Ma már a kisebb termelők is megengedhetik maguknak az okoseszközöket
Hírek - 2022.11.09
Míg a növénytermesztésben igazán csak napjainkban kezd elterjedni a precíziós technológia, addig az állattenyésztésben már jó ideje jelen van. Hogy mekkora mértékben és milyen megoldásokkal, arról Tóth Róbert, a szolnoki BosPlus Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.
Tóth Róbert
Az állattenyésztéshez szükséges eszközöket, berendezéseket és inputanyagokat forgalmazó vállalkozás vezetője érdeklődésünkre elmondta: mivel az állattenyésztés napi szinten folyamatos felügyeletet igényel a gazdálkodótól, így a precíziós gazdálkodás szükséglete már a számítástechnika hétköznapi elterjedésével együtt, a 90-es években megjelent.
Ebben az időben – a számítástechnika kezdetlegessége és relatíve nagyobb kezdeti bekerülési értéke miatt – a nagyobb testű állatoknál, a szarvasmarháknál jelentek meg először automatikus monitoring eszközök – mondta a szakember. - A legelső ilyen rendszer Izraelben készült a nagyüzemi tejelő szarvasmarha állomány megfigyelésére és célja a szaporodásbiológiai mutatószámok javítása volt. Azaz a folyamatos megfigyelésnek köszönhetően az ivarzó és termékenyítésre váró tehenek hatékonyabb felderítése révén a gazdálkodó rövidebb ellések közötti időintervallumot tudott elérni, ezáltal javult a tejtermelés szintje és a gazdaság jövedelmezősége. Az izraeli szarvasmarhatenyésztés ezen precíziós eszközök alkalmazásával a világ tejtermelő szarvasmarha tenyésztésének máig meghatározó élvonalába került. Ezek a 90-es évekbeli kezdetleges számítástechnikai eszközök a szarvasmarhák lépésszámát rögzítették és a fejések során olvasták le a rögzített adatsort, ugyan igen alacsony felbontással, de már ezzel is óriási segítséget nyújtva a tenyésztőnek. A lépésszámból adódóan a mai napig „pedométernek” nevezzük ezeket a szarvasmarha monitoring eszközöket. Manapság inkább az „okosóra” elnevezés lenne helytállóbb, mert a mai korszerű eszközök már sokkal több adatot rögzítenek a szarvasmarhaállomány egyedeiről. A lépésszámot felváltotta a mozgásintenzitással kiegészített aktivitás adat, megfigyelhető a tehenek fekvési ideje és fekvéspozíciója, az étkezéssel töltött idő, a környezeti és testhőmérséklet stb. Mindemellett óriásit fejlődött az adatsűrűség, ma már 5-6 perces felbontásban rendelkezésre állnak az adatok a korábbi 12 órás felbontás helyett. Az adatkommunikációs technológia ugrásszerű fejlődése ezeket az adatokat már akár 500 méter távolságból is le tudja olvasni az állat okoseszközéről, így ezek a monitoring rendszerek az istállós tartás mellett legelőn is alkalmazhatóak. A legnagyobb fejlődés a rendkívül sok és nagyfelbontású adatok kiértékelésénél történt, ma már nem kell táblázatokat, vagy adatsorokat böngésznie a tenyésztőnek, a kiértékelő szoftver algoritmusai ezt elvégzik helyette. Így a gazdálkodó a kész kiértékelt adatokat kaphatja meg akár a mobiltelefonjára, amely leegyszerűsíti a napi munkafolyamatok hatékony elvégzését és szükség esetén figyelmeztet az egyes állatok megbetegedéseire már az első jeleknél.
Tóth Róbert hozzáfűzte: cégük már több, mint 15 éve telepít ilyen rendszereket a hazai szarvasmarhatartó nagyüzemekben, jelenleg 30 ezernél is több, okoseszközzel megfigyelt tehén termel a hazai tenyészetekben. Ilyen szarvasmarha monitoring rendszer telepítése ma már nem luxus, hanem elengedhetetlen feltétele a gazdaságos termelésnek. A számítástechnikai eszközök árának csökkenésével a kisebb termelők is megengedhetik maguknak, segítségükkel hatékonyan le tudják dolgozni a nagyüzemekkel szembeni versenyhátrányukat.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: precíziós gazdálkodá, állattenyésztés, bosplus kft.A Corteva új üzleti megközelítése javítja a gazdák ...
A leander teleltetése – minden, amit tudnod kell
Az őstermelők már saját maguk is létrehozhatják hatósági ...
Jelentősen átalakulhat a hőmérséklet és a csapadék éven belüli ...
Aszály a természetben, aszály az agráriumban
Már véleményezhető a „Mezőgazdasági kisüzemek beruházási ...
Megjelent az ökológiai gazdálkodás támogatására irányuló ...
Megjelent az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás ...
Kihívások és lehetőségek a növényvédelemben
Pusztított az aszály 2024-ben: a kukoricánál a legnagyobb a ...