A növényvédő szerek globális használatának alakulása

A Statisztikai Évkönyv szerint 2000 és 2019 között a növényvédő szerek használata 36%-kal nőtt, de 2012 óta stagnál. A szervetlen műtrágyák mezőgazdasági célú felhasználása 2019-ben körülbelül 190 millió tápanyagot jelentett, ennek 57%-a nitrogén volt. 

Növényvédő szerek

Globális szinten a növényvédő szerek használata 36%-kal emelkedett a 2000 és 2019 között eltelt időszakban, 2019-ben elérte a 4,2 millió tonnát (lásd az 1. ábrát). A növekedésre szinte teljes egészében 2000 és 2012 között került sor, utána ellaposodott a görbe. Ehhez legnagyobb mértékben Ázsia járult hozzá, ezt követi Amerika, Európa, Afrika és Óceánia. Idővel a világ teljes adatához való regionális hozzájárulások kis mértékben módosultak, de továbbra is Ázsia járul hozzá legnagyobb mértékben, 52-53 százalékkal.

A növényvédő szerek globális felhasználásán belül Amerika részaránya 29 százalékról 33 százalékra nőtt, míg Európáé enyhén csökkent, 14 százalékról 11 százalékra. Afrika és Óceánia az idők során kis mennyiségű növényvédő szert használt, mindazonáltal Óceánia produkálta a legmagasabb arányú növekedést (+85 százalék) a növényvédő szerek használatában. A növényvédő szerek legnagyobb felhasználója 2019-ben Kína volt 1,8 millió tonnával, vagy a világon felhasznált teljes mennyiség 42 százalékával, ezzel messze megelőzte az Egyesült Államokat és Brazíliát (0,4 millió tonna egyenként).

Az egységnyi művelt területen felhasznált növényvédő szerek globális használata 28 százalékkal nőtt a 2000-es években, 2,1 kg/ha értékről 2,6 kg/ha értékre, és 2010 után változatlan szinten maradt (lásd a 2. ábrát), bár előfordultak jelentős regionális eltérések. A növényvédő szerek alkalmazásának aránya 2019-ben Amerikában volt a legmagasabb, ezt követte Ázsia, Óceánia, Európa és Afrika. A 2010-es években Óceánia megelőzte Európát, de mindkét régió elmaradt a globális átlagtól. Ázsia volt az egyetlen régió, amelyben 2010 és 2019 között nem emelkedett a növényvédő szerek egységnyi művelt területre eső használata. A növényvédő szerek alkalmazási arányát tekintve 2018-ban a három vezető ország a következő volt: Trinidad és Tobago 25 kg/ha, Saint Lucia 20 kg/ha és Ecuador 14 kg/ha értékkel.

Műtrágyák

A szervetlen műtrágyák mezőgazdaság általi összesített felhasználása 2019-ben a három tápanyag, a nitrogén (N), a foszfor (P2O5 formában kifejezve) és a kálium (K2O formában kifejezve) összegeként 189 millió tonnát tett ki. A 3. ábrán látható módon a felbontás 108 millió tonna nitrogént (a teljes mennyiség 57 százaléka), 43 millió tonna foszfort (23 százalék) és 37 millió tonna káliumot (20 százalék) foglal magában. A felhasznált műtrágya teljes mennyisége 2019-ben 54 millió tonna, vagy 40 százalék volt, ami magasabb, mint 2000-ben (33 százalékkal több nitrogén, 34 százalékkal több foszfor és 73 százalékkal több kálium).

A világon a mezőgazdaság által felhasznált összes szervetlen műtrágya 56%-a Ázsiához volt köthető 2019-ben, ezt követte Amerika (26 százalék), Európa (12 százalék), Afrika (4 százalék) és Óceánia (2 százalék). A régiók rangsora megegyezik a különböző tápanyagoknál. A szervetlen műtrágyák legfőbb felhasználói csökkenő sorrendben: Kína, India, az Egyesült Államok és Brazília; Kína mindegyik tápanyagnál a legnagyobb felhasználó.

A műtrágyák felhasználása minden régióban nőtt 2000 és 2019 között (lásd a 4. ábrát). A három tápanyag összesített mennyisége 33 millió tonnával emelkedett – a legnagyobb abszolút értékben vett növekedést Ázsia mutatta, 46 százalékkal. A legnagyobb növekedésre Afrikában került sor, ahol az alacsony kiindulási érték miatt a 79 százalékos bővülés mindössze 3 millió tonnával egyenértékű. Amerikában a műtrágyahasználat 47 százalékos vagy 16 millió tonnás növekedést mutatott, míg Óceániában 14 százalékkal (vagy 0,4 millió tonnával) nőtt, szemben az Európában mért 6 százalékkal (vagy 1,4 millió tonnával).

A tápanyagok elegye régiónként eltérő. A nitrogén a legfontosabb tápanyag, ami legalább 60 százalékát teszi ki az Európában felhasznált műtrágyának (64 százalék), Afrikában ez 61 százalék és Ázsiában 60 százalék, míg Óceániában körülbelül a teljes mennyiség fele (51 százalék), ahogy Amerikában is (ahol 49 százalék). A foszfor felhasználása az összes régió egyesített adatát tekintve 17 és 25 százalék közötti, kivéve Óceániát, ahol a részaránya 36 százalék. A műtrágyahasználaton belül a kálium aránya 26 százalék Amerika esetén, ezt követi Európa (19 százalékkal), Ázsia (18 százalékkal), Afrika (14 százalékkal) és Óceánia (13 százalékkal). A foszfor használata Európában és Óceániában mérséklődött 2000 és 2019 között, míg a kálium használata csak Európában zsugorodott ugyanebben az időszakban.

Az egységnyi művelt területen a globális mezőgazdaság által felhasznált szervetlen műtrágyák mennyisége 34 százalékkal nőtt a 2000 és 2019 közötti időszakban, elérte a hektáronkénti 122 kg tápanyagot – ezt a nitrogén, a foszfor és a kálium összegével fejezték ki (lásd az 5. ábrát). Ez a 2000-ben mért adathoz képest 31 kg/ha növekedésnek felel meg. A teljes mennyiségen belül 70 kg/ha felel meg a nitrogénnek (akár 28 százalék), 28 kg/ha a foszfornak (akár 28 százalék) és 24 kg/ha a káliumnak (akár 63 százalék).

Az egységnyi művelt területen felhasznált műtrágyák mennyisége 2019-ben Ázsiában volt a legmagasabb, 180 kg/ha, ezt követte Amerika (135 kg/ha), Óceánia (82 kg/ha), Európa (80 kg/ha) és Afrika (26 kg/ha), ahogy ez az 5. ábrán látható. A 2000 és 2019 között elért 49 százalékos növekedési rátával Afrika lett a leggyorsabb növekedést elérő régió az egységnyi művelt területen felhasznált műtrágya tekintetében, megelőzve Amerikát (+47 százalék), Ázsiát (+37 százalék) és Európát (+12 százalék) – Óceánia volt az egyetlen régió, ahol csökkenést (-8 százalék) mértek.

Forrás: : Food and Agriculture Organization of the United Nations (FAO)