Zöldülő agrárium: elvárás és lehetőség

A szokatlan hangvételű elemző-előrejelző szakmai kiadvány nem hírek szerkesztett gyűjteménye, célja a döntés-előkészítés, -megalapozás. Lássuk, mi mindent tartogat olvasóinak ez a lapszám!

Kevés gyümölcs, kevés méz?

A gyümölcsösökben tette a legnagyobb kárt a tavaszi fagy. Idén eddig több mint 6 ezer hektár területre jelentettek tavaszi fagykárt, és ennek több mint fele barack-, meggy- és almaültetvényekben jelentkezett. A kárenyhítési alap segítséget nyújt a fagykárt szenvedett gyümölcstermesztőknek. A témához fűzött Erste-kommentár azt fejtegeti, hogy a szállított fagyok ellen nehéz mit tenni, de vannak technológiák az aktív védekezéshez, és az ag­­­­­rárkárenyhítési rendszer is hatékony (lehet, hogy túlságosan is?). Az, hogy 
a fagy kontinensszerte megint ilyen súlyos károkat okozott, elgondolkodtató, tehát nem csak nálunk van gond a felkészüléssel. Bevétel nélkül nem fenntartható a gyümölcsös, a gazdálkodás. A fogyasztás növelését célzó kampányok is gellert kapnak, ha kevés és drága a gyümölcs, mint tavaly és idén is. A túl gyors felértékelődés visszaveti a fogyasztást. Amint 
a kommentár utal rá, a hajtatott zöldségekkel együtt a gyümölcsösök is hamarosan fedett termőfelület alá költöznek. 
Az óriási beruházási költség még visszatartja a gazdálkodókat, de biztosra vehető, hogy a dominó hamarosan elindul.

A gyümölcstermesztőkhöz hasonlóan a méhészek is nehézségekkel küszködnek: a telelés is rossz volt, sok családot vesztettek, majd az akác és a gyümölcsfák lefagyása tette ezt az évet máris a veszteséglistára. Hiába az áremelkedések, a támogatások és a növekvő belföldi kereslet, ha nincs méz.

Földárak – hatalmas 
különbségek

Az európai földárak között óriási a kü­lönbség. Németország a legdrágábbak között van, ráadásul itt emelkednek leg­gyorsabban az árak. Ugyanakkor Németországban a legnagyobbak a regionális árkülönbségek. Amint az Erste-kommentár kifejti, az európai országok a föld­árak szempontjából két részre oszthatók. Kimagaslik Hollandia, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Írország – és a többi, ahol kevésbé kiugróak az árak. Kelet felé haladva még mindig olcsóbb a föld, de az árnövekedésekben már versenyképesek vagyunk itt, Kelet-Közép-Európában is. Az eltérése­­­ket az ármozgató tényezők különböző kombinációi okozzák. Például a földkivonások (beépítés, napelempark, utak), az egymáshoz egyébként egyre közelítő közvetlen kifizetések, a földszabályozás, a befektetők, a bérlők. Ott, ahol alacsony a bérelt föl­­­­dek aránya, magasabb a föld ára is. Lengyelországban és Romániában 80 százalék, Csehországban 83, Szlovákiában 89, viszont Hollandiában 25, Olaszországban mindössze 20 százalék a bérletek aránya. Magyarországon 56 százalék. A földpiac mérete is összefügg a bérletek arányával és a földárakkal. A magas földárak szűk piachoz vezetnek: évente 0,5-2,0 százalék fordul meg a földpiacon.

2020: mélyütés 
a borszektornak

A borászok helyzetét elemzi az árak és 
a külkereskedelem számainak, a piac pandémia okozta anomáliáinak tükrében 
a Statisztika rovat szakírója, aki ekképpen fogalmaz: 2020 a borszektornak is bevitt egy mélyütést. A globális piac 10 százalékkal zuhant be, és nálunk is élet-halál harc folyt. Az otthon fogyasztás miatt a borfogyasztási szokások és beszerzési csatornák jelentősen átalakultak. Aki a borászok közül időben felköltözött 
a netre, annak tavaly is jó éve volt, hiszen míg a globális, teljes italpiacon a bor aránya mindössze 14 százalék, a netes csatornában 40 százalék. A bor tehát kifejezetten jól illeszkedik e csatornába, főleg a fiatal generációk körében. A kiskereskedelmi csatornába áramló kereslet a mennyiségi kiesést nem tudta pótolni. Ugyanakkor a fogyasztói árak szintjén a kiskereskedelem reagált a piacbővülésre: márciusban 6-7 százalékkal voltak magasabbak a borárak, mint egy évvel korábban.

