási szakmérnök, a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke a következőben foglalta össze a helyzetet.

Szakember: a rendszer nem fenntartható

„Röviden nagyon nehéz erről a szövevényes témáról beszélni. Ráadásul lehet, hogy amit állítok, azt egy időközi jogszabályváltozás idejétmúlttá teszi. Összességében jelenleg Magyarországon víztermelő kutat üzemeltetni csak vízjogi engedély vagy a csupán bejelentést igénylő kutaknál hatósági jóváhagyás birtokában szabad. Ez nem volt másként régebben sem. Már az 1885. évi XXIII. törvénycikk is csak abban az esetben engedte meg ásott és fúrt kutak létesítését engedély nélkül, amennyiben a törvényben meghatározott védőtávolságok betarthatóak voltak. Azóta a helyzet változott: a felszín alóli vízkivétel mennyisége jelentősen megnőtt, ahogy a kutak darabszáma is több nagyságrenddel növekedett, így teljesen érthető, hogy a felelős vízkészlet-gazdálkodás érdekében a felszín alóli vízkivétel védőtávolságoktól függetlenül engedélyköteles tevékenységgé vált.

A mezőgazdasági öntözési célú kutak hatósági engedélyezési feladata a 2021. év elejétől az öntözési igazgatási szervként eljáró Nemzeti Földügyi Központhoz került. Itt a kizárólagosan öntözési célú talajvízkutak – melyek megfelelnek egyéb feltételeknek is, mint például vízórával ellátottak, nem esnek vízbázisvédelmi védőterületre és kizárólag a létesítő üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálják – létesítése, üzemeltetése egyszerűsített eljárás alá, a bejelentést követő hatósági jóváhagyási eljárásba tartozik. Itt mindössze egy adatlap hitelt érdemlő adatokkal való kitöltése a feladat. A mélyebb, más vízkészletet megcsapoló kutak engedélyezéséhez a korábbi tervtartalmi előírásokat kell teljesíteni, ugyanazokat, amelyek egy, az öntözéstől eltérő célú felszín alóli vízkivételi mű – ivóvízkút, ipari vízellátó kút, állattartó telepi kút stb. – esetében szükségesek.

A lakossági kutak engedélyezése a helyi jegyzőkhöz tartozik, de csak abban az esetben, ha azok egyidejűleg több feltételnek megfelelnek: talajvizet vagy parti szűrésű vizet csapolnak meg, háztartási vagy házi ivóvízigényt elégítenek ki, a vízigény nem haladja meg az évi 500 köbmétert, nem esnek vízbázisvédelmi védőterületre stb. Amennyiben a kút akár csak feltételnek nem felel meg, az engedélyezés a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz kerül át. A jegyzői engedélyezés viszonylag egyszerű: itt is egy adatlap kitöltése szükséges. A katasztrófavédelmi hatósági engedélyezés tervtartalmi követelményei sokkal szélesebbek.”

Rózsa Attila az engedélyezési eljárásról is beszélt.

Rózsa Attila

„Az engedélyezés során akár adatlap kitöltésre, akár tervdokumentáció készítésére kerül sor, szakember bevonására szükség van – hangsúlyozta Rózsa Attila. – Hogyan is lenne elvárható a kúttulajdonostól, hogy megfelelő pontosságú és valósághű adatokat közöljön az engedélyezés során? A kútrendezés, engedélyezés célja pedig nyilván nem egy bemondott adatokon alapuló, ellenőrizetlen, esetleg hamis adatokat tartalmazó hatósági nyilvántartás létrehozása. Ismeretes számunkra, hogy vannak törekvések a jelenleg érvényes jogi szabályozás megváltoztatására. Egy biztos: az engedélyezési kötelezettség esetleges eltörlése, a vízórák elvetése a felelős vízkészlet-gazdálkodást lehetetlenítik el, és innentől kezdve nem lesz számon kérhető a magyar államtól a köztulajdont jelentő felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi állapotának megőrzése, javítása, ami egyébként EU-s előírás is. Csak utalni szeretnék arra, hogy a 2022-ben kiadott Magyarország 2021. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervének egyik térképmelléklete egyértelműen mutatja, hogy a talajvizek – sekélyporózus és sekélyhegyvidéki víztestek – az ország kétharmadán rossz mennyiségi állapotban vannak, magyarán több a vízkivétel belőlük, mint az utánpótlódó mennyiség, következésképpen folyamatos vízszintsüllyedés jelentkezik bennük. Ha ennek gátat akarunk szabni, de legalább vízföldtani modellekkel követni akarjuk a folyamatot és előrejelzéseket kívánunk tenni, elengedhetetlen a felszín alóli vízkivételek helyének és mennyiségének ismerete. Bízunk benne, hogy a jogszabály-módosítás nem kizárólag politikai alapon, hanem szakmai szempontokat is figyelembe véve készül el.”

