Vadkár: ki állja a végső cechet?

A megelőzés a vadászok és a gazdák közös érdeke és feladata

A vad által okozott károk felmérésében és értékelésében nyújt segítséget az év elején megjelent Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató, valamint az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató. Egy szakértőt és egy gazdálkodót is megkérdeztünk a vadkár kezeléséről szerzett tapasztalataikról.

vadkrck

A nagyvadak tekintélyes kárt tudnak okozni a gazdáknak a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, de az apróvadak kártétele is számottevő. Ideális esetben egyezséggel zárulnak a vadkárügyek a vadászok, pontosabban a vadászatra jogosultak és a mezőgazdálkodók, erdőgazdálkodók között, de sokszor fordul bonyodalmas, hosszú peres útra, kerül bíróságra az ügy.

„A vadkár megelőzése a vadgazdálkodók, illetve az erdő- és mezőgazdálkodók közös érdeke és feladata. Ha azonban a védekezés ellenére mégis bekövetkezik a vadkár, akkor annak korrekt megállapítása és értékelése egy bonyolult szakértői feladat, melynek a kártérítés során kiemelt szerepe van. A vadkárbecslési eljárásra korábban nem volt egységes eljárásrend hazánkban, a vadkárszakértők a különböző szakirodalmakban található eljárási metódusok szerint becsülték fel a kár mennyiségét és értékét. Az Agrárminisztérium felkérése és irányítása mellett az útmutatók elkészülését és az egyeztetések koordinálását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászkamara közösen segítette. Az útmutatóknak köszönhetően egyértelműen és egzaktul megállapítható lesz a kár mértéke, csökkenni fog a termelők és a vadgazdálkodók közti lehetséges ütközési pontok száma és a vitákból adódó bírósági eljárások száma” – adta hírül 2021 januárjában az AM Sajtóiroda.

Szakértő szemmel

Prencsok Janos 1Az elhúzódó, sokszor elmérgesedő vadkártérítési ügyek, a vadász–gazda konfliktusok keletkezésének egyik oka tehát a kárbecslési eljárás körül lehet. Erről pedig ki tudhat többet, mint egy tapasztalt szakember, jelesül Prencsok János vadgazdálkodási és vadkárszakértő? Őt kérdeztük a szóban forgó útmutatókról, a kárrendezés gyakorlati tapasztalatairól, javaslatairól.

 – Ez év elején megjelentek a várt útmutatók. A vadkárbecslés új, egységes eljárásrendjével létrejöttek-e a vadkárok megnyugtató rendezésének feltételei?

 – A két útmutató megjelenéséhez négy évre volt szükség. Elvárásaink az útmutatókkal kapcsolatosan magasabbak voltak, mint amit végül kaptunk. Az eljárásrend, a vadkárfelmérések módszerei szakmai szempontból jók le­­hetnek, ám az alkalmazásuk jelenleg senki számára nem kötelező. Megalapozott indokkal a vadkár felmérése az útmutatókban „ajánlottól eltérően”, más módszerrel is elvégezhető. Tehát az útmutatók megjelenésével – más egyéb szükségszerű intézkedés elmaradásával egyetemben – nem jöttek létre a vadkárok megnyugtató módon történő rendezésének feltételei.

 – A vadkár rengeteg konfliktus forrása. Meglátása szerint a jövőben megszűnhet, de legalább enyül az éles ellentét? Lát esélyt a változásra?

 – A gazdák és a vadászatra jogosultak közötti „érdekellentét” a jelenlegi törvénykörnyezet (Vtv.) alapvető megváltoztatása nélkül belátható időn belül nem szűnhet meg. Az új Vtv. és Vhr. megjelenését követően rendelkezünk már olyan gyakorlati tapasztalatokkal és javaslatokkal, amelyek alapján szükséges lenne módosítani, kiegészíteni a törvényt, és ezzel az „éles” ellentétek tompulnának. Sajnálatos módon a törvénymódosító javaslatok már hosszabb ideje a jogalkotók asztalán pihennek, és ezek mielőbbi megvalósulásában csak reménykedni tudunk.

