TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.226,90 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.307,36 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.149,46 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 58.062,74 Ft (tonna)
Repcemag: 152.374,56 Ft (tonna)
Full-fat szója: 214.278,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 604 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 385,91
USD: 355,12
CHF: 390,24
GBP: 451,39
Hirdetés
Húsbavágó költségek a sertéságazatban

Húsbavágó költségek a sertéságazatban

Hírek - 2022.09.16

A legtöbb országnak van malaca, de hányan járnak közülük jól vele?

A 2022. június 27–29. között Magyarországon megtartott nemzetközi konferencián a sertéságazatban kialakult globális krízisről és a jövőt érintő kérdésekről tanácskoztak a szakértők. A legtöbb országban már 2021-ben is veszteségesen folyt a termelés, ugyanakkor a magyarországi sertéstartóknak még mindig jelentős tartaléka van a takarmányhasznosulás terén.

Magyarország először adott otthont az InterPIG és az agri benchmark Pig Network éves konferenciájának, amelyet az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) két év kényszerű kihagyás után szervezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége és a DSM Hungary támogatásával. A két nemzetközi hálózat már csaknem két évtizede vizsgálja a sertéstartás ökonómiai viszonyait, és szakértőik a közös konferencián osztják meg egymással tapasztalataikat. Magyarországot 2016 óta az AKI képviseli mindkét szervezetben, és hat év elteltével immár házigazdaként köszönthette a szakértői gárdát június 27–29. között Szekszárdon.

A rendezvény három fő fókuszpontja jellemzően a vendéglátó ország bemutatása, a piaci aktualitások áttekintése, illetve az előző évre vonatkozó adatok összehasonlító elemzése. Az idei konferencián téma volt továbbá a malacok farokkurtításának tiltása, a PMSG hormon alkalmazásának szabályozása, valamint a fiaztató kutricák használatának várható szigorítása az Európai Unióban.

Bemutatták a hazai sertéstartást

A hazai sertéságazatról az AKI kutatási igazgatója, Potori Norbert adott átfogó képet, amit Szabadhegy Kristóf (KEVE-Sertés Kft.), Marczin Zsolt (Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Mezőgazdasági Szövetkezet), Éder Tamás (Bonafarm Csoport) és Hollósy Tibor (Kometa 99 Zrt.) előadása követett. Így a külföldi szakértők megismerkedhettek egy magyarországi sertéstartó gazdaság, egy horizontális koordináció, illetve egy vertikális integráció, továbbá egy feldolgozóüzem működésével, stratégiai terveivel. A többnapos program során Fekete Zsóka mangalicatartó és -tenyésztő is bemutatkozott, valamint sor került egy üzemlátogatásra a mohácsi MCS Vágóhídnál.

A két nemzetközi szervezet adatgyűjtése és összehasonlító elemzése között az a lényegi különbség, hogy az InterPIG sok adatszolgáltató adataiból országos átlagértékeket kalkulál, míg az agri benchmark a tagországok tipikusnak tekinthető sertéstartó üzemeitől gyűjt adatokat, amelyeket azután részletesen vizsgál.

Önköltségek országonként

Az InterPIG 2021. évi adatgyűjtése alapján a vágósertés önköltsége 1,27 és 2,04 euró/kilogramm (hasított meleg súly) között alakult 2021-ben (1. ábra). A szervezet tagországai közül Brazília és az Amerikai Egyesült Államok teljesített a legjobban, Európában pedig a dánok hizlalták legolcsóbban a sertéseket. Az Egyesült Királyságban egy kilogramm sertéshús előállításának költsége már meghaladta a 2 eurót, amivel sereghajtó lett a vizsgált országok körében. Magyarországon a nemzetközi átlagnál kedvezőbb volt a fajlagos önköltség, ugyanakkor e viszonylag jó eredményhez a forint euróval szembeni folyamatos gyengülése is hozzájárult. A költségek valamennyi tagországban emelkedtek a 2020. évihez képest, ám a növekedés mértéke igen eltérő volt: 3 és 42 százalék között változott. Legérzékenyebben a tengerentúli tagországokat (Kanada, USA, Brazília), a skandináv tagországokat (Finnország, Svédország), illetve az Egyesült Királyságot érintette a takarmányárak változása.

 

tthon a nemzetközi átlagnál kedvezőbb volt a fajlagos önköltség, amihez a forint euróval szembeni folyamatos gyengülése is hozzájárult.

 

  1. ábra: A vágósertés-termelés önköltsége az InterPIG néhány tagországában, 2021

Húsbavágó költségek a sertéságazatban

Forrás: előzetes InterPIG adatok

Jellemzően azon országokban tudtak nyereségesen termelni, amelyek az önköltségek leszorításában élen jártak. Csupán a három tengerentúli országban, továbbá Dániában és Spanyolországban maradt jövedelmező a sertéstartás (2. ábra), több fontos piaci szereplő, közöttük Németország, Franciaország és Hollandia termelői is veszteséget realizáltak. Az Amerikai Egyesült Államokban az inputárak emelkedésének hatását ellensúlyozta a vágósertés árának emelkedése, ami nagyrészt az állomány PRRS miatti csökkenésének tudható be. Az európai sertéságazatot sújtó piaci krízis hatásai már 2021-ben is húsba vágtak, dán szakértők elmondása alapján azonban 2022-ben eddig még náluk sem termelt profitot a szektor.

  1. ábra: A vágósertés-termelés fajlagos jövedelme az InterPIG néhány tagországában, 2021

Húsbavágó költségek a sertéságazatban

Forrás: előzetes InterPIG-adatok

Nem mindegy, hogy hasznosul a takarmány

Az egy kilogramm tömeggyarapodásra vetített takarmány mennyiségét, azaz a takarmányhasznosulási állandót tekinthetjük az önköltségre leginkább ható, naturális hatékonysági mutatónak. E tekintetben a brazíliai, spanyolországi, hollandiai és dániai sertéstartók járnak az élen, Magyarországnak pedig bőven van hova fejlődnie, hiszen az adatszolgáltató országok átlagától több mint 9 százalékkal elmarad (3. ábra). Egyes országok esetében romlott a mutató értéke 2020-hoz képest, ami a receptúrák takarmánypiaci történések miatt szükségszerű megváltoztatásával magyarázható.

  1. ábra: A takarmányhasznosulási állandó az InterPIG néhány tagországában, 2021

Húsbavágó költségek a sertéságazatban

Forrás: előzetes InterPIG adatok

 

Egri Edit, Szili Viktor

AKI

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Országos Jégkármérséklő Rendszer – mozgalmas szezonkezdés

Már az idei védekezési szezon első hetében bizonyított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett Országos ...