Jegyző: érdeklődés van, kérelem nincs

Dr. Lipták Pétert, egy Békés megyei község, Csanádapáca jegyzőjét a lakosság reakciójáról kérdeztük.

„Az érdeklődés az utóbbi időben kifejezetten jelentősnek mondható, tekintettel az országos és regionális sajtóban megjelenő hírekre. Az ügyfelek személyesen és elektronikus úton is érdeklődnek a kútbejelentés iránt, de ez idáig kérelemnyomtatvány nem érkezett be az önkormányzati hivatalhoz. Ennek az lehet az oka, hogy az emberek azt gondolják, az eljárás kizárólag egy bejelentést foglal magában. Amikor viszont a kérelemnyomtatványt és a tájékoztatót megkapják, vélhetően szembesülnek azzal, hogy a bejelentésnek anyagi vonzata is lesz, hiszen kútfúró szakembert kell bevonni. A mai napig kérelemnyomtatvány nem került előterjesztésre (április 17-ig – a szerk.).

Fúrómester: megéri szakemberhez fordulni

A témában a kútfúrók közvetlenül érintett szakemberek. A gyakorlati tapasztalatokról Sztankovics Sándor hatvani fúrómestert kérdeztük.

Sztankovics Sándor

„Ha szakmailag nézem, ezeket a kutakat én például nem csak e-mailben intézem, és utána beadom a földhivatalnak, hanem minden egyes kúthoz kimegyek, minden egyes kutat megnézek, és ha kell, akkor rendbe is rakjuk, hogy a mindenkori szabálynak megfeleljen, hiszen a szakember tartja a hátát. A gazda is örül, merthogy mióta megvan a kútja, legalább egyszer rendbe teszik.”

„Akik belevágnak az engedélyezésbe, gyorsan el tudják intézni – hangsúlyozta Sztankovics Sándor. – Úgy vannak vele, nem értik, hogy miért uniós követelmény ennek a rendezése – ebből adódóan a kormány feladata –, de jogkövető emberek. Persze, miután országos téma, beleáll mindenki. Ami nagyon kellemetlen, az a rengeteg fake news, vagyis álhír, kamuhír, ami megy az interneten, belemarnak a másik oldalba is, hülyeségeket, valótlanságokat írnak. Mindenkinek mondom, olvassák el a Magyar Közlönyt, ami ott lejön, az a törvény. Ma is szaladtam bele olyanba, hogy mentem volna fölmérni, amikor rám írtak, hogy hát mégse, mert olvasta, hogy… Végül is ez a gazda döntése. Én nem hatóság, szakember vagyok, akinek megvan a jogosultsága egy bizonyos szintig, hogy ezeket a kutakat megvizsgálja, és szakvéleményt adjon róla.”

Megkérdeztük azt is, vajon a gyakorlati szakember szerint arányaiban hány kutat jelentenek be az érintettek, illetve milyen költséggel jár az engedélyeztetés.

„Tízből nyolcra tippelek, tehát nyolcat bejelentenek. Először is, a kút ingatlanhoz tartozik, a gazdák pedig mind úgy vannak vele, kiváltképpen az idősebbek, hogy tegyék rendbe az ingatlan dolgait. Az engedélyeztetés magánszemélyek esetében a hatóság részéről költségmentes, de a szakember költségeit meg kell fizetni. Ott elég széles a skála, 50 ezertől 300 ezer forintig.”

Gazda: öntözni muszáj lesz, de nem mindegy az ára

A kutak szabályozásáról kérdeztük azt a gyomaendrődi gazdát is, aki másfélszáz hektárt művel, és a tavalyi aszály miatt súlyos veszteséget könyvelt el: napraforgó, kukorica nem termett, a búza hozama 50 százaléknyi volt. Mint elmondta, nem érintett a kútkérdésben – igaz, szeretne öntözésre berendezkedni, de tájékozódva a beruházásról visszarettent. A tekintélyes költség mellett – úgy 8-10 millió forintról hallott – nagyon bürokratikusnak találja az ügymenetet, és ez visszatartotta attól, hogy idén belevágjon, de előbb-utóbb meglépi.

„Egy kicsit fel van ez fújva” – ezt már egy szentesi gazdától hallottuk, aki szerint a nagygazdaságok nemigen használják a csőkutas öntözést. Többnyire kistermelők öntöznek ily módon – főként homokon a fóliások –, és a kiskerttulajdonosok Szentesen, Szarvason.

