A magyar növénynemesítés nemzeti érdek

2022.09.21

Vedd az igazi magyar fajtából előállított vetőmagot! Elsődleges szakterületem a növénynemesítés, ezért erről fogalmaztam meg jelen rövid írásomat.

A magyar növénynemesítés nemzeti érdek


A magyar növénynemesítésnek az 1862/63. évi katasztrofális aszály adott lendületet, amikor Mokry Sámuel (1832–1909) Békés megyei birtokán elkezdte a búza nemesítését. Kitartó munkáját és szakértelmét fényes siker koronázta. Kenessey Kálmán 1874-ben erről megjelent könyvének hatására számos uradalomban megindul a nemesítő munka. A korszak további kiemelkedő növénynemesítőinek (főként az uradalmakban) köszönhetően a magyar növénynemesítés a világ élvonalába került.

A legjobb a hazai

A rendszerváltás után magára hagyott, a létéért küzdő és folyamatosan átszervezett magyar állami növénynemesítés és az újraéledő magánnemesítés viszont még mindig jelentős eredményeket produkál, amit „A magyar növénynemesítés eredményei az ezredfordulón” című, 2019-ben kiadott könyv részletesen bemutat. Aggodalomra adnak viszont okot a közelmúlt felgyorsult, kedvezőtlen történései – a magyar fajták drasztikusan csökkenő részaránya a hazai vetésterületeken és a vetőmagexportban egyaránt. Már ott tartunk, hogy a kukorica, napraforgó és repce után kiváló búzafajtáinkat is kiszorítják a piacról a külföldi cégek, amelyek marketingtevékenységével, „meggyőző erejével” szinte lehetetlen versenyezni.

Nagyon fontos azonban azt világosan látni, hogy Magyarországnak az a folyamat nem lehet érdeke, ami jelenleg ezen a létfontosságú innovatív szakterületen folyik! Ezzel egyre szegényebbek és kiszolgáltatottabbak leszünk. A külföldön vagy a külföldi nemesítő cégek által a magyarországi nemesítőtelepeiken nemesített fajta – újabban az ebben érdekeltek már megtévesztően ezt is „magyar fajtaként” emlegetik és az ezekből itthon előállított, „összeszereltetett”, szintén megtévesztően „magyarnak” nevezett vetőmag a magyar növénynemesítés és az ország gazdasága és szuverenitása ellen dolgozik! Ráadásul, ha ezt a vetőmagot a külföldi cégek exportálják, azt sokan (szakmai szervezetek és döntéshozók is) tévesen magyar vetőmagexportnak is tekintik. Világosan kell látni ez nem Magyarország exportbevétele, nem az országunkat gazdagítja! Ezért a magyar növénynemesítést jelentős nemzeti értékként és érdekként kell kezelni, különösen ebben a háborús, esztelen szankciókkal terhelt időszakban, amely rávilágít arra is, hogy mennyire fontos az önellátás, elsősorban az élelem területén fajtától (vetőmagtól) az asztalig –, hogy annak minden összetevője, előállítója magyar legyen!

A Magyar Növénynemesítés – kormányzati akarat mellett – még képes folytatni több mint 150 éves küldetését egy önellátó és szuverén élelmiszer-gazdaság megteremtésében. Élelmiszer-előállításunkat elsősorban magyar fejlesztésű (nemesítésű), itthon előállított biológiai alapjainkra kell újból felépíteni, amelyeknek a kiváló ökológiai adottságokkal rendelkező Kárpát-medence a bölcsője. Vissza kell szerezni elvesztett itthoni és exportvetőmag-piacainkat – ez az ország érdeke!

Rozsszilázs a logikus döntés, a tritikáléból és pillangós keverékeiből előállított szilázs a további új és nagy lehetőség!

Fajtáink minden igényt kielégítenek

A Ryefood rozsfajtánkat egyre nagyobb mértékben termesztik zöldtakarmánynak (rozsszilázs), amelynek nagy előnye, hogy korán ad jó minőségű tömegtakarmányt – ezzel biztosítva a tömegtakarmány-szükséglet egy részét. Ugyanezt tudják a Hungaro és Dimenzio tritikáléfajtáink és pillangós keverékeink (őszi bükkönyös és őszi borsós) is – 10-14 nappal később betakarítva. A tápanyag- és vízigényük kicsi – a téli csapadékkal és kevés műtrágyával kielégíthető. A területet a betakarításuk után még tavaszi fővetésű növényekkel eredményesen lehet hasznosítani, nem zsarolják ki a talaj tápanyag- és vízkészletét. Logikusan várható a tömegtakarmányként (szilázs) történő termesztés és -hasznosítás további növekedése, mert ezzel az állattenyésztés biztonságosan termeszthető, magas fehérjetartalmú (18-23%) és sok emészthető (75-80%-ban) rostot tartalmazó tömegtakarmányt tud felhasználni.

Az utóbbi években a rozsszilázsnak különösen nagy jelentősége van a tejelő tehenészetek takarmányozási stratégiájában, amit nagyszerűen ki lehet egészíteni tritikálészilázzsal és őszi borsós vagy őszi bükkönyös (szöszös és pannon) keverékeivel. A tritikálé később betakarítva (a szem tejes érésekor, amikor a növény még zöld) kiváló és nagy mennyiségű (40-60 t/ha szilázs) tömegtakarmányt biztosít a növendék- és hízómarháknak is. Fajtáink a gyengébb termőhelyi adottságú területeken is kiváló minőséget és jó hozamot biztosítanak. A fajtáinkból előállított rozs- és tritikálészilázs a hazai hagyományos tömegtakarmányok kiváló kiegészítője – sőt ez a rendkívül aszályos év bebizonyította, hogy egyre inkább ezekre a gabonaszilázsokra lehet biztonságosan alapozni a tömegtakarmányozást!

 

Dr. Kruppa József


TOVÁBBI  HÍREK MEGTEKINTÉSE...

A MAGYAR GAZDÁLKODÓK SZAKMAI KÖZÖSSÉGE