Rovartrágyával a körforgásos mezőgazdaságért

Fontos dátum 2050, mert az Európai Bizottság stratégiai célként fogalmazta meg a biomassza-alapú, klímasemleges zöldgazdaság kialakítását. Cél az, hogy az éghajlatváltozás egzisztenciális veszélyének kezelése közben az EU a gazdasági növekedést jobb munkahelyek teremtése és az emberek jólétének javítása érdekében folytassa.

A biomasszára alapuló gazdaságban az erőforrásokat megtermeljük, ezeket és a képződött hulladékot, mellékterméket egy másik folyamatban használjuk fel. Ez lehet élelmiszer- és takarmány-előállító, energiatermelő folyamat, de egyéb biológiai alapú termékek előállítása is. Így a gazdálkodás a fenntarthatóságot és az újrahasznosítást tartja az elérendő célnak. Az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodásban foglalja össze a célokat és a feladatokat. Ennek része a termelőtől a fogyasztóig (F2F) tartó stratégia, ami számos szigorítást tartalmaz a növényvédő szer és a műtrágya felhasználásával kapcsolatban. A bizottság legalább 50%-kal kívánja csökkenteni a tápanyagveszteségeket is, ügyelve arra, hogy a talajok természetes állapota és termékenysége ne romoljon. Ezeknek az előírásoknak maximálisan megfelel a fekete katonalégy (Hermetia illucens) Protix által előállított és a Detropin által forgalmazott trágyája.

A rendszer minden eleme hasznosul

A Protix 2009-es indulása a fenntartható takarmányok fejlesztésére irányult, első koncepcióként a halliszt fenntartható helyettesítőjét kutatták, és sikerült a rovarok kereskedelmi célú tenyésztését kidolgozniuk. 2019-ben egy saját fejlesztésű, többszintes termesztési rendszert fejlesztettek ki, amelyben a termelés nagymértékben automatizált.

Willem-Alexander holland király a Protix új létesítményének hivatalos megnyitóján

A fekete katonalégy (Hermetia illucens) lárvái ezekben a termelőépületekben különböző mezőgazdasági növényi eredetű mellékterméket fogyasztanak, teljesen kifejlődnek – általában nyolc nap alatt –, majd feldolgozzák őket fehérjelisztnek, folyékony zsírnak és pürének, amit az állatok takarmányozására használnak fel. A lárvabőrt és az ürüléket szintén hasznosítják, rovartrágyává dolgozzák fel. Ezzel megvalósítják a körforgásos gazdálkodást, ugyanis új termékeket állítanak elő, amivel új folyamatot indítanak el. A Protix összehasonlító fenntarthatósági adatokat tett közzé termékeire vonatkozóan a Deutsches Institut für Lebensmitteltechnik (DIL e.V.) által végzett Life Cycle Assessment (LCA) alapján. Az elemzés kiemelkedő pontszámokat mutat a Protix rovaralapú termékeire vonatkozóan, amelyeket az élelmiszer- és takarmánygyártók, trágya-előállítók felhasználhatják ökológiai lábnyomuk csökkentésére, miközben kielégítik a fenntarthatóbb táplálkozás iránti igényt. A rovarliszt (1,149 kg-os CO2-egyenértékben) csaknem hétszer kisebb CO2-lábnyommal rendelkezik, mint a szójafehérje-koncentrátum (7,5 kg-os CO2-egyenérték), emellett 330 literrel csökkenti a vízfogyasztást (190 liter a szójafehérje-koncentrátum 520 literével szemben). A rovartrágya mindössze 0,02 kg CO2-egyenértéket mutat kilogrammonként. A kókuszolajat rovarzsírra cserélve az állati takarmányokban több mint 12 m2 szántó kerül vissza a természetbe minden egyes kilogramm rovarzsír után. Ezt az erőfeszítést 2020-ban díjazták: elnyerte az Amszterdami Üzleti Innovációs Központ Holland Innovációs Díját.

Fekete katonalégy (Hermetia illucens)

A feldolgozott növényi hulladék alapanyagként való felhasználásával fehérje állítható elő alacsony vízfelhasználás mellett, programozottan, és a keletkező gyártási hulladékot talajerő-utánpótlásra használjuk.

Lárvák

A rovartrágya használatával csökkenteni lehet a környezeti leépülést, a természetes anyagok trágyaként történő bevonásával. Kiépíthető a körkörös gazdaság. Jobban kihasználható a természeti erőforrás alacsonyabb termelési értékű földeken, esetleg termelés alól kivont területeken meg lehet találni azt a kultúrát, amivel maximálni lehet a termőföld alapanyag-termelési kapacitását. A légytrágya javítja a termőföld struktúráját, biodiverzitását, csökkenti az eróziót, csökkenti a föld szennyezettségét, ezáltal javítja a helyreállítását. A jobb talajszerkezet jobb vízmegtartó képességet biztosít, ami csökkenti az elsivatagosodás mértékét, ezáltal a talaj természetes szénmegtartó ereje javul.

Teremtsünk együtt értéket!

Ezen fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok bevezetése segít a biodiverzitás megőrzésében. Területemen az ökológiai gazdálkodás lehetővé teszi az élelmiszer-termelést a környezet védelme mellett. Ehhez kapcsolódik a Protix/Detropinnal közös programunk, amely arra koncentrál, hogy a hosszú szállítási láncú (alapvetően szójaalapú) állati takarmányokban megjelenő fehérjét helyi előállítású, igen kedvező körülmények között előállított fehérjére cserélje, amelyben egyben vízgazdálkodási és teljes termékpályamodellre ad megoldást a növénytermesztési és állattartási folyamatokban. Ugyanis a feldolgozott növényi hulladék alapanyagként való felhasználásával fehérje állítható elő alacsony vízfelhasználás mellett, programozottan, és a keletkező gyártási hulladékot talajerő-utánpótlásra használjuk, ezzel a teljes körforgásos gazdálkodás alapjait kihasználva és alkalmazva.

Erre alapozva a Protixszal és a Detropinnal közösen vizsgálni fogjuk Nagykállóban, szántóföldi körülmények között a rovartrágyát. Ehhez a folyamathoz olyan partnereket keresek, akik a termékpályamodelljükbe innovatív technológiát kívánnak beilleszteni!

A fekete katonalégy lesz a jövő fehérjeforrása?

TOVÁBB OLVASOM

Szerző: Dankó Róbert András