Itt a megoldás az aszályra!

A probléma jelentőségére tekintettel július elején az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Agrárminisztériummal és a Belügyminisztériummal közösen online szakmai konferenciát rendezett az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából. Az évente megrendezett világnap témája, -követve az ENSZ elsivatagosodás és aszály elleni küzdelemről szóló egyezményének (UNCCD) világnapi tematikáját-, az aszály elleni küzdelem hazai gyakorlatának bemutatása volt.

A konferencián számos előadó felszólalt. Közülük Dobi Péter, az Agrárminisztérium öntözésfejlesztési referense az öntözésfejlesztés aktualitásairól beszélt. Mint rámutatott: a talajok nedvességtartalma egyre nagyobb területen és egyre mélyebb rétegben csökken a növények számára hasznosítható víztartalom arányában a kritikus 40%-os érték alá. Az ország döntő részén a talajok száradására kell számítani, ami az aszállyal érintett területek folyamatos növekedését eredményezi. A hazai Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) adatai alapján aszálykárra kifizetett kárenyhítő juttatások összege 2020-ban 7,5 Mrd forint, 2021-ben pedig 8,9 Mrd forint volt, ami egy év alatt 28 százalékos növekedést jelent. Az öntözésfejlesztéssel összefüggő feladatokra „Öntözés-igénybevétel fejlesztése” fejezeti kezelésű előirányzat keretében az állam tavaly 5,53 Mrd forint forrást biztosított. 2021-ben 115 öntözési közösség alakult meg. Az öntözési közösségek által művelt ingatlanok területe 55.000 hektárt tett ki, de további 21.000 hektáron terveznek öntözni a gazdák. A vízjogi engedéllyel rendelkező öntözhető területek mérete hozzávetőleg 200.000 hektár. Tizenöt vízjogi engedélyes terv készült el az öntözésfejlesztési tervek részeként, huszonhárom környezeti körzeti terv realizálódott, melyek hatósági jóváhagyása jelenleg is zajlik. A tervek szerint 2024-ig a megalakuló öntözési közösségek révén évente mintegy 20 000 hektárnyi terület válhat újonnan öntözhetővé. 2024 végére pedig az öntözhető területek nagysága Magyarországon körülbelül 200 000 hektárra fog emelkedni, melyből 61 000 hektár öntözése a megalakuló öntözési közösségek öntözésfejlesztési beruházásainak lesz köszönhető.

Vannak még nyitott pályázatok

Polai László, a szaktárca fejlesztéspolitikai főosztályának osztályvezetője arról beszélt, hogy az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és további növeléséhez elengedhetetlen. A KSH adatai szerint 2019-ben Magyarországon 101 097 hektáron történt öntözéses gazdálkodás, ami az uniós átlag kevesebb, mint felének felel meg. Ismertette a z öntözésfejlesztéshez rendelkezésre álló pályázati kiírásokat is, a szakterületet a vidékfejlesztési program kiemelten kezeli. A még nyitott kiírások a következők:

• A „Borszőlőültetvény telepítés támogatása” című felhívás 2018. január 12. napján jelent meg. Új borszőlőültetvény telepítése esetén választható tevékenységnek minősül a víztakarékos öntözőrendszerek kiépítése
• „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című felhívás az öntözésfejlesztéshez kapcsolódóan a VP legfontosabb pályázati felhívása. Kérelmek benyújtásának ideje: 2022. december 30. napjáig.

• „Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása” Kérelmek benyújtásának ideje:

2021.március 8. – 2022. december 30.

• „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” Kötelezettségvállalási időszak 3 év (2022. 01. 01

– 2024. 12.31.);

A szakember közölte: a következő támogatási ciklusban is kiemelt terület lesz az aszályvédelem és az öntözésfejlesztés. Továbbra is támogatható marad minden, ami a VP-ben támogatott volt, így például vízvédelmi célú nem termelő beruházások, vízkormányzási művek kialakítása, erózióvédelmet biztosító létesítmények kialakítása, fejlesztése, akár 100 százalékos támogatási intenzitással.