 – A vadkárszakértők kiemelt szerepet töltenek be a vadkárrendezésben, döntő fontosságú tehát az alapos szakmai felkészültségük, objektivitásuk. Hogyan történik a képzésük és az ellenőrzésük?

 – A vadkárkérdés megoldásának nélkülözhetetlen pontjai a megfelelő és kötelezően alkalmazandó kárfelmérési útmutatók, a gyakorlati tapasztalatok kívánalmainak megfelelő törvénymódosítások s vadkárszakértők képzése, nyilvántartása és ellenőrzése. Sajnos a felso­roltak közül hiányzik a szükséges törvénymódosítás, valamint a vadkárszakértők megfelelő képzése, nyilvántartása és ellenőrzése. A felsoroltak hiányában nem várható a vadkárkérdés rövid távú, megnyugtató megoldása.

 – A vadkárok milyen arányban rendeződnek már az első lépcsőben, tehát a gazda és a vadász, vadgazdálkodó között, és mennyi vadkárügy kerül a jegyzőhöz, illetve egyezség híján esetleg bíróságra?

 – Erről felmérés vagy statisztika még nem készült. A gyakorlatban ta­­­­pasztalt kárrendezések arányait vizs­­gálhatjuk úgy, hogy mi szól a kü­­­­­­­­­­­­lönböző lépcsők mellett vagy ellene. Véleményem szerint a kárrendezések első lépcsőben 60% körüliek. Második lépcsőben a jegyzői eljárások 30%, a bírósági ügyek pedig 10% körüliek, bár a legtöbb esetben kényszeregyezség születik.

Becslés drónokkal

 – Drónok segítségével pontosabb, megbízhatóbb lehet a vadkárbecslés is. Mennyire használják ezt az eszközt a szakértők, és hogyan történik a felmérés felvételeinek feldolgozása és értékelése?

 – A drónok igénybevételével történő vadkárfelmérést egyre több szakértő használja. Az eszközön egy kamera képei rögzítik a tábla állapotát; a kármentes, növényhiányos, rágott, taposott területeket. Az adatokból speciális szoftverrel és operátor segítségével az eddigi legrészletesebb és legpontosabb kiértékelést (becslést) lehet elvégezni. A dróntechnológia is becslésnek tekinthető, azonban ezzel a módszerrel állapítható meg legpontosabban a vadkáros terület nagysága, és pontossága, objektivitása egyértelművé teszi létjogosultságát. Az UAS-felméréssel készült felvételek feldolgozására és kiértékelésére sajnos még nincs kidolgozott szakmai módszertan és ajánlás – ez sürgős megoldást igényel!

Gyékényes: gazdálkodnak és vadásznak

Szerecz Andras cegvezetoMagyarországon – a természeti adottságoknak megfelelően – a Dunántúl déli tájain a legjelentősebb a vadállomány, így nagyobb a kártétel is. A legtöbb a mezőgazdasági vadkár Somogyban; itt, a horvát határ közelében, 1200 hektáron gazdálkodik a Gyékényesi Mezőgazdasági Zrt. Vadászati szempontból a nagyvadak jellemzők, az erdősültség a gazdaság határain belül közel 35%-os. A vadkár tehát több vonatkozásban is érinti a gazdaságot. Kérdéseinkre Szerecz András cégvezető válaszolt.

 – Miért válhatott neuralgikussá a vadkárrendezés ügye, és hogyan lehet békésebb a vadász–gazda egymás mellett élés? Miként látják a kérdést kettős szerepben: mezőgazdászként, egyben a helyi vadásztársaság tagjaiként?

 – Gazdálkodóként kiemelten érzékenyen érint bennünket a vadkár. A felszaporodott vadállomány nagy károkat okoz. A kár mértékét tovább befolyásolja az, hogy magasak a hozamok, ehhez magas felvásárlási árak társulnak, és az input költségek is megnőttek. Szerepünk bár kettős, hiszen gazdálkodunk és vadászunk is, de elvi kérdésként tekintünk arra, hogy ne vadásszunk az általunk használt területen az ütközések elkerülése miatt.

 – Változhat a helyzet a vadkárrendezésben az év elején megjelent útmutatókkal?

