TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 85.393,76 Ft (tonna)
Napraforgómag: 215.090,65 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 75.592,82 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 80.251,50 Ft (tonna)
Repcemag: 207.187,88 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.009,72 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 660 Ft
Benzin ára: 641 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 411,92
USD: 394,3
CHF: 436,03
GBP: 487,51
Hirdetés
Németország lobbizik az EU-nál a vetésforgóra vonatkozó szabályok felfüggesztése érdekében

Németország lobbizik az EU-nál a vetésforgóra vonatkozó szabályok felfüggesztése érdekében

Hírek - 2022.05.27

A német mezőgazdasági miniszter azért lobbizik az Európai Bizottságnál, hogy az ukrajnai háborúra való tekintettel halasszák el a vetésforgóról szóló új rendeletet, hogy a gazdák több búzát termeszthessenek. 

Azt kérte, hogy a vetésforgóra vonatkozó új szabályok, amelyeket 2023-tól kellene alkalmazni, egy évvel később lépjenek hatályba – közölte.

Az új szabályozás szerint a gazdálkodók nem termeszthetik ugyanazt a főnövényt ugyanazon a szántóföldön két egymást követő évben. Ha például az egyik évben őszi búzát termesztettek a szántóföldön, a következő évben kukoricát, repcét vagy hasonló növényeket kellene termeszteni.

„Az Ukrajna elleni orosz agresszió és annak a globális élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásai mindannyiunkat aggasztanak” - mondta, rámutatva, hogy kérése a jelenleg feszült globális gabonapiacokon alapul.

„Ezért lobbizom Brüsszelben, hogy halasszák el az új vetésforgó-rendszert, hogy a gazdáink több búzát termelhessenek” - mondta a német mezőgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy máskülönben idén ősszel sok területen már nem lehetne búzát termelni.

A gazdálkodók munkájának megkönnyítése

Németország nem függ az ukrán vagy az orosz gabonaexporttól, de maga is fontos globális búzaszállító: 2020-ban 5%-os piaci részesedéssel büszkélkedhet.

A vetésforgóra vonatkozó szabályok elhalasztása jobb módja a gabonatermelés növelésének, mint az, hogy a gazdáknak engedélyezzék a termesztést a parlagon heverő földeken és más védett területeken.

Ez utóbbi intézkedést az Európai Bizottság az élelmezésbiztonságról szóló legutóbbi közleményében javasolta, de Németország úgy döntött, hogy csak védett területeket szabadít fel takarmányozási célokra.

A vetésforgóra vonatkozó szabályozás, amely a megreformált KAP-ban (Közös Agrár Politikában) a „GAEC 7 szabvány” néven ismert, az úgynevezett feltételességi szabályok részét képezi, amely csak akkor teszi lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelők közvetlen KAP-kifizetéseket kapjanak, ha megfelelnek egy sor minimumkövetelménynek.

A rendelet elhalasztása „jelentősen megkönnyítené a gazdálkodók jelenlegi termesztési terveit és az uniós agrártámogatások 2023-as végrehajtását, anélkül, hogy jelentős negatív hatással lenne az éghajlatvédelemre vagy a biológiai sokféleségre” – mondta.

De ezzel nem mindenki ért egyet.

„Ez egy teljesen elhibázott javaslat” - mondta az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) képviselője. „A vetésforgó létfontosságú a kártevők elleni védekezés és a talajvédelem szempontjából, így ennek negatív hatásai lesznek” - tette hozzá.

„Az olyan egyszerű gyakorlatok, mint a vetésforgó, a legfontosabb intézkedések közé tartoznak az ellenállóképesség kialakításához”, különösen mivel „minden évben az egyik szélsőséges időjárási esemény követi a másikat” - mondta.

Nem kívánt mellékhatások

Ahelyett, hogy az ukrajnai háború miatt az élelmiszertermelés növelésére törekednénk, úgy véli, hogy a veszélyeztetett vagy már most is élelmezési bizonytalansággal küzdőknek „képesnek kell lenniük az élelmiszerhez való hozzáférésre és annak megfizetésére”, és hogy a földet és a terményeket „inkább az emberi táplálkozásra, semmint a bioenergiára vagy az állattenyésztésre kell felhasználni.

Egy agrárközgazdász szerint a búzahasználatra való összpontosítás ígérete, valamint a bioüzemanyagok és takarmányok fogyasztását korlátozó intézkedések a vetésforgó-szabály elhalasztása helyett a búzatermelés kismértékű növekedéséhez vezethetnek.

A tudós arra is rámutatott, hogy a szabály átmeneti enyhítése olyan ösztönzőket teremthet, amelyek például megkönnyítenék a szoros vetésforgóval rendelkező kukoricatermesztők számára, hogy terményüket takarmányként vagy bioenergiaként használják fel.

Eddig a kukoricatermesztők küzdöttek a legjobban a vetésforgóra vonatkozó követelményekkel, és szívesen vetnek többször kukoricát.

A kezdeményezést üdvözölte a Német Gazdaszövetség (DBV). „Szeretnénk, ha továbbra is ugyanolyan mértékben tudnánk kenyérbúzát termeszteni, mint korábban” - nyilatkozta a szövetség elnöke.

Ez az intézkedés csak az első lépés. „Most javaslatokat várunk Brüsszeltől és Berlintől az élelmiszerválság megoldására” - tette hozzá.

Címkék: búza, vetésforgó
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Vessen napraforgót, a klímaváltozás nyertesét!

Egy új, ígéretes szulfonil-urea-rezisztens és egy imazamox-ellenálló linolsavas hibridet mutatunk.