Egy Bács-Kiskun megyében gyümölcstermesztéssel foglalkozó kft. ügyvezetője kérésünkre elmondta, hogy vannak kútjaik, engedéllyel és anélkül, valamint pályáznak újabbakra is, de még nem léptek ez ügyben. Sok a bizonytalanság, inkább megvárják a pontos, végleges szabályozást. Sürgetően fontos a téma, hiszen öntözés nélkül Magyarország területén szinte lehetetlen állókultúrát megvalósítani; még 2022-ben meglévő kútkapacitással sem tudtak elegendő vizet az ültetvény rendelkezésére bocsátani. A vízkészletek csökkennek, és semmi nem mutat arra, hogy ennek a visszapótlására bármiféle törekvés indulna – fogalmazott a szakember.

Agrárminiszter: egyszerűsítés jöhet

A szaktárca többször is megszólalt az utóbbi hónapokban az engedély nélküli kutak ügyében. Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán április 12-én közölte, hogy újabb változtatásokat és egyszerűsítéseket kezdeményez a kutak szabályozásában az Agrárminisztérium.

„Az adminisztratív költségek visszaszorítása érdekében kezdeményezzük a kutak vízmérő órával történő felszerelési kötelezettségének eltörlését. Ezzel az 50 méternél nem mélyebb és védett vízbázissal nem érintett területek vonatkozásában minden költség nélkül, egyszerű bejelentéssel legalizálhatóak lesznek a kutak. Így továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat. A szabályozás célja az, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amelyet az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak. Most erre kínálunk újabb megoldásokat” – emelte ki a miniszter.

Nagy István április 11-én az InfoRádió Aréna című műsorában is beszélt a kutak engedélyezéséről. Elmondta: a vízkészlet felmérése abban segít, hogy „tudjuk, mennyi van most, és lesz egy tiszta kép előttünk, tudjuk, hogy mennyi víz használódik el, ennek tükrében tudunk majd az új kutakra engedélyt kiadni (…) Tehát kell, hogy kapjunk egy tiszta képet, de a múltra visszamenőlegesen semmilyen szankciót, semmilyen tehertételt nem kívánunk a gazdákra alkalmazni.”

A belterületi, tehát otthoni fúrt kutak nem öntözési célt szolgálnak, azokat locsolásra használják, semmilyen veszélyt nem jelentenek a vízbázisra. „Tehát azt a javaslatot szeretnénk a kormány asztalára tenni, hogy az egészet úgy kell hagyni, ahogy van! Ne kelljen semmilyen lakosságvegzáló történetet előadni. És én még azt is bátorkodnám kijelenteni, hogy egyáltalán, a bejelentéstől is tekintsünk el, mert semmilyen veszélyt nem hordoz magában az, hogy az udvarán valakinek van egy 12-13 méter mélységben lévő kútja, ami az első talajvízréteg, gyakorlatilag az esővizet gyűjti össze” – mondta a miniszter. Nagy István elrettentőnek nevezte, hogy a kutak engedélyeztetésére ráépült egy olyan „ipar”, amely kihasználva az egyszerű emberek helyzetét nyerészkedni próbál.

Szakhatóság: hiányos adatlapok

Az NFK Mezőgazdasági Kutak Hatósági Osztályától is kértünk tájékoztatást, amelyre a követező választ kaptuk.

„A mezőgazdasági célú öntözőkutakkal kapcsolatos bejelentések folyamatosan érkeznek az NFK-hoz. A megküldött adatlapokat legtöbbször hiányosan nyújtják be az érintettek. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a bejelentés alapján jóváhagyással nyilvántartásba vett kutakat a Nemzeti Földügyi Központ ellenőrizheti. Ez nem csupán helyszíni ellenőrzés keretében történhet, hanem a hatósági eljárás során benyújtott dokumentumok helyességének és a hatályos jogszabályoknak való megfelelőség vizsgálatát is jelenti. A hatóság a hatályos jogszabályokat tartja és tartatja be az ügyfelekkel. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatban a hatóság információt nem adhat.”

Kútengedélyezés

Ásott kutak: nem szükséges szakember által kiállított dokumentáció, amennyiben a kút teljesíti a következő feltételeket: a kút helye nem érint vízbázisvédelmi védőterületet; a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m³/év vízigénybevétel alatti; a kút épülettel rendelkező ingatlanon van; magánszemély a kérelmező; a vízkivétel házi ivóvízigény és/vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja és a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál. Ha az ásott kút nem felel meg valamelyik feltételnek, szakembert kell felkeresni. Ha az ásott kút mindegyik pontnak megfelel, kérni kell egy ehhez szükséges formanyomtatványt a helyi önkormányzatnál, vagy ha elérhető, az önkormányzat honlapjáról le is lehet tölteni. A nyomtatványhoz csatolni kell legalább egy fényképet a kútról. A kitöltött nyomtatványt az érintett ingatlan tulajdoni lapján szereplő összes tulajdonossal alá kell íratni, ezután lehet benyújtani a jegyzőnek.