Ami az exportot illeti, 2019-ben a kedvező külkereskedelmi folyamatok ugyan megtorpantak, de tavaly helyreállt a világ rendje: az export dinamikusan nőtt – mennyiségben 17, értékben 16%-kal –, az import csökkent.

Üljünk fel a zöldhullámra!

Az EU zöld törekvései megállíthatatlanok; érdemes mihamarabb alkalmazkodunk, hasznunkra fordítva a kényszert – sugallja az Erste Agrár-elemzés. A Közös Agrárpolitika reformja ugyan még nem zárult le, de az már kijelenthető, hogy az agrárium erős zöldülésen megy át az előttünk álló években. A gazdálkodóknak el kell kezdeniük 
a felkészülést az egyre erőteljesebb környezet- és energiagazdálkodásra. A helyzethez alkalmazkodni kell, sőt az okos gazda elébe megy a dolgoknak. A szabályoknak, feltételeknek való megfelelés ugyanis egyben hatékonysági, versenyképességi javulást is hozhat.

Az új KAP specifikus céljai között a klímaváltozás elleni fellépés, 
a környezetvédelem, valamint a tájkép és biodiverzitás megőrzése van nevesítve. Ezzel összhangban a KAP zöld felépítménye három elemből áll. A gazdálkodók számára önkéntes elemek a kettes pillér klímavédelmi és környezeti intézkedései és az egyes pillér Agroökológiai Alapprogramja. 
Az úgynevezett „kiterjesztett kondicionalitás”, amely egy új, megerősített feltételrendszert takar, mindenki számára kötelező lesz, aki közvetlen támogatásból szeretne részesülni.

Üljünk fel a hullámra! – fogalmaz az Erste agrárelemzője, majd kifejti: akinek fontos gazdálkodási szempont a támogatási rendszerben rejlő lehetőségek kihasználása, az nemcsak a támogatási forrásokhoz fér hozzá, hanem egyúttal megfelel az EU, a Közös Agrárpolitika és a hazai környezetgazdálkodási elvárásoknak is. A jelentősen felturbózott magyarországi támogatási rendszer szintén e két szempontrendszer mentén lesz kialakítva. Több pénz jut a nagyobb elvárások teljesítésére, de ezzel nem tud majd élni mindenki. E téren is verseny lesz, nem csak az agrárpiacokon.

Könnyen belátható, hogy a klíma­védelem, a környezetgazdálkodás nem múló divat. Az agrárium szereplőit sok támadás éri, ami ellen két módon kell vé­de­kez­ni. Egyrészt a tá­­­­moga­tott ener­giahatékonyságbe­li fejlesztésekkel, amelyek kifogják a szelet e támadások vitorlájából; másrészt erőteljes kommunikációs és edukációs tevékenységgel. Az Erste Bank­­­­­­­­ mindkét tevékenységre készül. „Fejleszté­seikben nemcsak úgy támogatjuk Önöket, hogy biztosít­­­juk a pénzügyi forrásokat, hanem támaszkodhatnak agrár­szakmai műhelyünk stratégiai ta­­­nácsaira, döntésmegala­po­zó elemzései­re, előrejelzései­re is. Üzenetünk te­­­­­hát az, hogy – mi­képpen mi tesszük – fogják fel Önök is lehetőségként az egyre erősödő klíma- és környezetvédelmi keretrendszert” – összegez 
az agrárelemző.

Kedvező hitel kkv-knak

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Plusz néven az Erste Bank Hungary Zrt. a Széchenyi Kártya Program keretében államilag támogatott, kedvező fix kamatozású beruházási hitelt nyújt kkv-k részére fejlesztéseik, beruházásaik finanszírozására. Ez a kiemelt téma az Erste Agrár Szemle 2021. 4. lapszámban, amelyből megtudható, miért is előnyös a Széchenyi Beruházási Hitel Plusz; hogy kik és milyen célra, milyen feltételekkel vehetik igénybe.

A hitel célja a vállalkozás tevékenységéhez egyértelműen kapcsolódó fejlesztések és beruházások kedvező feltételű, hosszú távú finanszírozása és ezáltal 
a vállalkozás versenyképességének fenntartása.

El kell kezdeni a felkészülést az egyre erőteljesebb környezet- és energiagazdálkodásra. A helyzethez alkalmazkodni kell, sőt az okos gazda elébe megy a dolgoknak. A szabályoknak, feltételeknek való megfelelés ugyanis egyben hatékonysági, versenyképességi javulást is hozhat.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió