rovarkártevők

Kutatók a „félelem szagát” használják a rovarkártevők távol tartására a haszonnövényektől és a kertektől

A növényeket fogyasztó rovarok nagy fenyegetést jelentenek a fejlődő haszonnövényekre azzal, hogy közvetlenül kárt okoznak a szárukban, termésükben vagy gyökérzetükben, valamint, hogy közvetve baktériumokat, vírusokat vagy gombakórokozókat juttatnak rájuk.

Válaszul az emberiség növényvédő szereket vetett be ellenük, amire a károsítók visszavágtak azzal, hogy egyre erősebb rezisztencia alakult ki bennük a természetes szelekció hatására. Egy új tanulmányban különleges ötlettel álltak elő, a „félelem” szagát használva a rovarok haszonnövényektől és kertektől való távol tartására.

Sok állat érzékei válnak élesebbé, ha veszélyt éreznek. Például az ön szaglása fel fogja hívni a figyelmét egy esetlegesen halálos veszélyt jelentő tűzesetre. Erre a természetes reakció a menekülés. A rovarok sem jelentenek kivételt – sőt, többségük még érzékenyebb a szagokra, mint az ember, mivel a kémiai kommunikáció alapvető jelentőségű a rovar életben maradása érdekében.

A rovarok rengetegféle feromont választanak ki és érzékelnek, ami segít nekik abban, hogy szaporodjanak és kommunikáljanak a saját fajuk egyedeivel. Szagokat használhatnak a veszély érzékelésére is. Például ha a levéltetvek érzékelik a katicabogarak, természetes ellenségeik által kiválasztott kémiai anyagokat, ezek a rovarok hajlamosak elmenekülni. Az egyetem kutatói kíváncsiak voltak arra, hogy képesek-e valamilyen módon kiváltani ezt a kémiai választ a kártevők távol tartására.

„Mivel a bolygónk lakosságszáma tovább nő, egyre fontosabbá válik a növényvédelem annak érdekében, hogy elég étel álljon az emberi populáció rendelkezésére. A rovarkártevők jelentik az egyik legnagyobb kihívást a mezőgazdasági termény-előállításban világszerte, és ennek a problémának a megoldása alapvető jelentőségű. Azonban az ezen kártevők leküzdésére gyakran használt növényvédő szerek károsak lehetnek az ember és a környezet egészségére, ami miatt a gazdáknak egyre többször kell a növényvédő szerek betiltásával és használatuk korlátozásával szembesülniük, valamint a növényvédőszer-rezisztenciával, ami miatt egyre kevésbé hatásosak ezek a szerek. Mindezek miatt igyekszünk azonosítani és kifejleszteni fenntartható megoldásokat, amelyekkel csökkenthető a károsítónyomás úgy, hogy kevesebbet vagy egyáltalán nem használunk rovarölő szert”

„Az egyik fő célunk annak megvalósítása, hogy a ragadozó életmódot folytató rovarokkal érjük el a növényevő kártevők visszaszorítását, amivel mérsékelhetjük a rovarölő szerek negatív hatását a terményre. Ahelyett, hogy egyszerűen rávennénk a ragadozó rovarokat, hogy kártevőket ejtsenek zsákmányul, azon dolgoznak, hogy a káros rovarok félelmét növeljék, amivel megzavarják őket úgy, hogy kisebb kárt tesznek a haszonnövényekben”

Szántóföldi kísérleteket végeztek, amelyek alapján a levéltetvek és más növényevő rovarok elhagyják azokat a termőföldeket és kerteket, ahol ragadozók szagát érzik. Ráadásul az ezeknek az anyagoknak kitettség következtében lelassul a szaporodásuk és könnyebben növesztenek szárnyakat, és ez a két képességük lehetővé teszi, hogy gyorsabban elmeneküljenek, ha veszélyben érzik magukat. Már csak az a kérdés, a katicabogár kémiai jeleinek pontosan melyik összetevőjére reagálnak a levéltetvek.

Egy új tanulmány szerint gázkromatográfiás spektrométert használtak a katicabogarak által kiválasztott illékony szaganyag azonosítására és kivonására. Ezután összekapcsolták élő levéltetvek érzékelőit egy elektroantennogram készülékkel, és minden egyes kémiai komponensnek kitették őket, hogy megtalálják, melyik összetevőre érzékenyek.

A katicák által kibocsátott számos összetevő közül a levéltetvek az EAG-jelek alapján legerősebben a metoxipirazinokra reagáltak, például az izopropil-, izobutil- és szek-butil-metoxipirazinra. Ezeknek a vegyületeknek a felhasználásával a kutatók kifejlesztettek egy különleges szagkoktélt, amelyet ezután a gyakorlatban is kipróbálnak. A koktélt egy diffúzorral juttatják ki, amelybe eredetileg esszenciális olajokat tettek, annak érdekében, hogy kiderítsék, hogy ezek a szagok valóban hatásosak-e a kártevők termőterületektől és kertektől való távol tartására. Ezeket az illékony vegyületeket inkább a levegőbe párologtatják és nem a növényekre permetezik.

„Ennek köszönhetően az élő szervezetek, növények és emberek nem kerülnek kapcsolatba a termékekkel, így a toxicitás esélye elég alacsony marad és a kijuttatás is biztonságos. Megvizsgáljuk azt is, hogy ezek a szagok a rovarközösség más tagjaira is hatással vannak-e, többek között a hasznos beporzókra és a ragadozó vagy parazita rovarokra”, mondta a kutatás egy résztvevője. Ha minden az elképzelések szerint alakul, a gazdák és kertészkedők új, toxinmentes alternatívához jutnak a hagyományos növényvédő szereken túl.

„A következő lépés az lesz, hogy más terményeken is kipróbálják ezt a megoldást a káposztaféléken túl, ahol eddig használták. A kutatások egyik előnye, hogy a katicák sokféle különböző rovarkárosító ragadozói, így talán más kártevőket másfajta terményeken szintén képesek leszünk kezelni ezzel a módszerrel.

 

Forrás: Agrow

Tags: növényvédelem, kártevők, természetes ellenségek, katicabogár, levéltetvek

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom