TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.934,70 Ft (tonna)
Napraforgómag: 141.894,57 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.049,15 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.080,68 Ft (tonna)
Repcemag: 160.540,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.331,58 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 605 Ft
Benzin ára: 607 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 387,87
USD: 357,68
CHF: 393,49
GBP: 452,43
Hirdetés
Talajregenerálás gyomnövényekkel

Talajregenerálás gyomnövényekkel

Hírek - 2023.05.07

Sok régi bányavidék, és régen szemétlerakónak használt földterület talaja nehézfémmel szennyezett, az egykori iparosítás terheit magán viselve. Még napjainkban is közel 35 000 ilyen terület van Magyarországon.

Ezeknek a talajoknak az újra termesztésbe kerülése nagyon sokba kerül, és nagyon nehéz. De a természet ebben is tud segíteni: van ugyanis egy Haller – kövifoszlár (Cardaminopsis Halleri) nevű növény, amely megjelenik a szennyezett részeken, és gyökerein keresztül kivonja a földből a nehézfémeket, és leveleiben tárolja azokat.

Léteznek úgynevezett ökológiai gyökér zónás víztisztító rendszerek is, melyekben például gyékénnyel, nőszirommal tisztítják a vizet. A gombák pedig a mykorrhizán keresztül képesek a radioaktív cézium összegyűjtésére, és raktározására. Sokféle növény tudja a szennyezett talajt és vizet megtisztítani, hogy újra élhetővé váljon más élőlények számára is.

Általános tapasztalat, hogy a természet mindig meglep egy-egy ismeretlen fajta növénnyel a kertünkben. Van, aki gyomoknak tartja őket, és mindent megtesz, hogy megszabaduljon tőlük, de vannak, akik inkább megfigyelik, hogy melyik faj, épp hol jelenik meg újra és újra. Ezek a vadnövények képesek megmutatni, hogy mennyire tápanyag gazdag a kertünk, túl sok vagy túl kevés a kálium, mész, vagy foszfát, vagy hogy mennyire tömörödött, esetleg lúgos vagy inkább savas a földünk.

Meszes talajon például rögtön megjelenik a pipacs, a csalán pedig azt is megmutatja, hogy a talajunk nitrogénben gazdag, de ezt jelzi a tyúkhúr, a fehér libatop és a ragadós galaj is nagy mennyiségben.

Egy-egy növény megjelenése még nem jelzés értékű, de ha nagy számban jelenik meg egy helyen, és hasonló adottságokat jelző társai is felbukkannak, akkor őket már indikátor növényeknek tekinthetjük.

Nagy mértékben képesek az ásványi anyagok felvételére és tárolására is: például a pitypang, a kamilla, a mák, a meszet, a gyűszűvirág a vasat, kálciumot és magnéziumot, a cickafark, a káliumot, kálciumot, magnéziumot veszi fel, a macskagyökér pedig a talaj foszfor tartalmát növeli. A fekete nadálytő a káliumot tudja biztosítani a talajnak. Erősen meszes talajban azonban csökken a kálium felvétel. A növények reagálnak a környezetükre, és akkor veszik fel ezeket az elemeket, ha túl sok van belőlük. Ha megfelelő mennyiségben vannak jelen, egyensúly van a talajban, nem vonják ki a földből.

Érdemes vadnövényeket is hagyni a kertünkben, mert jelzésértékük mellett a haszonnövényeink is jól járnak, lehet őket kártevők ellen is használni, de mulcsként, növényi trágyaléként is lehet hasznosítani, mivel megőrzik tápanyag tartalmukat, és táplálják a kultúrnövényeket és a talajt.

A csalán például levéltetvek ellen hasznos, és vastartalma jelentős, a pitypang gyökerének a talaj szellőztetésében van fontos szerepe, a közönséges cickafark a komposzt érésében segít, a podagrafű a talaj árnyékolása mellett, humusz képző hatású, mindamellett, hogy támogatja a földigilisztákat.

Amit a kertünkben kicsiben tapasztalunk, az erdőben vagy egy hegyoldalon nagyban is megtörténik, például mikor egy vihar kidönt rengeteg fát, lecsupaszítva az egész felszínt, az erdei savanyú talajon először semmi sem nő, de rövid idő alatt terjeszkedni kezd a málna, a szeder és a füzike, megjelenik a kanadai aranyvessző. Ezek a növények ugyanis előkészítik a következő növény nemzedéknek a területet, életteret hoznak létre, s megjelenik a bodza és a madárberkenye, az áfonyafélék. Úttörő szerepük mellett, azt is megmutatják, hogy mely fajok tudnak és szeretnek egymás mellett élni.

A zürichi egyetem munkatársai több éves kutatással kimutatták, hogyha a monokultúrákba bevonnak mezei növényeket is, ők közösséget alkotva a zöldség növényekkel, az átlagnál nagyobb termést eredményeznek, mintha csak monokultúraként termesztették volna őket. Jobban fel tudják használni a talaj tápanyag és víztartalmát, és a fény is jobban hasznosul. Mivel közösséget alkotnak, a kártevők ellen is jobban tudnak védekezni csoportosan, s így kevesebb energiát fordítanak a védekezésre, és többet a fejlődésre, növekedésre. A kutatók ezt gyors evolúciónak hívják, ahol a növények a saját erősségeikkel az egész közösséget megvédik, segítik.

Címkék: talaj, gyomnövény, kövifoszlár
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Kapás kultúráink fiatalkori kártevői

Kapás kultúráink egyes évjáratokban jelentős károkat szenvednek el a fiatalkori kártevők kártétele ...