 – A vadkárfelmérést és -becslést a lefektetett irányelvek alapján végezzük, melyben a vadásztársaságok teljes mértékben partnerek. Örültünk a meghatározott irányelveknek, viszont a becslések során külső szakértő bevonásával dolgozunk a vitás kérdések elkerülése érdekében, és törekszünk a megegyezésre.

A kár részben megelőzhető

 – Az önök gazdasága erdészeti, erdőgazdasági tevékenységgel is foglalkozik. Így előfordulhat, hogy egyszerre károsultak erdőn-mezőn. Okoz-e gondokat a Gyékényesi Mezőgazdasági Zrt.-nek a vadkártétel?

 – Minden vadfaj károsít erdőn és mezőn is egyaránt, emiatt fontosnak érezzük a megelőzést a vadkárelhárításban. Átgondolva vetésszerkezetünket, az erdőszegélyekre és a kieső területekre lucernát telepítettünk. A szárítói hulladékot kiszállítjuk a vadásztársaságoknak, hogy minél nagyobb hatékonysággal tudják a vadakat az erdőben tartani. Elszenvedett mezőgazdasági vadkárunk a 2020-as gazdálkodási évben meghaladta a 21 millió forintot, ám ezt maradéktalanul megtérítették. Sajátossága a gazdaságunknak, hogy négy vadásztársaság vadászik a területünkön, egy állami – SEFAG – és három magántársaság. 2017-ben és 2018-ban egy vitás területhasznosítási ügyben az egyik területrészünk vadászatra jogosult nélkül maradt, így az elszenvedett 20 millió forint vadkárt akkor a saját kárunknak kellett tekintenünk.

vadkar1

Lepusztított tábla

Vadkárokra csaknem 2,5 milliárd

„A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvény Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) létrehozását és működtetését rendelte el. Az OVA egyik feladata, hogy a vadgazdálkodási statisztikai jelentések alapján évente jelentést készít a vadállomány és a vadgazdálkodás helyzetéről. A kiadvány a 2019/2020. vadászati évre vonatkozó legfontosabb adatokat táblázatokban foglalja össze, amelyek a vadgazdálkodási egységek által szolgáltatott állománybecslési és vadgazdálkodási adatokon alapulnak. A 2019/2020. évi vadgazdálkodási adatbázis a vadgazdálkodási egységek 99,45%-ának adatait tartalmazza. (…)” – olvasható az országos vadgazdálkodási adattár kiadványában, „Vadgazdálkodási Adattár 2019/2020. vadászati év” címmel.

Az adattár szerint „A vadgazdálkodási jelentések összesített adatai alapján a 2019/2020. vadászati évben növekedett a művelt vadföldek (23 554 ha, +0,03%) és a művelt vadlegelők (30 576 ha, +4,09%) kiterjedése. (…) A 2019/2020. vadászati évben a vadgazdálkodás országos pénzügyi mérlege pozitív volt. Folyó értéken a vadgazdálkodás összesített bevételei (27 milliárd 602 millió Ft » 30 milliárd 889 millió Ft; +11,91%) és költségei (25 milliárd 883 millió Ft » 27 milliárd 226 millió Ft; +5,19%) is nőttek. Az ágazat a 2019/2020. vadászati évet 3 milliárd 663 millió Ft (+113,09%) egyenleggel zárta.”

A vadkárokra 2019-ben országosan kifizetett összegek: mezőgazdasági összes vadkár: 2 308 977 000 Ft; a legtöbb mezőgazdasági vadkár a megyék közül Somogy megyében történt, 506 345 000 Ft ér­­tékben, a legkevesebb Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1 094 000 Ft értékben.

Erdei összes vadkár: 104 665 000 Ft, ezen belül a legtöbb Nógrád megyében 23 703 000 Ft értékben. Nem volt erdei vadkár 2019-ben Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

Forrás: Csányi, S. (szerk.) 2020. Vadgazdálkodási Adattár – 2019/2020. vadászati év. Országos Vadgazdálkodási Adattár, Gödöllő, 66 o.Az útmutatók megjelenésével nem jöttek létre a vadkárok megnyugtató módon történő rendezésének feltételei.

Szerző: AgrárUnió

Tags: vadkár

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom