Mire jók a szármaradványok?
Hírek - 2022.10.06
Mire használhatóak a szármaradványok és milyen úton érdemes a növényi részek használatának élettartamát hosszabbra nyújtani? E kérdésekre ad választ a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara cikke a szervezet honlapján.
A növekvő energiaárak és a rendkívül aszályos nyári időszak következményeként érdemes a termelőknek gazdasági és gazdaságossági szempontból is megfontolni, milyen módon hasznosítják a lágyszárú maradványokat a gazdaságukban. Ha a gabona szalmája alkalmas rá, úgy állattartásban felhasználható. A KSH 2020-as jelentése alapján a 2010. évi és 2020. évi gazdaságtípusok megoszlását összehasonlítva az látszik, hogy a hazai agrárgazdaság 40 %-a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott, miközben sajnálatos módon a tömegtakarmány-fogyasztó állatok szakosodására berendezkedett gazdaságok száma 12,7 %-kal, az abrakfogyasztásra szakosodott gazdaságok száma elképesztő mértékben: 71,8 %-kal csökkent. Ezek mellett a vegyes gazdaságok száma is visszaesést mutat, miközben azért meg kell jegyezni, hogy a kisebb gazdaságok eltűnése, a méretbővülés és a koncentráció okán az egy adott gazdaságra jutó standard termelési érték minden gazdaságtípusban növekedett. Ezzel a kis kitérővel arra kívánunk rámutatni, hogy ha az adott üzem növénytermesztésre van berendezkedve, akkor praktikus, és egyszerűbb döntés lehet számára a növényi részek talajba dolgozása megfelelő baktériumtrágyák használatával. Emellett viszont megfontolandó lenne a növénytermesztőknek állattartó egységekkel jó kapcsolatot kialakítani, ahol újabb kört léptethetnek be a körforgásos szemlélet jegyében azzal, hogy például a szalma, kukoricaszármaradvány átkerül hasznosításra, vissza pedig istállótrágya kerülhet - aminek kijuttatásához a talajvédelmi hatóság engedélye nem szükséges, ellentétben a hígtrágyával. Ennek kijuttatása fokozott előnyökkel jár a talajélet és talajkondíció szempontjából, mely előnyöket műtrágyázással nem feltétlen lehet elérni. Egy ilyen együttműködés előnyösen járulna hozzá ahhoz, hogy az istállótrágya ne csak a keletkezési hely közvetlen közelében hasznosuljon, hanem távolabbi területeken is. Ehhez persze nem árt összevetni a logisztikai költségeket sem, de fontos lenne, hogy mindezeken felül álljon a talaj degradálódásának megelőzése, szerkezetének és termőképességének javítása, ami által a termésbiztonság és hozamok is javulhatnak.
További alternatíva lehet a szálas maradványok gombatermelésben történő felhasználása. Az itt keletkező letermett komposzt főként szalmából, trágyából áll, ami homogenizálást követően kerül a termesztőházakba. A termés betakarítását követően talajjavítóként felhasználható a biomassza, magas szervesanyagtartalma miatt komposztálható, vagy biogáz állítható elő belőle, de egy holland konzorcium például arra vállalkozott, hogy különböző eljárásokkal értékes anyagokat (antimikrobiális szerek, antioxidánsok vagy poliolok, biokatív fehérjék és poliszacharidok ) vonnak ki a biomasszából, amelyek a későbbiekben alkalmasak élelmiszeripari, (bio)műanyagipari felhasználásra.
Műanyaggyártásban kőolaj-melléktermékek részbeni kiváltásával kapcsolatban is vannak előrelépések, méghozzá itthon, a területet dr. Lendvai László, a győri Széchenyi István Egyetem adjunktusa kutatja, aki elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János-ösztöndíját.
További gyakori hasznosítási mód a különböző szármaradványok hasznosítására a tüzelőanyagként történő felhasználás. A felvásárlás révén gyors bevételhez jut a gazdálkodó, majd az energiacélú hasznosítás után visszamaradó hamutermék, ha rendelkezik megfelelő minősítéssel, visszakerülhet a termőföldre. Ennek szintén van javító hatása a tápanyagellátás tekintetében, azonban a termőközeget kevésbé támogatja, mint a fent felsorolt lehetőségek.
Forrás: NAK
Címkék: szármaradványJelentősen átalakulhat a hőmérséklet és a csapadék éven belüli ...
A leander teleltetése – minden, amit tudnod kell
A vörös hús a betegségek okozója. Vagy mégsem?
Megjelent az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás ...
Aflatoxin szennyeződés – a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat ...
Az őszi búza okszerű és gazdaságos őszi tápanyag-utánpótlása
A pálma téliesítése lépésről lépésre
A „diómérgezés” valójában egy tremorogen mikotoxikózis
A Kverneland hivatalos márkakereskedője lett az AGROTEC ...
Megszületett a döntés: elmarad a januári AgrárgépShow ...