Országos parlagfűhelyzetkép (2021. 10. 07.)

A pollenszórás mértéke napról napra egyre inkább csökken. A legfejlettebb parlagfüveknél a termésérés, magszóródás és növényelhalás a jellemző fenológiai állapot. Ezeknél a növényeknél a pollenszórás már megszűnt, a porzós fészkek döntő többsége elszáradt, és a többségük már lehullott a virágzati tengelyről. A parlagfű növények többsége elvirágzott, a termésképződés és termésérés az uralkodó fenológiai állapot. A főhajtáson a virágzati tengely hossza általában 5-30 cm. Virágzó egyedek szinte már csak a későn kelt növényeknél, valamint a kaszálás után újrasarjadó növények és a neoténiás egyedek esetében figyelhetőek meg. A parlagfüvek fejlettsége országosan nagyon heterogén, az élőhelytől és a kelési időtől függően a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig tehető, a legtöbb parlagfű 100-180 cm-es nagyság közötti. Új kelésű növény már csak ritkán található. A szántóföldeken a folyamatos betakarítások, valamint vetés-előkészítési munkálatok révén a parlagfűvel érintett terület az előző időszakhoz képest jelentősen csökkent.

A gabona- és repcetarlók többsége parlagfűvel alacsonyan vagy közepesen fertőzött volt, ezért a tarlóhántás, majd a tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű volt. A termelők a nedvességmegőrzés és a gyomok, így a parlagfű elleni védekezésként a tarlóhántásokat többnyire elvégezték, majd folyamatosan végezték a tarlók ápolását. A csapadékban szegény térségekben a száraz talajviszonyok miatt a talajmunkákat nehéz volt jó minőségben elvégezni. Gyomirtó szeres tarlókezelést az átlagosnál kisebb területen végeztek, mivel az évelő gyomnövények a száraz, forró időjárásban kisebb mennyiségben hajtottak ki.

A száraz talajviszonyok nem kedveztek az őszi vetésű szántóföldi kultúrák magágy-előkészítő munkálatainak, nehéz volt megfelelő minőségű magágyat készíteni. Az őszi káposztarepce vetése a megyék többségében már befejeződött. Az augusztus végén vetett táblák egy részénél – a kevés csapadék miatt – nem kelt ki a kultúrnövény. Ezeket a táblákat felülvetik vagy kiművelik. A már kikelt repceállományok többségében a növények fejlettsége szikleveles és 7 leveles állapot közötti. Folyamatban van az őszi kalászosok vetése. Mindezek miatt a parlagfűhelyzet az elmúlt időszakhoz képest javult.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon- vagy tribenuron-metil-toleráns hibrideket vetettek. A kultúrnövény fejlődését hátráltatta a hideg tavaszi időjárás, emiatt később alakult ki a gyomelnyomó képessége. A napraforgótáblákon kezdetben kisebb mennyiségben, május hónapban viszont nagy mennyiségben kelt a parlagfű. Az alapkezelésben részesített táblák többsége megkapta a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így az alapkezelések eredményesek voltak, a kezelt táblák többnyire parlagfűmentesek voltak. Azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, az elvégzett kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, ezeken a területek sem volt jelentős parlagfű-fertőzöttség. Sok helyen okozott gondot, hogy az imidazolin- és a tribenuron-metil-ellenálló hibrideknél a posztemergens kezelések megkéstek a májusi csapadékos és szeles időjárás miatt, a parlagfű fejlettebb volt az optimálisnál. Emiatt sok helyen a parlagfüvek egy része túlnőtt az optimális fenológiai állapoton, ami hatáscsökkenést eredményezett. Sok helyen kellett a parlagfű elleni késői posztemergens kezelést végezni halauxifen-metil hatóanyagú készítménnyel. A tömörödött talaj és a posztemergens kezelések gyengébb hatása miatt mechanikai sorközművelést is nagyobb arányban végeztek a gazdálkodók. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, kiritkult állományrészeken, sikertelenül gyomirtott területeken fordult elő nagyobb egyedszámban. Ezeken a területeken közepes-erős parlagfű-fertőzöttség alakult ki. Az érési folyamatok során erőteljes állományszáradás indult be, így az árnyékoló hatás fokozatos megszűnésével a gyomelnyomó hatás is látványosan csökkent, ami kedvezett a parlagfű térnyerésének. A táblák többségén állományszárítást végeztek. A napraforgók betakarítása a végéhez közelít. Folyamatban van a betakarított napraforgótarlók elmunkálása is, amelyet a száraz talajviszonyok miatt nehéz elvégezni.

A kukoricaállományok fejlődését a tavaszi hideg időjárás jelentős mértékben gátolta, míg a gyomnövényekét csak kisebb mértékben. Nyáron pedig a forró és száraz időjárás hátráltatta a kukorica fejlődését, a gyomelnyomó képessége nehezen, a szokásosnál később alakult ki. A mély fekvésű, jó termőképességű, csapadékban részesült táblákon jól fejlett állományok alakultak ki. A csapadékban szegény térségekben, gyengébb talajú területeken alacsonyabb állomány jellemző, az alsó levelek hamar leszáradtak, emiatt a gyomelnyomó képesség is gyengébb. Kukoricában az első parlagfűkelési hullám gyenge volt. A tavasz második felében azonban erőteljes kelés indult meg. A legkorábban kijuttatott, tartamhatással rendelkező készítmények nem kaptak még megfelelő mennyiségű bemosó csapadékot. Az alapkezelések többsége május hónapban már megkapta a szükséges bemosó csapadékot, így a preemergensen kezelt területek többségén gyommentes állomány alakult ki. A korai posztemergens kezelések jól sikerültek. A posztemergens készítmények kijuttatását májusban hátráltatta a csapadékos, szeles időjárás. A túlfejlett gyomok elleni védekezés rontotta a gyomirtás hatékonyságát. Az erős gyomnyomás és a tömörödött talaj miatt sok helyen végeztek kultivátorozást. A kukorica-állománykezeléseket, a sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a táblák zömén alacsony parlagfű-fertőzöttség alakult ki. Az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, ami kedvez a parlagfű térnyerésének. Jelentősebb parlagfű-fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken tapasztalható. Megkezdődött, illetve már folyamatban van a kukorica aratása az ország nagy részén.

Ültetvényekben a nyári, több hullámban érkező csapadék hatására több hullámban kelt a parlagfű is. A kezdeti gyenge fertőzés közepesre erősödött. Az ültetvények többségében a szüreti munkák ütemezésével összhangban a termelők folyamatosan végzik a területek gyom- és parlagfű-mentesítését. Helyenként az elhanyagolt állománysorokban és sorközökben lehet nagyobb parlagfű-fertőzöttséget észlelni.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, még betakarítás előtt álló napraforgó-és kukorica-táblaszegélyekben, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, mezsgyehatárokon, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, árokpartokon, utak szélén, beruházási területeken fordul elő.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a lokálisan és több hullámban érkezett nyári csapadék a parlagfű több kelési hullámát indította el. Helyenként erős fertőzöttség alakult ki. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszéleken, táblaszegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást, azonban a parlagfű gyors újrahajtása figyelhető meg.

Forrás: Nébih