Több magyar élelmiszert az üzletekbe!

Mint azt kifejtette: ennek érdekében már 2021-ben elindítottak egy nagyszabású beruházástámogatási programot. A Vidékfejlesztési Program keretében összesen 1500 milliárd forint forráskerettel hirdettek meg felhívásokat 2021-ben. A program hatása már jelentkezik, folyamatosan állnak termelésbe a modern, a jelen kor követelményeinek megfelelő mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, épületek, terménytárolók. A kormány célja pedig nem lehet kisebb, mint hogy végérvényesen átléptesse az agráriumot a 21. századba és mérsékelje a hazai és a nyugat-európai gazdák közti versenyhátrányt.

A tárcavezető arra is rámutatott: a következő időszakban világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét az orosz–ukrán háború. A korábban megindult, de a háború által felerősített gabona-, olajosnövény-, energia- és műtrágyapiacon világszerte bekövetkezett extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése az agrárpolitika kulcsfontosságú és központi kérdése. Az emelkedő inputárak átgyűrűztek az állati termékek árába is, a sertés, a baromfi és a tej ára is jelentősen növekedett az elmúlt időszakban. Magyarországon a lakosság élelmezése biztosított, az alapvető élelmiszerek döntő többségéből a hazai fogyasztás mellett évről évre jelentős exportárualap is képződik. Ezért hazánkban is inkább az élelmiszerek árának világszerte megfigyelhető emelkedése látható.

Ugyanakkor az elmúlt két év eseményeinek tükrében az élelmezésbiztonság megerősítése és az önellátottság további növelése stratégiai kérdéssé vált. Ezért annak a példátlan nagyságú összegnek, amely a 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrással együtt összesen 4265 milliárd forintot jelent vidékfejlesztésre, már javában megkezdődött a magyar gazdaságba történő beforgatása.

A technológiai fejlesztések lehetővé teszik a magasabb fokú energiahatékonyságot, a célzott és optimalizált műtrágya- és növényvédőszer-kijuttatást, ami mind-mind segít a háború által felerősített kihívásoknak való megfelelésben. Fontos megemlíteni, hogy a közvetlen és nemzeti támogatások évről évre több, mint 500 milliárd forint értékben nyújtanak termelés- és jövedelembiztonságot a gazdálkodóknak.

Nagy István leszögezte: az Európai Uniónak fontos szerepet kellene játszania a globális élelmiszer-ellátásban egyrészről a mezőgazdasági piacok és ellátási láncok biztonságos működésében, másrészről annak biztosításában, hogy mindenki hozzáférjen a megfelelő mennyiségű élelmiszerhez. Az Európai Bizottság részéről az agráriumot érintően nem látni, hogy változtatni kívánna a zöldmegállapodásban lefektetett ágazatpolitikai irányán és célkitűzésein. Átmeneti intézkedés született az idei évre az eddig kötelezően pihentetett területek termelésbe vonhatóságát illetően, ami kismértékben ugyan, de hozzájárul az élelmezésbiztonság növeléséhez. Emellett várhatóan lehetőség lesz a 2021-2022-es vidékfejlesztési források 5 százalékának erejéig likviditási támogatást nyújtani az inputár-emelkedés által leginkább sújtott mezőgazdasági ágazatoknak.

• De ezen túlnyúló érdemi javaslat nem látott napvilágot. Mi úgy véljük, hogy fontos a fenntartható mezőgazdasági termelés és élelmiszerrendszer kialakítása, de a klíma- és környezetvédelmi célokat úgy kell elérni, hogy ne csökkenjen a mezőgazdaság versenyképessége és a termelés volumene – jelentette ki a tárcavezető.

Nagy István hozzáfűzte: egyik legfontosabb agrárpolitikai céljuk a kis- és közepes gazdaságokra épülő, családi alapon működő mezőgazdasági modell fejlesztése.

• A családi gazdaságokról és az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvények ezen célok megvalósításában egymásból következnek, egymással összekapcsolódnak – mondta. - Első lépésként a családi gazdaságokról szóló törvényben rendeztük és jelentősen egyszerűsítettük az őstermelőkre és a családi gazdaságokra vonatkozó szervezeti és adózási szabályokat: megszüntettük a fizikai őstermelői igazolványt, az őstermelői működéshez csak egyszer kell nyilvántartásba vetetni magát, és nem kell évente felkeresni a falugazdászt. A minimális éves (2022-ben legfeljebb 1 200 000 Ft) bevétellel rendelkező legkisebb mezőgazdasági őstermelők mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól. A mezőgazdasági őstermelő az éves minimálbér tízszereséig, azaz 24 000 000 forintig választhatja az átalányadózást. Az őstermelők családi gazdaságában tevékenykedő mezőgazdasági őstermelő-átalányadózást legfeljebb a tagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig választhatják, de legfeljebb a minimálbér negyvenszereséig, azaz 96 000 000 forintig. A szakigazgatás rendszerében is egyértelműen és világosan jelennek meg a gazdálkodók. Második lépésként az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényben bevezettük új jogintézményként a gazdaságátadási szerződést, amelynek segítségével a gazdaságátadáshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek könnyítésével arra ösztönözzük a gazdálkodókat, hogy még az életükben – akár többéves együttműködési folyamat során – rendezzék gazdaságaik átadását fiatalabb hozzátartozójuk számára. A felek egy szerződéssel rendezhetnek minden kérdést, mivel törvényben rögzítettük az általános jogutódlást és egyablakossá válik a hatósági engedélyek módosítása, illetve egyszerűsödik a vagyonelemek átadása.

A megvalósítandó célok között jelölte meg a miniszter az agrár szakképzés bővítését, illetve az öntözött területek növelését, öntözési közösségek létrehozását, a közösségek öntözésfejlesztési projektjeinek megvalósítását. Kiemelte, hogy az öntözésfejlesztési célok hatékony megvalósítása érdekében a Nemzeti Földügyi Központ kiemelt öntözésfejlesztési feladatai közé tartozik egy országos öntözési kataszter létrehozása. 

Forrás: hirado.hu, Fotó: Pixabay