Aggódik a vízdíj miatt? Pedig ez nem mai találmány
Hírek - 2023.04.30
Jelenlegi ismereteink szerint az ókori Egyiptomban 5000 évvel ezelőtt üzemelt már rézből készült vízvezeték. Az ókori Római Birodalom idejében pedig a több száz km távolságból vezetett vizet mérőcsövön keresztül juttatták be a házak udvarába.
Utóbbi csövek rézből készültek, különböző átmérővel. Az átmérő függvényében kellett fizetni a vízdíjat. A rómaiak a vizet nagyobb távolságokról azért szállították falazott csatornákban magas vezetéssel vagy alagutakon át, völgyekben pedig hidakkal, mert akkor nyomócső még nem volt.
A felhasználásra kerülő vizet már tisztították. Minden római település el volt látva vízvezetékekkel, szenny- és csapadékvíz-csatornákkal. Időszámításunk előtt a II. században hazánk területének a Dunától nyugatra eső részét a rómaiak meghódították. Az ottani kelta várost Aquincumnak nevezték. A város lakóiról, valamint a légió táborhelyének ivó- és fürdővízzel való ellátásáról itt már gondoskodtak. A környéken fakadó források vizét csatornán vezették a városba, ezek maradványai még ma is láthatók (Aquincum).
1416-ban Zsigmond király budai palotájába a Duna szűrt vizét vezették be; Budára az 1476 utáni években három forrás vizét pedig már gravitációsan irányították. Az 1500-as évek körül szivattyús vízművet építettek – az igények rohamos növekedése miatt. Ebben az időben már Pestnek a Duna bal partján is volt forrás vízműve.
A középkor végén Buda és Pest városok vízművei tönkrementek. Buda három vízművét 1702 és 1750 között állították helyre, az ólomcsöveket 1831-ben öntöttvas csövekre cserélték ki. A város átalakított felszíni vízművét 1856-ban helyezték üzembe.
A magyar gyáripar az 1860-as évek körül kezdett kialakulni. Az iparosodás következtében a vízigény is nőtt, emiatt 1868-ban megkezdték Pest város ideiglenes vízművének építését. A XIX. század végén kezdték meg aztán Szeged és több város (Szombathely, Veszprém) vízműveinek kiépítését.
A XX. század első évtizedeiben megindult a települések vezetékes vízellátásának kiépítése is. A második világháború után az újjáépítés éveinek elteltét követően az iparosodás, a városiasodás felgyorsult, ezzel együtt a vízigény is megnőtt, így számos új vízmű épült a lakótelepülések ellátására.
Címkék: vízdíj, egyiptom, római birodalom, vízvezeték, magyarország, duna, tisztítás, ipar, vízmű
Megvannak az „Év Szaloncukra 2024” díjazottai
Väderstad növeli a Spirit gabonavetőgépek kapacitását
Traktorfülkék versenye a kutya szemszögéből
A kalászos gabonák őszi gyomosodásáról – Gyomfajok ...
Javában tart a tavaszi vetőmag szezon – Újdonságok az RWA ...
Ismét visszatér régi jó „barátunk” az elektronikus ...
Mennyi a hal ára idén karácsonyra? Mutatjuk!
Weidemann T4512 teleszkópos rakodógép – A telep szíve, lelke, ...
Optimalizáljuk a termelési költséget és maximalizáljuk a ...
Az AMAZONE Teres 200 függesztett eke