Fúrt kutak: minden esetben szükséges a szakember által kiállított tervdokumentáció az engedélyeztetéshez. Jegyzői hatáskörbe esik a kút, ha megfelel a következő feltételeknek: a kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet; a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet; 500 m³/év vízigénybevétel alatti; a kút épülettel rendelkező ingatlanon van; magánszemély a kérelmező; a vízkivétel házi ivóvízigény és/vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál. Amennyiben a kút nem felel meg valamelyik pontnak, úgy a kész dokumentációt a katasztrófavédelemnek kell benyújtani. (Forrás: kutengedelyezes.hu)

Mezőgazdasági öntözési célú kutak: a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) jóváhagyása vagy engedélye szükséges az olyan felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítmények esetében, amelyek kizárólag mezőgazdasági művelés alatt álló terület mezőgazdasági vízszolgáltatását biztosítják, vízügyi hatóságként, vízvédelmi hatóságként, valamint szakhatóságként országos illetékességgel a Nemzeti Földügyi Központ mint öntözési igazgatási szerv jár el. (Forrás: NAK)

Fontos megkülönböztetni a társhatóságok hatáskörébe tartozó kutakat a vízfelhasználás céljának tekintetében. Tehát a nem gazdasági célú, kifejezetten saját felhasználásra és fogyasztásra termesztett zöldségek és gyümölcsök öntözését szolgáló kerti kutak engedélyezése nem az NFK, hanem a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.

„Minden más kút”: a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság engedélye szükséges olyan kutak esetében, amelyek nem mezőgazdasági öntözési célú kutak, illetve nem teljesítik a jegyzői engedélyezési hatáskör feltételeit.

(Az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni). (Forrás: NAK)

Törvénymódosítási tervezet készült

Legfrissebb hír a témában lapzártánk időpontjáig, hogy törvénytervezet készült a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításáról, amelyet 2023. május 2-án társadalmi egyeztetésre bocsátott a Belügyminisztérium; az észrevételeket 2023. május 10-ig lehetett megtenni.

A vízbázisok védelme, a vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében a törvényjavaslat a kormány feladataként határozza meg a tudományos szempontú vízkészletvédelmi országtérkép elkészítését és a hivatalos lapban való közzétételét. A törvényjavaslati szabályozás alapja ez az országtérkép, amely elhatárolja az ivóvizet biztosító karsztképződményeket és ivóvízbázis-védelmi védőterületeket az egyéb övezetektől – olvasható az 1995. évi LVII. törvény módosításához fűzött indoklásban.

A törvényjavaslat a vízkészletvédelmi szempontból védendő területek országtérképe alapján fő szabályként azt rögzíti, hogy az ötven méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget nem érintő háztartási kutak a vízügyi hatóságnak történő bejelentéssel létesíthetők, üzemeltethetők és szüntethetők meg. Az országtérkép alapján vízkészletvédelmi szempontból kockázatot nem jelentő területeken viszont e háztartási kutak engedélyezési kötelezettségének fenntartása nem szükséges, mert ezek a kutak nem okoznak számottevő környezeti hatást, továbbá nem veszélyeztetik sem az ivóvízellátást biztosító jelenlegi, sem a távlati vízbázisok jó minőségét, sem pedig az azokból történő vízkivételt.

Teljes körűen mentesíti a törvényjavaslat az engedélyezési kötelezettség alól a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, ötven méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget nem érintő háztartási és mezőgazdasági öntözési célú kutakat. A törvénymódosítás így a 2024. január 1. előtt létesített, engedéllyel nem rendelkező, 50 méternél nem mélyebb, az első vízzáró réteget el nem érő háztartási és mezőgazdasági öntözési célú kutakat jogszerűen létesítettnek minősíti. Az engedély alóli mentesítés indoka, hogy a kormány több alkalommal megkísérelte a mezőgazdasági öntözési célú és háztartási kutak összeírását, azonban e feladat – az illegálisan létesített kutak százezres nagyságrendje miatt – eredményesen nem hajtható végre.

Mi tekinthető háztartási vízigényt kielégítő kútnak? Ennek a meghatározása a törvényjavaslat másik sarokpontja. A háztartási vízigény a természetes személy évi 500 m³-t meg nem haladó mértékű, ivóvízellátási célú vagy a személyes és a háztartásban felmerülő vízszükségletét kielégítő vízhasználatot jelenti. A törvényjavaslat harmadik fő eleme az, hogy a szabályozás tárgyát képező háztartási kút talpmélysége az ötven métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el.

Engedély nélkül is lehet kutunk jövőre, ha lejárt a kútamnesztia

TOVÁBB OLVASOM

Szerző: AgrárUnió