TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 72.552,94 Ft (tonna)
Napraforgómag: 161.553,82 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 71.058,71 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 59.155,25 Ft (tonna)
Repcemag: 176.300,71 Ft (tonna)
Full-fat szója: 216.756,42 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 600 Ft
Benzin ára: 594 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 394,88
USD: 357,42
CHF: 421,29
GBP: 467,83
Hirdetés
Rossz szerkezetű agrárium termel keveset, drágán

Rossz szerkezetű agrárium termel keveset, drágán

Hírek - 2023.02.24

A szakemberek szerint nem Brüsszel miatt pörög az élelmiszer-infláció, abban bizony, jelentős szerepük van belső tényezőknek, így a kormány (mező)gazdaságpolitikájának is.

2022-ben a teljes magyar mezőgazdasági kibocsátás árindexe 42 százalékkal magasabb, volumene 18 százalékkal alacsonyabb volt a 2021. évinél, értéke így összességében 17 százalékkal nőtt az előző évihez képest – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a mezőgazdaság tavalyi teljesítményéről szóló kiadványában.

Az élelmiszerek inflációját az generálja, hogy a mezőgazdasági termékárak emelkedése idővel megjelenik az élelmiszertermékek fogyasztói áraiban, különösen, ha az alapanyagok mennyisége visszaesik, vagyis alapanyaghiány van.

Márpedig 2022-ben a magyar mezőgazdaság termelési mennyiségei jelentősen csökkentek. A növénytermesztési ágazat összes termékcsoportjának termelése a szélsőséges időjárás és a betakarított szántóföldi terület zsugorodása miatt csökkent, ami alól csak néhány növényfaj (őszibarack, egyéb friss gyümölcs) jelentett kivételt – magyarázza a KSH. A gabonafélék volumene 36 százalékkal kisebb lett a 2021. évi, alacsony bázishoz képest. Legfontosabb gabonanövényeink közül a kukorica termesztése 57, a búzáé 18, az árpáé 10 százalékkal csökkent. Az ipari növények volumene 28, a növénycsoport nagy részét kitevő napraforgó terméseredménye 29, a kisebb részarányú repcéé 31, a dohányé 46, a cukorrépáé 32, a szójáé 19 százalékkal visszaesett. A kertészeti termékek termésmennyisége 8,1, a takarmánynövényeké 18 százalékkal csökkent. A gyümölcsfélék volumene 1,6 százalékkal kisebb volt. Az ágazat jelentős részét kitevő alma termesztése 39, a körtéé 25 százalékkal csökkent, az őszibaracké – az előző évi fagy okozta terméskiesés alacsony bázisa miatt – 76 százalékkal nőtt.

2022-ben az élő állat és az állati termék teljes termelési volumene nem érte el az egy évvel korábbit. Az élő állatok volumene 8,0 százalékkal kisebb lett, ezen belül a baromfié 10, a szarvasmarháé 8,0, a sertésé 6,0, az egyéb állatoké 5,0 százalékkal csökkent. Az állati termékek mennyisége összességében 2,0 százalékkal kevesebb lett. Előzetes adatok szerint a 2022-ben felvásárolt tejmennyiség 1683 millió kilogramm volt, 3,2 százalékkal kevesebb az előző évinél.

Tehát minden területen visszalépés következett be. A magyar mezőgazdaság ma magas költségek mellett termel keveset, vagyis drágán állít elő termékeket. Ezért egyrészt nem versenyképes, másrészt a magas termelői árak természetesen begyűrűznek a fogyasztói árakba, így növelik a fogyasztói árindexet, vagyis az inflációt.

Így aztán a magyarországi boltokban kapható élelmiszertermékek drágák, ami közvetlen hatással van a lakosság életszínvonalára és pénzügyi helyzetére.

A jelentős részben az aszály miatt katasztrofális tavalyi év után számos kritika érte a hazai vízgazdálkodást – aminek fejlesztése terén elsősorban az államnak lett volna tennivalója az elmúlt években.

A kedvezőtlen időjárás és a gazdasági nehézségek 2022-ben nem csak a magyar mezőgazdaságot érintették, ám a KSH jelentése szerint uniós átlagban mégis sokkal jobb volt a helyzet, mint Magyarországon. Tehát az unió egészét nézve a termelés sokkal kisebb mértékben esett vissza, mint Magyarországon, a termelői árak pedig jóval kisebb mértékben nőttek.

A magyar mezőgazdasági árakra visszatérve, a KSH egy másik, termelői és ráfordítási árakra fókuszáló jelentése szerint a termelői árak 2022-ben 50 százalékkal nőttek, ezen belül a növényi termékek áremelkedése (51 százalék) meghaladta az állatokét, állati termékekét (46 százalék). A ráfordítási árak szintén jelentős, 45 százalékos növekedését elsősorban a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 50 százalékos áremelkedése okozta, a beruházások árszínvonala csak 15 százalékkal nőtt. A KSH szerint tehát minden tényező az élelmiszerárak növekedésének irányába hatott. A tényezők sorában a brüsszeli szankciókat nem említették. 




Forrás: HVG.hu

Címkék: agrárium, áremelkedés, költség, hatékonyság
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Gyümölcsöző innovációk

Ma már a mezőgazdaság minden ágazatában, így a gyümölcsültetvények esetében is elvárás a magas termőképesség és ...