Csapadékösszeg Magyarországon 2021. júliustól 2022. júniusig. Forrás OMSZ

Öntözés szürkevízzel

Az Agrárminisztérium és a Debreceni Egyetem közös projektet indított a szürkevizek hasznosítása érdekében, erről beszélt Dr. Bodnár Ildikó főiskolai tanár, kutatócsoport vezető. Mint azt elmondta: az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok víz nélkül teljesíthetetlenek. Ezért egyértelműen célszerű az új alternatívák feltárása, melynek kulcsszereplője lehet a használt vizek, visszanyert vizek hasznosítási lehetőségeinek részletesebb tanulmányozása, fejlesztése, igazodva az Európai Uniós és nemzetközi célokhoz. A szürkevizek (GW) a háztartási tevékenységek során keletkező fürdő-, mosó- és mosogatóvizeket jelentik, melyek nem tartalmazzák a WC-öblítésből eredő frakciót. Ipari tevékenységekből is keletkezhetnek. A szakirodalmi források alapján szürkevizek újrahasználatával elsőként a fejlődő országokban, ill. olyan országokban foglalkoztak kiemelten, ahol jelentős vízhiány áll fenn. Ezek a területek közé tartoznak az afrikai és közel-keleti országok, ahol arra törekedtek, hogy az összegyűjtött szennyvizet kezelés után elsősorban a mezőgazdaságban öntözési célokra alkalmazzák. A fejlett országok közül elsőként Ausztráliában kezdtek el foglalkozni a szürkevizek témakörével, melynek kapcsán számos publikáció jelent meg a frakció jelentőségéről és egyszerű kezelési eljárásaikról (pl.: szűrés). A szürkevíz a háztartások által termelt szennyvíz 54–86%-át (~70%) teszi ki, ami kb. 90-120 l/fő/nap. Kezeléssel, (vagy anélkül) potenciálisan újrahasználható, mely a felhasználási területtől és a frakciók eredetétől függ. A GW frakciók között ismert az ún. LIGHT/LGW, azaz alacsony szennyezőanyag-terhelésű szürkevíz, illetve az ún. DARK/DGW, vagy nagy szennyezőanyag-terhelésű szürkevíz frakció.

Az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján a szakemberek arra jutottak, hogy számos háztartási tevékenységnél (WC-öblítés, áztatás, ablaktisztítás vagy autómosás, öntözés stb.) nem szükséges ivóvíz használata. A fürdővizek, mint szürkevíz frakció az alacsony terheltsége miatt öntözési célokra potenciálisan újrahasználhatók, de csak a megfelelő kezelés után. Az alkalmazott kezelés hatékonynak bizonyult, mivel megbízhatóan csökkentette a szennyezőanyagok mennyiségét. A kísérlet során a hidropóniás növénytermesztés rendkívül eredményes volt, mesterséges megvilágítás mellett is jól üzemeltethető rendszereket alkalmaztak. A legtöbb paraméter esetében a vizsgált vizek megfelelnek az előírt öntözővíz minőségi határértékeket, de egyes jellemzők (sótartalom, vezetőképesség, SAR-tényező) vagy pl. a mikroelemek mennyiségének kiemelt vizsgálata (B-tartalom) elengedhetetlen. Hozzátette: a jelenlegi mezőgazdasági vízvisszaforgatási szabályozások és iránymutatások jelentősen eltérnek. A víz újrafelhasználása a mezőgazdaságban egyre népszerűbbé válik. Európában a visszanyert vizek mezőgazdasági öntözési célú újrafelhasználását a 2020/741 EU-rendelet szabályozza, mely 2020. június 26-án lépett hatályba, kiegészítve a 91/271/EGK uniós irányelvekkel, amely korábban a fő jogszabály volt. A rendelet előírásait 2023. június 26-ától kell alkalmazni. A debreceni vizsgálati eredmények kellő alapot adhatnak - a kezelt szürkevizek és az elemzett tisztított szennyvíz példáján - a visszanyert vizek mezőgazdasági, öntözési célra történő alkalmassá tételéhez, mely az éghajlatváltozás okozta vízgazdálkodási problémák megoldásában, illetve a körforgásos gazdálkodás irányelveinek megvalósításában is jó alternatívát jelenthetnek.