Erősek a tévhitek, halálos fenyegetések miatt leáll a rendszer

E sorok szerzőjét is megkereste egy nagykanizsai dísznövénykertész még májusban azzal, hogy véleménye szerint a megelőző időszak több hónapos csapadéktalanságának a jégkármérséklő rendszer az oka. Már akkor is azt mondta, ezen vélekedésével nincs egyedül, más is így látja a helyzetet. Megfigyelései szerint a Szlovénia felől érkező esőfelhők Nagykanizsa előtt valamiért – nyilván, a talajgenerátorok működése következtében - szétválnak, majd a városon túlhaladva újra egyesülnek és Somogyban már csapadékot is adnak.

Azóta vélekedését mi sem cáfolta ékesebben, mint hogy júniusban és júliusban többször is esett eső a dél-zalai térségben, nem egyszer extrém mennyiségű csapadék hullott, pedig a jégkármérséklő rendszer folyamatosan működött. Az alábbi, a metnet.hu által közzétett ábrán jól látható, hogy Vas és Zala megye a rendszer működtetése ellenére is kegyelmi helyzetben van, míg az ország többi részén aszály tombol, az említett régióban az átlagosnál is több eső hullt. Ez vélhetően az Alpok közelségének köszönhető, mindenesetre bizonyítja, hogy a Jéger nem tudja megakadályozni az esőt, ha sikerül kialakulnia a megfelelő felhőzetnek.

Egyébként az országos talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer keretében Magyarországon 986 darab talajgenerátor működik. A talajgenerátoros jégkármérséklés során a földön telepített generátorokban elpárologtatott acetonos ezüst-jodid hatóanyagból 0,06-0,08 mikronos ezüst-jodid kristályok alakulnak ki, melyek a felhőzet jégveszélyes magasságába érve mesterséges jégmagokat képeznek. A folyamat során a felhőzetben a jégmagok nem gátolják a jégszemek kialakulásának folyamatát, csak a kevés nagy méretű, akár teniszlabda nagyságúra meghízó jég helyett sokkal nagyobb számú, jelentősen kisebb, búza, borsó, esetleg cseresznye méretű jég alakul ki. A felhőzetből aláhulló kisebb méretű jég a talajfelszínt elérve nem, vagy csak jóval kevesebb kárt okoz, mint a nagy jégdarabok – ez egyébként a közelmúltban tapasztalható is volt Dél-Zalában.

Megkeresésünkre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kommunikációs osztályától közölték: a rendszer hatásával kapcsolatban tévhit, hogy a működése során szétrobbantja a felhőket, így nem is idézhet elő tartós szárazságot, vagy aszályt. A klímaváltozás következtében hazánkat egyre kevesebb páradús légtömeg éri el, így a csapadék mennyisége is kevesebb. Ezt alátámasztja, hogy az idei év eddigi legaszályosabb időszaka február és március hónapban volt, amikor a jégkármérséklő rendszer még nem is működött - azt csak április 15-től üzemelték be. Egy óra alatt egy generátor nagyságrendileg 1 gramm ezüstjodidot juttat a légkörbe, mely a széljárás és feláramlás függvényében 50-100 négyzetkilométer kiterjedésű területen fejti ki hatását. Ez a mennyiség nem tudja befolyásolni a légköri tényezőket, nem lesznek kisebbek a felhők és nem esik miattuk kevesebb csapadék, csak a felhőzetben kialakuló jégszemek mérete csökken.

Persze, ezt nehéz megmagyarázni olyannak, akinek a meggyőződése a saját tudásának megingathatatlanságán alapul. Emiatt a helyzet mostanra odáig fajult, hogy a talajgenerátorok kezelői több esetben halálos fenyegetéseket kaptak, elsősorban a kelet-magyarországi régióban.

Ennek kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sajtóközleményt adott ki a napokban, melyben azt írták, hogy mivel számukra a legfontosabb munkavállalóik biztonsága, ezért a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállítják a jégkármérséklő rendszert. Ebből adódóan sajnálatos módon számos területen csak részlegesen lesz biztosított a jégkár elleni védekezés, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakosságot és az ipari létesítményeket is veszélyezteti.

Hozzátették: az is nyilvánvalóan cáfolja a tévhitet, hogy a rendszer 2018 óta üzemel Magyarországon, és az elmúlt 4 esztendőben nem volt ilyen mértékű aszály.

A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, mely nem csak hazánkban, hanem Európa számos más országában (ott is, ahol nem működik jégkármérséklés) rendkívüli csapadékhiányt okoz. Európa déli, délnyugati és nyugati részein (Olaszország, Spanyolország, Dél-Franciaország, Kelet-Németország) a legsúlyosabb a probléma, de Nyugat-Lengyelországot, Szlovákia és Magyarország keleti részét, illetve Romániát és Ukrajnát is sújtja ez az időjárási jelenség.

A jégkármérséklő rendszer bizonyos területeken történő leállítása azért is fájó, mert az elmúlt évek kárbejelentési adatai bizonyították létjogosultságát. 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Számítások szerint a rendszer működtetésével évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg.

Az egyik talajgenerátor üzemben tartója szétszereli a szerkezetet a Baranya megyei Garén 2018. május 7-én  Fotó: Sóki Tamás/MTI/MTVA

Forrás: NAK