Mi vár a zöldség-gyümölcs ágazatra? Érdemes műtrágyát felhalmozni?

2021.12.08

A Közös Agrárpolitika (KAP) keretében több száz milliárd forint áll majd rendelkezésre az élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó fejlesztésekre – ez, és más fontos információk is elhangzottak a kertészeti ágazat évzáró tanácskozásán.

Mi vár a zöldség-gyümölcs ágazatra? Érdemes műtrágyát felhalmozni?


Évzáró kertészeti konferenciát tartott december elején a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Kecskeméten. A járványhelyzet miatti egy éves kihagyás után sorra került tanácskozáson kertészeti kiállítók, feldolgozóipari és kereskedelmi szakértők, gazdálkodók, és meghatározó, a kertészeti szektorhoz köthető vállalati előadók is megjelentek.

A programsorozatot Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke nyitotta meg köszöntőbeszédével, majd első előadóként dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár szólalt fel az Agrárminisztérium képviseletében, aki beszámolt az eddig lezárult pályázatokról, fejlesztési irányokról és jövőbeli támogatási struktúráról. Elmondta, hogy kiemelt célként látják állami segítség nyújtását a hozzáadott érték növeléséhez és az alapanyag-ellátás biztonságának fokozásához. Az állam készen áll a gazdálkodók igénye szerint exporttámogató rendszerekkel is segíteni a hazai termékek külföldi piacokon való megjelenését és értékesítését.

FruitVeB 2

Feldman Zsolt megemlítette, hogy a KAP 2023–2027-es időszakában a 2. pillérben 750 milliárd forint áll majd rendelkezésre az élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó fejlesztésekre, előtérbe kerül a beszállítói kapcsolatok kérdésköre, a kertészeti alapanyag-termelés támogatása és a termelői együttműködések könnyített forráshoz juttatása is. Kiemelte, hogy források átcsoportosításának köszönhetően az 1. pillérben a közvetlen támogatásokra, továbbra is hasonló mértékű összeg lesz elérhető, mint az előző ciklusban volt.

Sebesta Péter, az MHKSZ elnöke a zöldborsó és a csemegekukorica feldolgozásának jelentőségéről, a jelenlegi problémákról és a fejlesztési lehetőségekről beszélt. Rámutatott arra, hogy az elmúlt 5 évben a termőterület és a termelői létszám jelentős csökkenése volt megfigyelhető, amely megfelelő stratégiai támogatások hiányában az ágazati jövedelmezőség veszélybe kerüléséhez vezethet. Ifj. Széll István, a Parmen Konzervipari Zrt. cégvezetője a meggypiacon jelen levő feszültségekről, bizonytalan helyzetről tartott előadást. Kiemelte, hogy a feldolgozáshoz köthető alapanyagok jelentős áremelkedése, a fogyasztói igények változása, az üzletláncok beszerzési politikája és az ingadozó felvásárlási árak befolyásolják a versenyképességet és exportlehetőségeket.

Az előadássorozat legvégére került egy égető téma, az inputanyag árak változásairól, a fenntartható fejlődésről és a Zöld megállapodásról (Green Deal) kaphattak részletesebb képet az érdeklődők. Sira Márk a KITE Zrt. kertészeti üzletág igazgatója előadásában bemutatta a kertészeti növényvédő szerek, műtrágyák, fóliatermékek és beruházási termékek napjainkban tapasztalható extrém árszínvonal-alakulását, valamint ezeknek indukáló tényezőit.

Sira Márk arra kért minden gazdálkodót, hogy a jelenlegi növekvő ártendenciák ellenére, lehetőleg 3 hónapnál előrébb senki se vásároljon be inputanyagokból csupán tárolási célzattal, mert ezzel csak további áremelkedés idézhető elő. Meglátása szerint az árak normalizálódása önmagától be fog következni, amelynek gyorsításához szükség van a fegyelmezett beszerzői magatartásra gazdálkodói oldalról is.

Záró előadásként Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. uniós agrártámogatási igazgatója, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar klímatudatos fenntartható fejlesztéséről, valamint a Zöld megállapodás kitűzött céljairól, megvalósítási lehetőségeiről és hatásairól számolt be. Elmondta továbbá azt is, hogy a jövőben növekvő beruházási szükséglet várható az agrár-élelmiszeriparban, amelyet a keresleti oldal, a kínálati oldal és a külső környezeti tényezők egyaránt befolyásolhatnak.

 


TOVÁBBI  HÍREK MEGTEKINTÉSE...

A MAGYAR GAZDÁLKODÓK SZAKMAI KÖZÖSSÉGE