TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.934,70 Ft (tonna)
Napraforgómag: 141.894,57 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.049,15 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.080,68 Ft (tonna)
Repcemag: 160.540,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.331,58 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 605 Ft
Benzin ára: 607 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 387,87
USD: 357,68
CHF: 393,49
GBP: 452,43
Hirdetés
„A magyar gazdák többsége nem olyan, akik okosan összefognak.”

„A magyar gazdák többsége nem olyan, akik okosan összefognak.”

Hírek - 2022.12.20

A természeti kincseivel ilyen rosszul sáfárkodó ország alig van még egy a világon, a magyar mezőgazdaságot pedig a támogatási rendszer teszi tönkre – mondta Raskó György agrárközgazdász a Privátbankár.hu-nak adott interjújában, aki úgy látja: a magyar gazdák többsége nem hajlandó az okos összefogásra.

Azért olyan magas az élelmiszer-infláció hazánkban (novemberben éves alapon 43,8 százalék), mert alacsony – Európában a második legalacsonyabb – a magyar élelmiszeripar termelékenysége – emelte ki Matolcsy György a parlament gazdasági bizottságának ülésén tartott beszédében. A jegybankelnök arról is beszélt az okok között, hogy az idei aszály 1,3 millió hektáron pusztította el a termést, ami az ország összes termőterületének közel egyharmada. Ugyanakkor a megművelhető területek összesen négy százalékán készültünk fel az öntözésre és ennek is csak nagyjából a felét öntözzük. A 2010–2022 közötti időszakban átlagosan évente a GDP 0,6 százalékát, évi 200–400 milliárd forintot veszítettük el azért, mert nem öntöztünk. A hazai mezőgazdaság alacsonyabb hozzáadott értékű, extenzívebb irányba tolódott el, még hozzá Raskó György szerint azért, mert az Európai Unió a földalapú támogatások révén az extenzív irányú termelést támogatja, a magyar kormány pedig a fölhasználatot – például a földtörvénnyel – szintén ilyen irányba tereli. Azaz elsősorban olyan tevékenységeket támogatnak, amelyek a legkisebb munkaerőt kötik le, és a legnagyobb területet foglalják el.

„Vegyünk egy családi gazdát, akinek 100 hektár földje van, amelyen jellemzően kalászos gabonát, kukoricát és olajos magvakat termeszt. Ezeknek a növényeknek a munkaigénye összesen maximum 30 nap egy évben, míg az ebből származó jövedelme megfelelő időjárási viszonyok esetén legalább 200 ezer forint hektáronként, azaz 20 millió forint évente. Adót nem kell fizetnie szinte egy fillért se, mert az őstermelő adómentes, míg a négytagú családi gazdaság összes fizetendő adóterhe 80 millió forint árbevételig 600 ezer forint. Emellett pedig megkapja még az uniós földalapú támogatást, hektáronként nagyjából 80 ezer forintot, ez plusz nyolcmillió évente, ami után megint egy fillér adót nem kell fizetnie. Ez nagyon magas jövedelem, az átlag magyar csupán nettó négymillió forintból él évente. Ennek fényében pedig minek foglalkozna valaki sok munkaidőt lekötő mezőgazdasági tevékenységgel: állattartással, kertészeti ágazatokkal? Az állatokat évi 365 napon át kell etetni reggel, este. Ugyanakkor a földtörvény előírásai miatt a gazdasági társaságok nehéz helyzetben vannak, mert a földbérletben mindenki megelőzi őket. Tehát a földtörvény és a jelenlegi támogatási rendszer az elsődleges oka annak, hogy az elmúlt 12 évben a gazdasági társaságok földhasználata közel 500 ezer hektárral csökkent.” – fogalmazott Raskó György.

Ez például az állattenyésztéssel foglalkozókat nagyon nehéz helyzete hozta. Emiatt különösen a kérődző állatok tartása, a szarvasmarha- és juhtenyésztés, ezzel párhuzamosan pedig a tejtermelés szorult vissza, hiszen nincs hol megtermelni a nekik szükséges tömegtakarmányt.

A vízhasznosításban is sereghajtók vagyunk az unióban, véli a szakember. Mint rámutatott, az öntözött területek radikális csökkenésében az a leginkább szomorú, hogy még azokat a területeket sem öntözzük, amelyeknél az öntözési infrastruktúrát a rendszerváltás előtt teljesen kiépítették. Az idén pusztító aszály olyan területeken is lenullázta a termést, ahol végig kiépített csatornák vannak, melyeket azonban nem használnak. Az Alföldön a folyók mentén minden tíz vízkivételi pontból jó, ha egy működött, pedig ott van a kiépített infrastruktúra. Csak már ellopták a szivattyút, leszerelték a zsilipeket.

„A természeti kincseivel ilyen rosszul sáfárkodó ország alig van még egy a világon!” – szögezte le Raskó György, aki azt is hozzátette: erre az Orbán-kormány még rátett egy lapáttal azzal, hogy megszüntette a kötelező víztársulásokat. Korábban az egyéni gazdáknak is hektáronként meghatározott összegű hozzájárulást kellett fizetniük az öntözőrendszerek fenntartásához. Ma azonban csupán a gazdasági társaságoknak kell fizetniük, az ilyen társaságok által használt terület viszont jelentősen összezsugorodott, az összes termőterület harmadát sem éri el, a többi egyéni tulajdonban és hasznosításban van. Önkéntes hozzájárulást pedig az egyéni gazdák többsége nem hajlandó fizetni. „A magyar gazdák többsége nem olyan, akik okosan összefognak. Emiatt úgy gondolom, hogy továbbra is kötelezőnek kellene lennie a hozzájárulásnak.” – fogalmazott az agrárközgazdász, aki szerint szégyen, hogy a szántóföldi zöldségtermesztés szinte teljesen leépült hazánkban éppen az említett rendszerszintű problémák miatt.

S hogy mi a megoldás?

„A hazai rossz tendenciák megfordításához tehát a támogatási rendszer radikális újragondolására lenne szükség. Emellett az öntözést mindenképpen folytatni kellene, és akkor nem az aszálykárok enyhítésére menne el az adófizetők pénze.” – fogalmazott Raskó György. 




Forrás: Privátbankár.hu

Címkék: raskó györgy, szerkezetváltás, mezőgazdaság
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Korszerű fejési rendszerek a világban

Aki egy kicsit is jártas a tejtermelő tehenészetek világában, annak nem kell bizonyítani, hogy mennyire ...