Felfelé ívelő pályán az ökológiai gazdálkodás Magyarországon

Európában az elmúlt években 16,5 millió hektárra nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága, a kontinens éllovasainak számító országok már a 15 százalék körüli, vagy azt meghaladó arányt is elértek ezen a területen. Az elmúlt évtized hazánkban is nagy előrelépést hozott: az ökológiai területek a támogatásoknak is köszönhetően megduplázódtak. Magyarországon a teljes mezőgazdásá-gi terület mintegy 5,7 százalékán zajlik ökológiai gazdálkodás, ezzel az ország középmezőnyben áll az unióban, amelynek átlaga 8 százalék.

A több mint 300 ezer hektáros összterület mintegy 60 százaléka gyep, rét és legelő, a fennmaradó ré-szen ökológiai növénytermesztés zajlik. „Utóbbi esetében tíz év alatt mintegy 70 százalékkal emelkedett a termesztésbe bevont terület nagysága, és egyre több gazdálkodó csatlakozott a talaj, növény, kör-nyezet egységét szem előtt tartó agroökológiai szemléletű gazdálkodási módhoz. Az előrelépés meg-kérdőjelezhetetlen”, ismertette dr. Mikó Péter, az Agrártudományi Kutatóközpont nemesítője, a Vető-mag Szövetség Ökológiai Vetőmag Munkacsoportjának elnöke.

Az ökológiai termelésben nem használnak szintetikus készítményeket, helyette biológiai növényvéde-lem, természetes eredetű tápanyagok, vetésforgó, különféle eszközök (például gyomfésű) és eljárások használatával biztosítják a növények gazdaságos termesztéséhez szükséges feltételeket. A hazai szántó-földi ökogazdálkodás jellemző növényei a kalászosok (búza, tönköly), a pillangósok (egyebek mellett borsó, lucerna), a napraforgó, a zöldségnövények (pl. burgonya, hagyma), a zöldtrágya és takarmány-keverékek, valamint - mintegy 5-6 ezer hektáron - hibridkukorica és csemegekukorica. A megtermelt áru nagyobb részét exportpiacokon értékesítik, a fő célországok közé Németország, Franciaország és Olaszország tartoznak. Az áruházlánci igények változásával, valamint a hazai feldolgozottsági szint fej-lődésével – többek között a kézműves pékségek megjelenésével - a belföldi piaci kereslet is megerősö-dött az elmúlt pár évben, különösen a bio kalászosok és zöldségnövények iránt.

Az elkövetkező tíz év sok lehetőséget tartogat a vetőmag szegmens számára is, ezért a Vetőmag Szö-vetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácson belül egy éve munkacsoport alakult, amelynek célja az ökológiai vetőmagok használatának fokozása, az információk hatékonyabb megosztása, fajtatesztek szervezése, a fajtakínálat bővítése és az ökológiai növénynemesítés ösztönzése érdekében. Dr. Mikó Péter szerint nagyon fontos cél a fémzárolt ökológiai vetőmag keresletének és kínálatának növelése, mely egyúttal a célzott nemesítést is támogatja. Míg a zöldségeknél, hibrid növényeknél dominálnak a fémzárolt vetőmagok, addig a gazdálkodók gabonatermesztés céljára például mintegy 80 százalékban saját gazdaságban visszafogott magot használnak. A saját vetőmag előállításának helyes módszereire irányuló képzések szervezése a munkacsoport reményei szerint hosszútávon pozitív hatással lehet a fémzárolt ökológiai vetőmagtermelésre is.

A munkacsoport szervezésében, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet koordinációjával az ország hét helyszínén indult tavaly ősszel kisparcellás őszi ökobúza fajtateszt. A több mint 20 búzafajtával indí-tott kísérletek eredményei egyrészt segíthetik a gazdálkodókat abban, hogy az adott körülmények kö-zött legkedvezőbb, a térségükben legjobban teljesítő fajtákat tudják kiválasztani, másrészt a vetőmagos cégek is célzottan tudnak e keresletre felkészülni. Az első teszt hamarosan véget ér, itt már kézzelfog-ható eredmények állnak majd a gazdák rendelkezésére.

„A következő évtized mindenképpen bizakodásra ad okot. A munkacsoportot életre hívó, idén záruló LIVESEED uniós projekt célja, hogy felélénkítse az öko vetőmag iránti keresletet és az öko növényneme-sítést. Jövőre egy új EU öko rendelet lép hatályba, amely rögzíti, hogy 2036-ra minden ökológiai gaz-dálkodásban használt vetőmagnak tanúsított ökológiai gazdálkodásból kell származnia. Jelenleg a fém-zárolt vetőmagot vásárló gazdák többsége konvencionális, csávázatlan vetőmagot használ. Ehhez a célhoz viszont megfelelő fajtakínálatra, és a tesztelési eredményekre is építő öko növénynemesítésre és fajtaminősítésre lesz szükség. Az EU 25 százalékos öko európai területi részarányt célzó irányelvét tá-mogató állami ösztönzésektől azt várjuk, hogy nemcsak a terület nagysága növekszik, hanem egyre több, eddig hagyományosan gazdálkodó szakember is belép majd az ökológiai gazdálkodásba, amely mindenképpen az ágazat hasznára fog válni”, hangsúlyozta dr. Mikó Péter.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Forrás: Vetőmag Szövetség