TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 80.871,84 Ft (tonna)

Napraforgómag: 211.529,28 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 73.673,12 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 77.181,38 Ft (tonna)

Repcemag: 197.911,28 Ft (tonna)

Full-fat szója: 205.273,00 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 632 Ft

Benzin ára: 619 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 412,7

USD: 391,97

CHF: 442,95

GBP: 498,66

Hirdetés

Magyarország élen jár a csemegekukorica-termesztésben

Hírek - 2022.06.27

Hamarosan megjelenik a friss, édes csemegekukorica a piacokon. De vajon tudunk-e róla mindent?

A csemegekukorica ugyanahhoz a fajhoz tartozik, mint a takarmánykukorica, de van egy tulajdonsága, ami különlegessé teszi. Ez pedig az, hogy a csemegekukorica négyes kromoszómáján egy recesszív gén található, amely csak részben engedi a keletkező cukrokat keményítővé alakulni. Az ezzel a mutációval rendelkező fajtákat először Pennsylvaniában fedezték fel és termesztették az 1700-as évek közepén. Majd az első kereskedelmi fajtát 1779-ben vezették be. Az igazi fejlődés az 1920-as években indult meg, amikor Észak-Amerikában széleskörűen elterjedt, és a nemesítés eredményeként egyre több hibrid került a köztermesztésbe. Magyarországon az 1900-as évek elején jelent meg a csemegekukorica, nagy területen azonban csak az 1970-es évektől termesztik, ekkor nőtt meg ugyanis jelentősebben a konzervipar csemegekukorica-igénye. Mára különböző csemegekukorica hibrideket is termesztenek. Ezeket részben az különbözteti meg egymástól, hogy mennyire édesek. A tejes érés állapotában a takarmánykukorica 4% körüli, a normál csemegekukorica 10%, míg a szuperédes típus 37% cukrot tartalmaz.

A csemegekukorica termőterülete világszinten közel 400 ezer hektár, két legjelentősebb termelője az USA és az EU. Az európai kontinensen Magyarországon termesztik a legtöbbet, az Egyesült Államok után pedig a világ második legnagyobb exportőrei is vagyunk. Magyarországról származik az Európai Unióba exportált csemegekukorica közel 49%-a (2018-ban ez 203 000 tonna volt), a második helyet Franciaország (2018: 132 000 tonna) foglalja el a rangsorban, amelyet nagy lemaradással Spanyolország (2018: 26 000 tonna) és Belgium (2018: 20 000 tonna) követ.

Mivel hazánk éghajlati, domborzati és talajtani adottságai megfelelőek a csemegekukorica termesztésére, mára ez a legnagyobb mennyiségben termesztett ipari zöldségféle hazánkban. Évente átlagosan mintegy 37 ezer hektáron folyik a termesztése az országban. Érdekes azonban, hogy az elmúlt időszakban némileg átrendeződtek a termesztési körzetek és a legfontosabb csemegekukorica-termesztő területnek már Hajdú-Bihar megye számít: az összes vetésterület 42%-a (14 ezer hektár) ebben a megyében volt 2021-ben (KSH). Ez részben azzal is magyarázható, hogy a csemegekukorica nagyon jó minőségű és kultúrállapotú talajt igényel, ezért sikerrel alapvetően a csernozjom dinamikájú talajokon lehet termeszteni. A feldolgozóüzemek döntő többsége is a keleti országrészben található.

A csemegekukorica más lehetőséget biztosít a termelőknek a takarmánykukoricához képest, hiszen az átlagos termelési költsége és az átlaghozama is közel duplája. Azon zöldségfélék egyike, melynek feldolgozóipari háttere biztos piacot nyújt a termelőknek, és a termelés során előnyt jelent az integrátorok, illetve a feldolgozók által szakmailag kidolgozott és a termelők részére biztosított, illetve szaktanácsadással támogatott termesztéstechnológia. A friss piacra szánt csemegekukorica-termelés ugyan munkaerőigényes, de igen jövedelmező lehet a kis vetésterülettel rendelkező termelők számára.

Forrás: OTP Agrár

Címkék: csemegekukorica

Népszerű hírek