Farkas Bertalan segítené a magyar agrárkutatásokat
Hírek - 2022.02.02
Az idei AGROmashEXPO szakkiállítás különleges vendége volt a kutató-űrhajós Farkas Bertalan, aki 1980. június 3-án tért vissza 8 nap után a Földre, társával Valerij Kubászovval a Szojuz-35 fedélzetén. Elfoglaltsága közepette rövid időt szakított arra, hogy az űrkutatás és a mezőgazdaság – két látszólag távoli terület – kapcsolatáról beszélgessünk.
–Hogyan kapcsolódik össze az agrárium és az űrkutatás területe?
– Ezt nagyon sokszor megkérdezik tőlem, mert a kettő igazából nem könnyen hozható össze. Én annak voltam a részese, amikor a világűrből készült felvételeket hajdanán a Budapesti Műszaki Egyetemen elemeztük. Akkoriban négylépcsős felvételek készültek: volt a földi, a közepes (4-6 ezer), a 10-12 ezer méter magasságú repülések, valamint a világűrből készült vizsgálatok. Ma már nem erről szól a történet, de hihetetlenül információgazdagok azok a felvételek, amelyeket a világűrből kapunk. A legfontosabb olyan szakembereket képezni, akik ezt az óriási mennyiségű adatot fel tudják dolgozni, elemezni és értékelni. Az így kapott adatokat pedig tovább tudják adni azoknak, akik ezt a mindennapi munkájukban vagy a kutatásuk során alkalmazzák. Ma már ott tartunk, hogy kutatóintézetekben, például Martonvásáron, drónok segítségével, kis területről aktív, élő és részletes információt kapnak a szakemberek.
– Az űrbe felvitt és ott keltetett növényi magvak hogyan járulhatnak hozzá a mezőgazdaság fejlődéséhez?
– Ez nem mostani dolog, amikor én a világűrben jártam, a szovjetek már akkor is vittek fel kísérleti céllal különféle magvakat. A mikrogravitáció, a gravitáció nélküliség óriási dolog a növénytermesztés szempontjából, mert hogyan tud ilyen körülmények között bármi nevelkedni? Én ebben a kutatásban maximálisan szeretném segíteni a magyar szakembereket, a kapcsolataim révén is, mert ennek van értelme.
– Az Ön idejében még nem vittek fel valódi növényi táplálékokat az űrbe. Nem igényelte a szervezete?
– Sajnos akkoriban előre csomagolt ételeket lehetett az űrbe vinni. Egy szelet kenyér meg egy tubusos étel valamennyire csillapította az ember éhségét. Zöldséget vagy gyümölcsöt nem lehetett vinni magunkkal. Egyébként az a 8 nap elég rövid idő volt, de amikor mostanában akár 185 napot töltenek el emberek az űrben, akkor tényleg fontos kérdéssé válik az étkeztetés megoldása hosszú távon. Azt elmondhatom, hogy a visszatérő űrhajósok számára fantasztikus dolog újra megérezni a földi ízeket.
Máig szívesen emlékszem vissza a gyerekkoromra, amikor Gyulaházán édesanyámmal együtt ültettük a palántákat, locsoltuk, neveltük. Aztán mikor a kertben leszedtem, s a gatyámba megtöröltem, s megkóstoltam az érett paradicsomot, paprikát… na, azoknak ízük volt! Nem lehet összehasonlítani a mai mű zöldségekkel. Mivel szabolcsi vagyok, Édesanyám töltött káposztáját és paprikás csirkéjét galuskával nagyon szeretem. Ami az ember számára ehető, mindent kipróbáltam az elmúlt évtizedekben: aligátort, kígyót, sőt Észak-Koreában és Kínában kutyát is ettem. De elmondhatom, hogy a magyar konyha egyedülálló a világon.
Címkék: agrárium, AGROmashEXPO, Farkas Bertalan, űrkutatás
Jövő évi vetési tervek – életbe lépő új vetésváltási és ...
Jogi útra terelve igyekeznek megmenteni a Nitrogénműveket
Hírek, információk a szántóföldről - A mezei pocok elleni ...
Agritechnica 2023: Megújul az IRTEM 3 m-es vontatott ...
Januártól jönnek a kötelező visszaváltási díjas termékek
Hírek, információk a szántóföldről - Állítások és tények a mezei ...
AGROmashEXPO 2024. január 24-27. Részletes ismertető
Ha elszaporodik a mezei pocok
Jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési ...
Előttünk az egész november, műtrágyázásra fel! – Őszi ...
