TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 75.346,44 Ft (tonna)

Napraforgómag: 203.197,31 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 88.188,98 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 66.948,31 Ft (tonna)

Repcemag: 197.575,94 Ft (tonna)

Full-fat szója: 212.979,84 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 709 Ft

Benzin ára: 645 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 363,13000

USD: 323,82000

CHF: 392,75000

GBP: 431,59000

Hirdetés

Ha nem akarjuk, hogy az örökösök vitázzanak, végrendelkezzünk

Hírek - 2023.02.28

Változott januártól a földterületek öröklésének szabályozása: korábban egy földterület osztatlan közös tulajdonként is örökölhető volt, idéntől azonban ez már legfeljebb csak átmenetileg lehetséges.

Az örökösöknek 2023. január 1-jétől dönteniük kell arról, hogy mi legyen a földterület sorsa. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) arra hívja fel a figyelmet, hogy az örökösöknek valahogyan mindenképpen dönteniük kell, mert ha öt éven belül sem tudnak megegyezni, akkor az állam kényszerértékesíti a földterületet. Mindez megelőzhető, ha a földtulajdonos végintézkedésben előre elrendezi hagyatékát és a földjét egy leszármazójára hagyja.

Csak örökléssel több, mint egymillió hektár termőföld cserélt gazdát az elmúlt évtizedekben. A földterületek öröklésére azonban különleges szabályok vonatkoznak. Más a helyzet, ha valakire végrendeletben hagynak földet, és más, ha a törvényes öröklési rend szerint jut hozzá.

Idéntől fontos változás lépett életbe a törvény alapján történő öröklésnél. Mostanáig a földterületek az örökösök közös tulajdonába kerülhettek, emiatt gyakran előfordult, hogy az örökölt földterületnek osztatlan közös tulajdonban kettő, vagy több tulajdonosa lett. Ez a többi között a föld eladását vagy a bérbeadását is nehezítette, ha nem tudtak megegyezni a tulajdonosok.

Idéntől azonban már csak legvégső esetben kerülhet hagyatékból osztatlan közös tulajdonba olyan földterület, amely az elhunyt örökhagyó kizárólagos tulajdona volt. 2023-tól a termőföldek örököseinek ennek megelőzése érdekében négy lehetőség közül kell választaniuk.

Mindenekelőtt az örökösök a hagyatéki tárgyaláson egymással osztályos egyezséget köthetnek, amelyben szabadon feloszthatják egymás között a hagyatékot, és megegyezhetnek arról, melyikük mit örököljön, például úgy, hogy kizárólag az egyikük örökölje meg a földtulajdont, amelyen így nem jön létre osztatlan közös tulajdon. Az osztályos egyezséggel az örököstársak a törvényes öröklés rendjéről is eltérhetnek, sőt akár még az elhunyt végakaratát is felülírhatják.

Az ingatlant az örököstárs, vagy örököstársak az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre, egy örökös kiesése esetén annak gyerekére, vagy a hagyatéki hitelezőre, például egy, az elhunytnak ingatlanán jelzálogjoggal rendelkező hitelintézetre átruházhatja, például ajándékozással, vagy ellenérték fejében úgy, hogy ezzel nem keletkezik közös tulajdon.

A harmadik lehetőség, hogy az örökösök egyben értékesíthetik a termőföldet, és elosztják egymás között a vételárat.

Végül, ha az örökösök felajánlják a földterületet az államnak, ugyan semmit nem kapnak a földért cserébe, de legalább nem kell foglalkozniuk adminisztrációs költségekkel és ügyintézéssel, valamint adót sem kell fizetniük a nem kívánt terület után.

Ha viszont az örökösök nem tudnak megegyezni, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot az örököstársak a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg azzal, hogy azt öt éven belül valamelyiket meg kell lépniük a fent felsorolt lehetőségek közül. Amennyiben az örököstársak egyiket sem teszik meg, akkor a határidő lejártával a tulajdoni hányad kényszerértékesítésére kerül sor.

Mindez csak a 2022. december 31-ét követően elhunyt örökhagyó tulajdonában álló termőföldek törvényes öröklésére vonatkozik.

Forrás: Agrokép

Címkék: termőföld, öröklés, osztatlan, tulajdon

Népszerű hírek