TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 66.533,52 Ft (tonna)

Takarmánybúza: 60.309,76 Ft (tonna)

Napraforgómag: 125.139,53 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 57.843,07 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 52.570,69 Ft (tonna)

Repcemag: 160.516,26 Ft (tonna)

Full-fat szója: 202.220,99 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 593 Ft

Benzin ára: 573 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 382,59

USD: 355,01

CHF: 405,63

GBP: 445,79

Hirdetés

Ha nem akarjuk, hogy az örökösök vitázzanak, végrendelkezzünk

Hírek - 2023.02.28

Változott januártól a földterületek öröklésének szabályozása: korábban egy földterület osztatlan közös tulajdonként is örökölhető volt, idéntől azonban ez már legfeljebb csak átmenetileg lehetséges.

Az örökösöknek 2023. január 1-jétől dönteniük kell arról, hogy mi legyen a földterület sorsa. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) arra hívja fel a figyelmet, hogy az örökösöknek valahogyan mindenképpen dönteniük kell, mert ha öt éven belül sem tudnak megegyezni, akkor az állam kényszerértékesíti a földterületet. Mindez megelőzhető, ha a földtulajdonos végintézkedésben előre elrendezi hagyatékát és a földjét egy leszármazójára hagyja.

Csak örökléssel több, mint egymillió hektár termőföld cserélt gazdát az elmúlt évtizedekben. A földterületek öröklésére azonban különleges szabályok vonatkoznak. Más a helyzet, ha valakire végrendeletben hagynak földet, és más, ha a törvényes öröklési rend szerint jut hozzá.

Idéntől fontos változás lépett életbe a törvény alapján történő öröklésnél. Mostanáig a földterületek az örökösök közös tulajdonába kerülhettek, emiatt gyakran előfordult, hogy az örökölt földterületnek osztatlan közös tulajdonban kettő, vagy több tulajdonosa lett. Ez a többi között a föld eladását vagy a bérbeadását is nehezítette, ha nem tudtak megegyezni a tulajdonosok.

Idéntől azonban már csak legvégső esetben kerülhet hagyatékból osztatlan közös tulajdonba olyan földterület, amely az elhunyt örökhagyó kizárólagos tulajdona volt. 2023-tól a termőföldek örököseinek ennek megelőzése érdekében négy lehetőség közül kell választaniuk.

Mindenekelőtt az örökösök a hagyatéki tárgyaláson egymással osztályos egyezséget köthetnek, amelyben szabadon feloszthatják egymás között a hagyatékot, és megegyezhetnek arról, melyikük mit örököljön, például úgy, hogy kizárólag az egyikük örökölje meg a földtulajdont, amelyen így nem jön létre osztatlan közös tulajdon. Az osztályos egyezséggel az örököstársak a törvényes öröklés rendjéről is eltérhetnek, sőt akár még az elhunyt végakaratát is felülírhatják.

Az ingatlant az örököstárs, vagy örököstársak az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre, egy örökös kiesése esetén annak gyerekére, vagy a hagyatéki hitelezőre, például egy, az elhunytnak ingatlanán jelzálogjoggal rendelkező hitelintézetre átruházhatja, például ajándékozással, vagy ellenérték fejében úgy, hogy ezzel nem keletkezik közös tulajdon.

A harmadik lehetőség, hogy az örökösök egyben értékesíthetik a termőföldet, és elosztják egymás között a vételárat.

Végül, ha az örökösök felajánlják a földterületet az államnak, ugyan semmit nem kapnak a földért cserébe, de legalább nem kell foglalkozniuk adminisztrációs költségekkel és ügyintézéssel, valamint adót sem kell fizetniük a nem kívánt terület után.

Ha viszont az örökösök nem tudnak megegyezni, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot az örököstársak a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg azzal, hogy azt öt éven belül valamelyiket meg kell lépniük a fent felsorolt lehetőségek közül. Amennyiben az örököstársak egyiket sem teszik meg, akkor a határidő lejártával a tulajdoni hányad kényszerértékesítésére kerül sor.

Mindez csak a 2022. december 31-ét követően elhunyt örökhagyó tulajdonában álló termőföldek törvényes öröklésére vonatkozik.

Forrás: Agrokép

Címkék: termőföld, öröklés, osztatlan, tulajdon

Népszerű hírek