Kutatócsoport alakult a Széchenyi István Egyetemen a fenntartható halgazdálkodásért

Az Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpont keretében május elejétől működő szervezeti egység létrehozásának célja a természetesvízi halgazdálkodás tudományos kérdéseihez kapcsolódó kutatás, valamint a hazai vízgazdálkodási és természetvédelmi célú beavatkozások segítése. A halak vándorlásának világnapján a kutatócsoport bemutatkozása mellett haltelepítést is tartottak a Szigetközben.

A halak vándorlásának világnapját ötödik alkalommal rendezték meg idén a holland World Fish Migration Found kezdeményezésre. A globális rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a vízfolyások átjárhatóságának és a halak szabad vándorlásának jelentőségére. A vízlépcsők és duzzasztógátak építésének egyik következménye ugyanis a folyók átjárhatóságának megszakadása, ami érzékenyen érinti a vándorló halfajok populációinak fennmaradását és a folyami vízrendszerek biológiai sokféleségének megőrzését.

„Ez a probléma a Duna mentén valamennyi országban tetten érhető, akárcsak a Szigetköz vízrendszerében a bősi vízlépcső üzemeltetése és a Duna vízhozamának elterelése következtében. A folyami halak számára átjárható ökológiai folyosó helyreállítása továbbra is aktuális fejlesztési feladat. Ez a problémakör hangsúlyosan jelenik meg a kutatócsoport tervezett tevékenységében is” – fogalmazott dr. Guti Gábor tudományos főmunkatárs. Hozzátette, fontos feladatnak tekintik a halbiológiai monitorozás fejlesztését, ezért egy átfogó telemetrikus monitorozó rendszer infrastruktúrájának kiépítésével tárják fel a vándorló halfajok útvonalait, illetve értékelik a helyreállítandó folyami ökológiai folyosó működését.

A halak vándorlásának világnapja alkalmából a Széchenyi István Egyetem kezdeményezésére a dunaszigeti denkpáli hallépcsőnél száz kilogramm kecsegét – 117 egyedet – telepítettek a Dunába a Magyar Országos Horgászszövetség és a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége támogatásával. A kecsegét az 1990-es évek kezdetéig még jelentős mennyiségben fogták a szigetközi halászok, de a bősi vízlépcső üzembehelyezését követően egy éven belül gyakorlatilag eltűnt a Gönyű feletti folyószakaszon. A kecsege ma már nem fogható és veszélyeztetett halfaj. Az AM-SZE Természetesvízi Halgazdálkodás Kutatócsoport tevékenységével változtatni kíván ezen a helyzeten. A folyami ökológiai folyosó helyreállítására irányuló törekvések sikerét jelezheti, ha a Szigetközben újra megjelenik a kecsege önfenntartó populációja.

A rendezvényen halakat telepítettek a Szigetközben, a denkpáli hallépcsőnél. (Fotó: Csapó Balázs/Kisalföld)

A szakmai program keretében dr. Guti Gábor mellett Heilmann Diana, az EU Duna Régió Stratégia „Vízminőség” szakmai terület szakértője és Kertész József az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Éduvízig) munkatársa tartott előadást. A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy globálisan a vándorló folyami halpopulációk mennyiségi mutatói 76 százalékos csökkenést jeleznek 1970 óta Európában. Magyarország évszázadokon keresztül híres halbősége is jelentősen megfogyatkozott. A legtöbb folyóvízi halfaj normális életmenetéhez és eredményes szaporodásához elengedhetetlen az eltérő élőhelyi adottságú folyószakaszok közötti migráció, ezért a vándorlási útvonal széttagolása számos halfaj lokális eltűnéséhez és általában a halfauna összetételének megváltozásához vezet. Mint elhangzott, korunk környezetpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzése a fenntartható fejlődés hosszú távú kialakítása, és ennek környezetvédelmi vetülete a környezet fenntartható használata.

Dr. Guti Gábor, az AM-SZE Természetesvízi Halgazdálkodás Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. (Fotó: Csapó Balázs/Kisalföld)

Az Agrárminisztérium és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében létrejött kutatócsoport tudományos munkájával – amelynek koncepcióját az „Insula Magna – Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program” keretében dolgozták ki – éppen ehhez a törekvéshez kíván hatékonyan hozzájárulni. „A kutatások eredményei fontos tervezési alapadatokat biztosítanak az elveszett élőhelyek helyreállítására irányuló beavatkozások műszaki terveinek elkészítéséhez és a hatékonyabb halátjárók fejlesztéséhez. Az egyetemi kutatók, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Éduvízig szakembereinek együttműködésével megfelelő tudás áll rendelkezésre a szigetközi természeti erőforrások és a vándorló halak védelméhez szükséges intézkedések megalapozásához” – zárta dr. Guti Gábor.

Újra felszaporítanák a kecsegét a Szigetközben. (Fotó: Csapó Balázs/Kisalföld)