TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.934,70 Ft (tonna)
Napraforgómag: 141.894,57 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.049,15 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.080,68 Ft (tonna)
Repcemag: 160.540,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.331,58 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 605 Ft
Benzin ára: 607 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 387,87
USD: 357,68
CHF: 393,49
GBP: 452,43
Hirdetés
Aggódik a vízdíj miatt? Pedig ez nem mai találmány

Aggódik a vízdíj miatt? Pedig ez nem mai találmány

Hírek - 2023.04.30

Jelenlegi ismereteink szerint az ókori Egyiptomban 5000 évvel ezelőtt üzemelt már rézből készült vízvezeték. Az ókori Római Birodalom idejében pedig a több száz km távolságból vezetett vizet mérőcsövön keresztül juttatták be a házak udvarába.

Utóbbi csövek rézből készültek, különböző átmérővel. Az átmérő függvényében kellett fizetni a vízdíjat. A rómaiak a vizet nagyobb távolságokról azért szállították falazott csatornákban magas vezetéssel vagy alagutakon át, völgyekben pedig hidakkal, mert akkor nyomócső még nem volt.

A felhasználásra kerülő vizet már tisztították. Minden római település el volt látva vízvezetékekkel, szenny- és csapadékvíz-csatornákkal. Időszámításunk előtt a II. században hazánk területének a Dunától nyugatra eső részét a rómaiak meghódították. Az ottani kelta várost Aquincumnak nevezték. A város lakóiról, valamint a légió táborhelyének ivó- és fürdővízzel való ellátásáról itt már gondoskodtak. A környéken fakadó források vizét csatornán vezették a városba, ezek maradványai még ma is láthatók (Aquincum).

1416-ban Zsigmond király budai palotájába a Duna szűrt vizét vezették be; Budára az 1476 utáni években három forrás vizét pedig már gravitációsan irányították. Az 1500-as évek körül szivattyús vízművet építettek – az igények rohamos növekedése miatt. Ebben az időben már Pestnek a Duna bal partján is volt forrás vízműve.



A középkor végén Buda és Pest városok vízművei tönkrementek. Buda három vízművét 1702 és 1750 között állították helyre, az ólomcsöveket 1831-ben öntöttvas csövekre cserélték ki. A város átalakított felszíni vízművét 1856-ban helyezték üzembe.

A magyar gyáripar az 1860-as évek körül kezdett kialakulni. Az iparosodás következtében a vízigény is nőtt, emiatt 1868-ban megkezdték Pest város ideiglenes vízművének építését. A XIX. század végén kezdték meg aztán Szeged és több város (Szombathely, Veszprém) vízműveinek kiépítését.

A XX. század első évtizedeiben megindult a települések vezetékes vízellátásának kiépítése is. A második világháború után az újjáépítés éveinek elteltét követően az iparosodás, a városiasodás felgyorsult, ezzel együtt a vízigény is megnőtt, így számos új vízmű épült a lakótelepülések ellátására.

Címkék: vízdíj, egyiptom, római birodalom, vízvezeték, magyarország, duna, tisztítás, ipar, vízmű
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Új mérföldkő a kalászosok védelmében

A 2023-as év erős gombafertőzést hozott a gabonatermesztőknek, a csapadékos ősz és enyhe tél kedvezett a ...