TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.226,90 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.307,36 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.149,46 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 58.062,74 Ft (tonna)
Repcemag: 152.374,56 Ft (tonna)
Full-fat szója: 214.278,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 604 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 385,91
USD: 355,12
CHF: 390,24
GBP: 451,39
Hirdetés
Folyamatosan romlik a magyar mezőgazdaság versenyképessége. Ki ezért a felelős?

Folyamatosan romlik a magyar mezőgazdaság versenyképessége. Ki ezért a felelős?

Hírek - 2023.01.05

A világban már egy ideje nem nő tovább az élelmiszerek ára, ehhez képest az Eurostat adatai szerint 2022 augusztusában a kenyér inflációja toronymagasan Magyarországon volt a legmagasabb az unióban, sőt, a Világbank adatai alapján világszinten is a top 10-ben van a magyar élelmiszer-infláció.

A Magyar Nemzeti Bank december végén kiadott elemzése szerint az élelmiszerárak gyors emelkedésének egyik oka a hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége, ami Bulgária után a második legrosszabb az EU-ban. Ez arra utal, hogy a magyar agrár- és élelmiszeripari szektor nem működik hatékonyan.

Jámbor Attila agrárközgazdász 2016-os doktori értekezésében számos olyan okot azonosított, ami miatt a magyar mezőgazdaság nem képes olcsón és jó minőségben, azaz hatékonyan termelni. Megállapítása szerint a magyar mezőgazdaság kereskedelem alapú versenyképessége a rendszerváltás óta folyamatosan romlik, amiben mindig komoly szerepet játszott az aktuális kormányzat agrárgazdaságra vonatkozó, rövid távú szemléletmódja. Jámbor úgy látja: a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy feldolgozott termékek helyett alapanyagokkal próbál versenyezni. Az élelmiszeripar fejlesztése a rendszerváltás óta elmaradt, de fejlett és hatékonyan működő mezőgazdaságot nem lehet alapanyagra építeni, hiszen a versenyképességet éppen a tudásban, technológiában megjelenő hozzáadott érték adná.

Ha pedig egy ágazat nem termel hatékonyan, akkor csak drágán képes előállítani jó minőségű termékeket, és ez látszik is a legfrissebb mezőgazdasági árakon. 2015 első negyedéve és 2022 harmadik negyedéve között az agrártermékek ára Magyarországon 221 százalékkal nőtt, és ezzel elsők vagyunk az unióban. Az olyan kifejezetten hatékonyan termelő országokban, mint például Hollandia, az árak jóval szerényebben emelkedtek. Az alacsony hatékonysággal működő ágazatokban az ágazatban dolgozókra jutó hatékonyságot is nehéz fokozni. Egy dolgozó egy munkaóra alatt sokkal többet tud termelni ott, ahol megfelelő az infrastrukturális, logisztikai, gazdasági környezet. Ha öntözőcsatornák segítségével, nagy szakmai tudással, kevés energia befektetésével lehet jó minőségű, akár vegyszermentes termékeket előállítani, akkor egy munkaóra alatt sokkal nagyobb érték jön létre, mint ha öntözetlen, nem jól kezelt földeken energiapazarló, elavult gépekkel próbálunk termelni. Sajnos az látszik, hogy az egy munkaórára eső értékteremtés Magyarországon 2022-ben sem tudott növekedni.

Pedig a megemelkedett áraknak mindenféle fejlesztés nélkül is magukkal kellett volna húzniuk az egy munkaórára eső megtermelt értéket. Hiszen ha 2020-ban egy munkaóra alatt 10 kg burgonyát lehetett megtermelni, az akkor még csak 1000 forintot ért, míg ha ma is csak ugyanennyit lehet egy óra alatt megtermelni, az már 4000 forintot. Valószínű tehát, hogy az ágazat idén jóval kevesebbet tudott produkálni, mint 2020-ban. Persze ennek a csökkenésnek egy része magyarázható az euró-forint-árfolyam változásával is, de a tisztán forint alapon számoló KSH 2021-es jelentése szerint is az a helyzet, hogy 2019 óta folyamatosan csökken a magyar mezőgazdaság által előállított termékek értéke. 




Forrás: Qbit.hu, Fotó: Pixabay

Címkék: infláció, kenyér, mezőgazdaság, hatékonyság
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Így állhat talpra egy természeti katasztrófa után a görög ...

Az Európai Uniós tagság nemcsak támogatásokat, de szakmai segítséget is nyújt a tagállamoknak váratlan katasztrófa ...