TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 80.090,20 Ft (tonna)
Napraforgómag: 172.304,12 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 76.131,33 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 66.722,94 Ft (tonna)
Repcemag: 183.048,46 Ft (tonna)
Full-fat szója: 206.764,51 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 607 Ft
Benzin ára: 606 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 408,43
USD: 375,81
CHF: 434,26
GBP: 487,91
Hirdetés
Balatoni kilátás, felárért

Balatoni kilátás, felárért

Hírek - 2022.12.16

Tíz százalékban maximálja a hazai földárak évenkénti növekedési ütemét az a törvénymódosítás, amelyet a napokban fogadott el az Országgyűlés. A korlátozással az irreális árakon lebonyolított spekulációs földvásárlásokat kívánják megakadályozni, amelyekkel egyesek nem elsősorban mezőgazdasági termelés, hanem hosszabb távú befektetés céljából vásárolnának földterületeket.

Jelentős határt szab a hazai földárak évenkénti emelkedésének 2023-tól, hogy a parlament a napokban új szabályokat hagyott jóvá a földterületek valós forgalmi értékének meghatározására. A kormány tizenegy földügyi tárgyú törvény módosítására nyújtott be „salátatörvényjavaslatot”, amely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013-as jogszabályt is érintette.

A módosítás értelmében jövő év januárjától az egyes földterületekre kialkudott árakat össze kell vetni az úgynevezett helyben szokásos földárakkal és a vételárakat általános értelemben véve aránytalanoknak kell tekinteni, ha 10 százaléknál nagyobb mértékben haladják meg a helyben szokásos árakat. Ez azt is jelenti, hogy az új szabályozás mostantól gyakorlatilag 10 százalékban maximálja azt az árnövekedési ütemet, amit a hazai földpiac egyik évről a másikra elérhet. Nincs szó ugyanakkor arról, hogy a 10 százalékos maximális áreltérési előírás kőbe vésett szabály lenne. Az eladók és a vevők ennél nagyobb változást tükröző árakban is megállapodhatnak, ha a gazdát cserélő területek rendelkeznek olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a nagyobb árkülönbséget indokolják.

Ilyen előnyös tulajdonságként lehet értékelni például a föld művelhetőség szempontjából kedvező alakját, fekvését, elhelyezkedését, megközelíthetőségét, jó domborzati és lejtésviszonyait, vízjárási rendezettségét, megfelelő kultúrállapotát, öntözhetőségét és kerítettségét, de nem lehet figyelembe venni a földművelést érintő bizonytalan, jövőbeni eseményeket, illetve olyan körülményeket, amelyek legalább részben a vevő elhatározásától, kockázatvállalásától függenek. Ha a felek a nagyobb árdifferenciára okot adó feltételeket találnak, ezeket az adásvételi szerződésekben minden esetben igazolniuk kell.

Az agrártárca indoklása szerint a változtatásokra azért volt szükség, hogy még inkább meg lehessen akadályozni a spekulációs földvásárlásokat.

Több esetben előfordult ugyanis, hogy a vevők egy-egy földterületnél jelentősen ráígértek a „helyi árakra”, így előnyösebb pozícióba kerültek az úgynevezett elővásárlási sorrendben előrébb lévő, de kevesebbet kínáló – kevésbé tehetős - termelőknél. Ennek eredményként elvitték előlük az eladásra kínált területeket, holott nem feltétlenül a mezőgazdasági termelés, hanem a földpiaci befektetés volt a céljuk.

Ennek kiszűrésére a hatóságok a jövőben azt is vizsgálhatják, hogy a vevők milyen mértékben rendelkeznek a földek megműveléséhez szükséges mezőgazdasági termelőeszközökkel, illetve vásárlási szándékuk nem a továbbiakban előnyös elővásárlási, vagy előhaszonbérleti jogosultság megszerzésére irányul-e.

A tapasztalatok azt is igazolták, hogy az irreális árképzésben nem csak a vevők, hanem az eladók is tevékeny szerepet játszottak. Kirívó példának számítanak a tokaji esetek, ahol egy hektár mezőgazdasági terület ára már elérte a 1,0-1,5 milliárd forintot is, mivel a tulajdonosok kihasználták a szűkös kínálatot, a vevők pedig nyilvánvalóan a későbbi belterületté nyilvánításra és ingatlanberuházási lehetőségekre számítottak. Hasonlóan visszás jelenségek fordultak elő a Balaton-felvidéki szőlőtelepítéseknél is, ahol a gazdáknak a területbővítésekre kötött szerződésekben a földek valós értékén felül sokszor a „panoráma miatti felárat” is meg kellett fizetniük, holott a balatoni kilátásnak a mezőgazdasági művelés szempontjából nyilvánvalóan semmilyen jelentősége nincs.

Az új szabályozás szerint a közeljövőben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának kell kidolgoznia azt a módszertant, amellyel az egyes településekhez köthető, helyben szokásos forgalmi értékeket a különböző minőségű földekre reprezentatív módon meg lehet határozni.

A földpiaci spekuláció visszaszorítására egyébként már évekkel ezelőtt megszületett az a törvénymódosítás, amely a vásárlási lehetőséget lényegében csak földműves természetes személyek számára tette lehetővé. Ez azonban a földművesnek minősülők körében sem zárta ki teljes mértékben a spekulációs földszerzések lehetőségét, másrészt az utóbbi időszakban – például gyorstalpaló aranykalászos gazdatanfolyamok elvégzésével - viszonylag gyorsan, néhány hónap alatt lehetett olyan agrárképesítést szerezni, amely elegendő volt ahhoz, hogy valaki a szabályozás értelmében földművessé – így potenciális földvásárlóvá – válhasson, miközben a termőföldre alapvetően befektetési lehetőségként tekintett.

Az adásvételekkel kapcsolatban az agrárkamara szervezetén belül működő helyi földbizottságok ezután is állást foglalhatnak, amely alapján a földhivatalok a megállapodások bejegyzését megtagadhatják.

A különböző kimutatások szerint a hazai termőföldárak évente 5-8 százalékkal növekedtek az utóbbi időszakban, tehát országos szinten az áremelkedés elmaradt a jövő évtől „engedélyezett”, 10 százalékos mértéktől. Az OTP földpiaci értéktérképéből – amely a NAV adataiból kiindulva 1,787 millió forintos hektáronkénti átlagárat állapított meg 2021-re – ugyanakkor az is kiderül, hogy egyes régiókban jóval nagyobb a drágulás üteme. Nógrád megyében például tavaly 28 százalékos, Somogyban több mint 20 százalékos árnövekedést mértek, de az árváltozások az elhelyezkedés mellett jelentősen függhetnek a művelési ágaktól is. Így az új szabályozás valószínűsíthetően fékezi majd a földáremelkedéseket, de az általános drágulási trend – összhangban az élelmiszerszektorban végbemenő árnövekedéssel – 2023-ban is folytatódhat a magyar földpiacon.




Forrás: Növekedés.hu

Címkék: földtörvény, föld, termőföld, spekuláció, módosítás
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A csemegeszőlő lehet a klímaváltozás egyik nyertese

Miközben a gyümölcstermesztés a hektikus időjárási körülmények miatt egyre kiszámíthatatlanabbá válik, addig a ...