TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 75.123,94 Ft (tonna)
Napraforgómag: 145.473,72 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 72.407,87 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 59.387,20 Ft (tonna)
Repcemag: 164.386,21 Ft (tonna)
Full-fat szója: 211.508,15 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 594 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 397,66
USD: 371,92
CHF: 416,86
GBP: 473,16
Hirdetés
Gazdálkodás farkasok és medvék közelében – Így telnek egy magyar család dolgos hétköznapjai Erdélyben

Gazdálkodás farkasok és medvék közelében – Így telnek egy magyar család dolgos hétköznapjai Erdélyben

Hírek - 2022.06.01

A közelmúltban lehetőségünk adódott, hogy Erdélyben, Kászonaltízben meglátogassunk egy családi gazdaságot, amelynek tulajdonosai nehéz körülmények között próbálnak meg boldogulni.

De hol is található Kászonaltíz? Debrecentől 540 kilométerre, Csíkszeredától pedig 40 kilométerre, a Nyerges-tető után, egy nagy völgyben elrejtőzve, amelyet dombok és hegyek vesznek körül. Bodó Imre beleszületett a mezőgazdaságba, mivel szülei állattenyésztéssel foglalkoztak. A most 50 éves férfi gyerekként teheneket, kecskéket legeltetett, amelyek, ahogy ott mondják: hazajáró jószágok voltak. Tehát minden reggel ki kellett hajtani a legelőre az állatokat, este pedig haza. Az általános iskola után növény- és állattenyésztési gyorstalpalókat végzett el.

gazdalkodas

Bodó Imre két fiával: Gábor (balról) és Tamás (jobbról)

Örök küzdelem az elemekkel

Jelenleg 100 hektáron gazdálkodnak a feleségével és két fiával. A település és a hozzá tartozó földterület a tengerszinthez viszonyítva 700 méter magasan fekszik. A kötött talajon nem lehet hagyományos növénykultúrákat ültetni. Próbálkoztak kukoricával, de a szélsőséges időjárás miatt hektáronként csupán 3 tonna termett, míg más földeken akár 6-7 tonna is lehet az eredmény. A búzával is úgy jártak, hogy mire a kalász termőre fordult, szeptember derekán a fagy megcsípte, s az egészet be kellett szántani. Tavaly ültettek pityókát, de az sem érte meg, mert a felvásárló csak 30 banit (kb. 24 forintot) adott kilójáért.

Aszályos időszakban úgy beleszáradt a földbe a termés, hogy géppel sem lehetett kiszedni. Sajnos napszámost nem lehet kapni a településen, pedig 120-150 lej (kb. 10 ezer forint) lenne egy napra a bér, valamint háromszori étel és ital. Az a tapasztalat, hogy a napszám helyett inkább elmennek külföldre dolgozni az emberek. Így aztán családilag kell megoldani a betakarítást.

Nehezíti a helyiek boldogulását, hogy gyakoriak az időjárási szélsőségek – aszály vagy korai fagy –, a talaj erősen kötött, a napszámosok pedig a magasabb bér reményében szívesebben dolgoznak külföldön.

Támogatás nélkül nem érné meg

A földműveléssel nincs gond, mert másfél éve magyarországi támogatásból tudtak venni a többi gép mellé egy Belarus traktort, amely a helyi körülményekhez tökéletesen megfelel. Azelőtt kaszával vágták a lucernát és a szénát, most viszont a hátsó és frontkörkasza 6 fejes, 18 késes, ami gyorsabbá teszi a betakarítást. Ide tartozik, hogy magyarországi mezőgazdasági kiállításokra nem mennek el az erdélyi gazdák, mert nincs pénzük megvenni azt, ami ott beszerezhető. Sajnos ha egy életen keresztül dolgozik az ember reggeltől estig, akkor sem engedheti meg magának az új gépeket – legfeljebb a magyar állam támogatásával. Egyébként még kevésbé érné meg gazdálkodni, ha nem kapnák meg az uniós támogatást, de egy hektárra így is csak 300 euróhoz jutnak, pedig legalább a duplája kellene. Sőt az üzemanyagok is drágultak a tavalyi évhez képest.

Az udvaron, az istállókban 20 tehenet tartanak – még hatvanat terveznek venni –, amelyek naponta 100-120 liter tejet adnak. Amikor Bodó Imréék leadják a tejet, literenként mindössze 1 lejt (kb. 80 forint) kapnak érte. A település főterén, a bolt melletti automatából viszont 3 lejért lehet 1 liter 4,2-4,5% zsírtartalmú tejet vásárolni. A borjak közül az ünők maradnak a gazdaságban, a kisbikákat jobban megveszik, élősúlyban 5 eurót adnak kilójáért. Disznókat nem tartanak, mert nincs elegendő hely. A tehenek egészségesek, ha baj van, a településen van állatorvos.

Hajnaltól napestig tart a munka

Mindennap hajnali 5-kor kelnek, ellátják a jószágokat, este pedig fejés van, majd a trágyát lehúzzák. A növénytermesztésben műtrágyát nem használnak – mert drága –, inkább rácsos istállórendszert alkalmaznak, ahonnan az udvaron elhelyezett 55 ezer literes tartályba folyik a hígtrágya, amit bizonyos időközönként kijuttatnak a földekre. Az állomány május elejéig lesz bezárva, utána, virradatkor lehet kihajtani a legelőre, este pedig vissza. A környéken előfordul farkas és medve is, de a juhokat annyi kutya őrzi, hogy a farkasnak esélye sincs. A medve viszont már „megkóstolta” a gazda teheneit, pedig a gulyásnál nem lehet puska, ő is csak a kutyákban bízhat.

A 100 hektárnyi terület egyharmada erdő: fenyő, cser, tölgy, nyír. Sajnos jut másnak is belőle, mert a tolvajok kifigyelik, hogy mikor nincsenek a közelben a tulajdonosok – például éppen a földeken dolgoznak –, s megdézsmálják az állományt. De a gazda már beszerzett egy kamerát, amely figyeli a betolakodókat, s adott esetben a rendőrséggel együttműködve gyorsan tudnak intézkedni.

A juhokat annyi kutya őrzi, hogy a farkasnak esélye sincs. A medve viszont már „megkóstolta” a gazda teheneit, pedig a gulyásnál nem lehet puska, ő is csak a kutyákban bízhat.

 




Szerző: AgrárUnió

Címkék: gazdálkodás, Erdély
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Lótücsök ellen egyszerűen, hatékonyan: 6 kiváló tipp, hogyan ...

Lóbogár, lótetű, lótücsök – bár Magyarország egyes tájegységein más és más a nevük ezeknek a kártevőknek, ...